Minden, amit tudnod kell a csontritkulásról - okok, tünetek, kezelési lehetőségek
A csontjaink folyamatosan változnak, átépülnek, a szövet állandó megújulásban van – új csont épül, és a régi csont lebomlik. Fiatalon, egészen a 20-as éveinkig, a csontépítés javára billen a mérleg, a csonttömegünk nő. Később azonban ez a folyamat lelassul, és a legtöbb ember 30 éves korára eléri az úgynevezett csúcscsonttömeget. 30 éves korunk után a csontbontás kerül előtérbe és akár csontritkulás is kialakulhat.
A csontritkulás mértéke részben attól függ, hogy mennyi csonttömeget értünk el fiatalkorban, amiben az egészséges életmódnak döntő szerepe van. Másrészt a csúcscsonttömeg részben öröklődik, és etnikai csoportonként is változik.
A csontritkulás a csont ásványianyag tartalmának csökkenése, ami miatt a csontok szerkezete meggyengül és törékennyé válik – annyira törékennyé, hogy egy kisebb esés, rossz mozdulat vagy köhögés is törést okozhat. A csontritkulással kapcsolatos törések leggyakrabban a csípőben, a csuklóban vagy a gerincen fordulnak elő.
A csontritkulás a férfiakat és nőket egyaránt érintheti, de a menopauzában lévő hölgyek nagyobb kockázatnak vannak kitéve. A megfelelő gyógyszerek, vitaminok, az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás segíthet lassítani a csontvesztést vagy erősíteni a már gyenge csontokat.
A csontritkulás tünetei
A csontvesztés korai szakaszában általában nincsenek specifikus tünetek. Előrehaladottabb stádiumban a csont szerkezetének gyengüléséből adódó jelekre lehetünk figyelmesek:
- gerincfájdalom,
- az idő múlásával csökkenő magasság,
- görnyedt testtartás,
- csípőízületi mozgás beszűkülése a megváltozott statika miatt,
- csökkenő légzésfunkció,
- romló teherbíró képesség,
- kis erőbehatásra bekövetkező csonttörés.
A csontritkulás okai, rizikófaktorai
A csontritkulás kialakulását számos egyéb tényező befolyásolja, melyek között vannak olyanok, amikre nem lehetünk hatással, de vannak olyan tényezők is, melyek segíthetnek a csontritkulás megelőzésében.
Nem befolyásolható tényezők:
- nem: hölgyek előnyben
- kor: a kor előrehaladtával gyakoribb
- családban már előfordult csontritkulás vagy csonttörés
- testalkat: vékony, törékeny alkatúaknál gyakoribb
Hormonszint változások:
Menopauza idején a nők ösztrogénszintjének csökkenése a csontritkulás kialakulásának egyik legjelentősebb kockázati tényezője.
A prosztatarák kezelésében használt tesztoszteronszint csökkentő gyógyszerek, és az emlőrák kezelésében használt ösztrogénszint csökkentők felgyorsíthatják a csontvesztést.
Pajzsmirigy túlműködés esetén, vagy gyógyszeresen túlkezelt pajzsmirigy alulműködés esetén nagyobb a csontritkulás kockázata, valamint a mellékpajzsmirigy és mellékvese túlműködés is kockázati tényező lehet.
Étrend:
Gyakrabban fordul elő csontritkulás azoknál, akik:
- kevés kálciumot és D-vitamint fogyasztanak,
- étkezési zavarokkal küzdenek,
- gyomor és bélrendszeri műtéteken estek át (Crohn-betegség, colitis ulcerosa okán, vagy gyomorszűkítő műtétek).
Gyógyszerek:
- Szájon át, vagy injekciós formában hosszú ideig alkalmazott kortikoszteroidok,
- epilepszia kezelése,
- szervátültetés esetén,
- rákgyógyítás során alkalmazott bizonyos gyógyszerek mellett is gyakoribb a csontritkulás megjelenése.
Bizonyos kórállapotok:
- lisztérzékenység,
- gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegéség, colitis ulcerosa),
- vese-, és májbetegségek,
- rákos állapotok,
- myeloma multiplex,
- rheumatoid arthritis.
Életmód:
- dohányzás,
- ülő életmód,
- fokozott alkohol fogyasztás (napi 2 alkoholos ital fogyasztása) hozzájárul a csontritkulás kialakulásához és fokozódásához.
A csonttörések elhúzódó mozgásbeszűkülést, fájdalmat és például a csípőtáji törések esetén a törést követő egy éveben fokozott halálozási kockázatot jelentenek!
A változókor tüneteiről, kezeléséről itt olvashatsz bővebben >>
Csontritkulás megelőzése - lehetséges?
