- Mellrákinfó Egyesület
Az információhiány és ember(telen)ség
Her2+++, ezért indult a kemoterápiás kezelésem, első alkalommal infúzióban, a többi szuriban, összesen 17 db.
A „kedves” doktor néni elfelejtette megemlíteni a 6 órás megfigyelési időt, csak akkor derült ki, amikor már lefolyt az infúzió, hogy nem mehetek még sehová sem a következő 6 órában. Kaja nem volt nálam, nem erre készültem. Egy másik beteg hozzátartozójával engedtek át a másik épületben lévő büfébe, hogy vegyek magamnak valami kaját délutánra. A nővér munkaideje lejárt, átvitt a fekvőbeteg osztályra, ahol a megfigyelés utolsó órájában egy folyosón, egy padon hemperegtem, mert ágyat nem kaptam, hiszen nem vagyok fekvő beteg. Eljött mellettem a „kedves” doktor néni és odaröfögött: jól van? És már ment is tovább zsebre dugott kézzel, ráérősen. Legszívesebben fejbe rúgtam volna.
Köszönjük a Mellrákinfó Egyesületnek,
hogy eljuttatja hozzánk 1500 fős, érintettekből álló, zárt csoporttagjainak személyes történeteit!
Bejelentkezés hozzászóláshoz
- Nincsenek hozzászólások
Hozzászólások