Szedjen-e a COVID-os beteg aszpirint?
November elején az aszpirin bekerült a COVID-19 miatt kórházi ellátásra szoruló betegek terápiáját kutató legnagyobb klinikai vizsgálat, a RECOVERY által tanulmányozott gyógyszerek közé. Az Oxford Egyetem kutatói által vezetett vizsgálat során Nagy-Britannia 176 kórházából gyűjtenek adatokat, több mint 16 ezer olyan betegtől, akik a koronavírus-fertőzés miatt kórházi ellátásra szorultak.
A koronavírus-fertőzés sajnos számos szövődménnyel járhat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szeptemberben kiadott jelentésében a betegség hosszútávú következményei között szív- és érrendszeri betegségek is szerepelnek: név szerint a tüdőembóliát, a stroke-ot és a szívinfarktust említik meg a dokumentumban, tehát olyan kóros állapotokat, melyek hátterében vérrögképződés (trombózis) állhat.
A COVID-19 nyomán jelentkező vérrögképződés pontos oka egyelőre ismeretlen, de a szakemberek szerint elsősorban a betegség során fellépő érfalkárosodás, fokozott immunválasz és az oxigénhiányos állapot tehető felelőssé. Ezt az a tapasztalat is alátámasztja, hogy ezek a szövődmények elsősorban a komoly tüneteket okozó, kórházi kezelést igénylő koronavírus-fertőzés esetén jelentkeznek. A szövődmények gyakoriságáról csak hozzávetőleges adatok állnak rendelkezésre, de a becsült szám elég magas ahhoz, hogy a nemzetközi ajánlásokban helyet kapjon a véralvadásgátlók preventív alkalmazása a betegek kórházi ellátása során. Az ajánlásokban a kis molekulasúlyú heparin (LMWH) injekció szerepel, mely a trombózis megelőzésére alkalmas véralvadásgátló készítmény.
Hogy kerül ide az aszpirin?
Az aszpirint (acetil-szalicilsav) a legtöbben fájdalom- és lázcsillapító, gyulladásgátló készítményként ismerik. Ezen a területen a felhasználása több mint 120 évre nyúlik vissza − de évtizedek óta tudjuk azt is, hogy rendszeresen, kisebb dózisban alkalmazva bizonyos szív- és érrendszeri betegségek (pl. stroke, szívinfarktus) megelőzésére is alkalmas. Ennek oka, hogy az acetil-szalicilsav megakadályozza a vérlemezkék kóros eredetű összetapadását, ezáltal pedig a vérrögök képződését.
A kis dózisú, 100 mg-os aszpirin állandó szedése ezért elsősorban szívinfarktus, átmeneti agyi keringési zavar (TIA) és a szívizom csökkent vérellátása miatt fellépő mellkasi fájdalom (angina pectoris) esetén, valamint ezek megelőzésére javasolt.
A RECOVERY klinikai vizsgálat keretében olyan gyógyszerkészítményeket keresnek, amelyek bárhol, bármikor azonnal bevethetők a COVID terápiájában. A kutatók nagy reményeket fűznek az aszpirinhez, hiszen a hatóanyag alapvetően biztonságosan alkalmazható, olcsó és széles körben elérhető. A vizsgálatban várhatóan legalább 2000 véletlenszerűen kiválasztott beteg vesz részt, akiknek a kórházi kezelés során a standard kezelés mellett napi 150 mg acetil-szalicilsavat is adnak − szemben a kontrollcsoport 2000 betegével, akik nem kapnak aszpirint.
Habár az aszpirint régóta eredményesen alkalmazzák vérrögképződés megelőzésére, a klinikai vizsgálat nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megállapítsák, koronavírus-fertőzés esetén előnyös-e az alkalmazása, és hogy ezek az előnyök felülmúlják-e az esetlegesen fellépő mellékhatások kockázatát.
Koronavírus tájékoztatónk nőknek >>
Vény nélkül kapható, de nem veszélytelen
Fontos megjegyezni, hogy mint minden gyógyszernek, az aszpirinnek is lehetnek mellékhatásai. Szedése fokozott vérzékenységgel járhat, ezen kívül esetenként hányingert, hányást, hasmenést és emésztési zavarokat okozhat, valamint kisebb vérzések is előfordulhatnak az emésztőrendszerben. Az aszpirin alkalmazása ezért nem javasolt többek között gyomor- vagy bélrendszeri fekély és fokozott vérzékenység esetén, illetve a várandósság utolsó harmadában. Ellenjavallat még a súlyos vese- vagy májkárosodás, az asztma és a súlyos szívelégtelenség is, és a hatóanyag egyes gyógyszerekkel is kedvezőtlen kölcsönhatásba léphet. Az aszpirin szedése előtt ezért mindenképpen konzultáljunk a háziorvosunkkal vagy a gyógyszerészünkkel!
Mit jelent mindez?
A nemzetközi ajánlások egyelőre csak középsúlyos, illetve súlyos tünetek esetén javasolják a trombózis megelőzését célzó készítmények alkalmazását. A fertőzésen sokan akár tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel esnek át − esetükben a készítmények alkalmazása nem jár bizonyított előnyökkel. Arra pedig, hogy kiderüljön, az aszpirin kaphat-e igazolt helyet a koronavírus terápiájában, még biztosan várnunk kell néhány hónapot.
Tudjuk, nem könnyű hiteles válaszokat találni, ha gyógyszerekkel, gyógynövényekkel, étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban próbálunk tájékozódni. A Pirulakalauz Klub ebben segíti tagjait!
Forrás: Pirulakalauz.hu
Aspirin to be investigated as a possible treatment for COVID-19 in the RECOVERY trial
Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről,
iratkozz fel tematikus hírlevelünkre:
Betegtájékoztatók nőknek, szakorvosoktól
Ajánlott orvosok
Bejelentkezés hozzászóláshoz
- Nincsenek hozzászólások
Hozzászólások