A csontritkulás szinte mindannyiunkat érintő probléma a kor előrehaladtával emiatt is fontos tudni, hogy számos lépést tehetünk csontjaink egészségének megőrzése érdekében.
A helyes táplálkozás és a rendszeres testmozgás elengedhetetlen ahhoz, hogy csontjaid egész életedben egészségesek maradjanak.
Kálciumbevitel:
A 18 és 50 év közötti férfiaknak és nőknek napi 1000 milligramm kalciumra van szükségük. Ez a napi mennyiség 1200 milligrammra nő, 50 év feletti hölgyek és 70 év feletti urak esetén.
Jó kalciumforrások:
- alacsony zsírtartalmú tejtermékek,
- sötétzöld leveles zöldségek,
- lazac vagy szardínia,
- szójatermékek, például tofu,
- kalciummal dúsított gabonafélék,
- narancslé.
Amennyiben a táplálkozással nem kielégítő a bevitel, mindenképp szükséges pótolni, ezzel is hozzájárulhatsz a csontjaid egészséges működéséhez.
D-vitamin szerepe:
A D-vitamin javítja a szervezet kálcium felszívódási képességét és más módokon is befolyással bír a csontok egészségére. A D-vitamin egy részét a napfényből kaphatjuk meg (ehhez ideálisan a végtagokat, vállat, arcot érő napi 15-30 percnyi, 10-16 óra közötti direkt napsugárzás elég), másrészt étkezéssel vihetjük be.
Jó D-vitamin források:
- pisztráng,
- lazac,
- tőkehalmáj-, csukamájolaj,
- tojássárgája.
A magyar lakosság nagy része augusztus végére már D-vitamin hiányos állapotban van, emiatt ezt az őszi-téli időszakban mindenképp pótolni kell (novembertől márciusig napi 2000 NE a normál felnőtt adag). Csontritkulásban szenvedőknél egész évben adandó.
Mozgás:
A rendszeres testmozgás segíthet a csontok egészségének megőrzésében és a csontvesztés lassításában. Ez független attól, hogy mikor kezdünk el mozogni, de a legtöbb előnyre akkor teszünk szert, ha már fiatalon egészséges életmódot élünk és ezt a kor előrehaladtával az aktuális állapotunkhoz, teherbíró képességünkhöz alakítjuk.
Javasolt kis súlyos erősítő edzéseket egyensúlyi gyakorlatokkal kombinálni, ebben ajánlott gyógytornász segítségét kérni. Jó hatású a gyaloglás, kocogás, nordic walking, úszás, szobakerékpározás, power-plate edzés. Az egyensúlygyakorlatok, mint például a tai chi, csikung csökkenthetik az esés kockázatát, különösen a kor előrehaladtával romló egyensúlyérzékre való tekintettel.
Diagnózis
A diagnózis felállításához mindig alapos kórelőzmény, családi kórtörténet megbeszélés, valamint fizikális vizsgálat az első lépés.
A csontsűrűséget egy olyan gép segítségével mérhetjük, amely alacsony dózisú röntgensugárzást használ a csontok ásványianyag tartalmának meghatározására (ODM: oszteodenzitometria). A fájdalommentes mérés során a beteg egy párnázott asztalon fekszik, miközben egy szkenner halad át a teste felett.
Ezt kiegészíti egy laboratóriumi vizsgálat, ami alapján a vérből és vizeletből hasznos információkat kapunk például az aktuális csontépítés-bontás mértékéről, kálcium, D-vitamin szintjéről.
Csontritkulás kezelése
A fizikális vizsgálat, laboratóriumi vizsgálat és csontsűrűség mérés alapján alkotott diagnózistól függően kapnak a betegek étrendi, életmódbeli vagy amennyiben csontritkulásra derült fény különféle gyógyszeres (szájon át szedhető vagy injekciós) kezelési ajánlásokat.
Mikor érdemes reumatológus szakorvoshoz fordulni?
- ha épp menopauzában vagy,
- ha családodban előfordult csontritkulás, combnyaktörés,
- ha kis erőbehatásra bekövetkezett csonttörést szenvedtél el,
- ha csontfájdalom, gerincfájdalom lép fel,
- ha a fent felsorolt betegségekben szenvedsz,
- ha a fent felsorolt gyógyszereket szeded,
- mésztartalom csökkenés vagy csontritkulás kezelésének követése esetén.
Köszönjük az értékes információkat dr. Áts Katalin reumatológus főorvosnak!
Írta: dr. Áts Katalin reumatológus főorvos
Forrás: Menta Ortopédiai Egészségközpont
Bejelentkezés hozzászóláshoz
- Nincsenek hozzászólások
Hozzászólások