Mindent megtennél azért, hogy babád szülessen? Kezdd ezzel: Útvesztők helyett - Termékenységi program>>  

Szakorvosoktól, meddőséggel küzdő pároknak, együdül babát vállaló nőknek!

A terhesség hétről hétre oldal támogatója:

Terhesség hétről hétre támogatója a Tritonlife Szülészet

Égési sérülések várandósság előtt, alatt

Ajánlom a Facebookon

Balesetek bármikor előfordulhatnak, akár a várandósság előtt és alatt is. Az égési sérülések nem számítanak ritka háztartási balesetnek, és sajnos a meggondolatlan napozás is vezethet a bőr égéséhez. Az égési sérülések és azok hosszú távú következményei várandósságban speciális problémákat okozhatnak. Ezekről kérdeztük dr. Képíró Lászlót, a Belvárosi Orvosi Centrum bőrgyógyász, égési és plasztikai sebész szakorvosát.

Szakértő: Dr. Képíró László égési és plasztikai sebész szakorvos

Szakértő: Dr. Képíró László | égési és plasztikai sebész szakorvos | Belvárosi Orvosi Centrum


A bőr égése nem ritka sérülés, hiszen nem kell hozzá nagyobb katasztrófa, elég egy óvatlan pillanat a konyhában vagy egy meggondolatlan mozdulat inhalálás közben. De majdnem biztosan égési sérülésre számíthat az is, aki túlságosan gyorsan szeretne napbarnított bőrt szerezni a tűző nyári napsütésben. A várandós vagy a várandósságot csak tervező nők esetében számos aggodalom merülhet fel azzal kapcsolatban, hogy a napégés vagy az égési sérülés után visszamaradó következmények – elsősorban a hegesedés – nem befolyásolhatják-e kedvezőtlenül a baba egészségét, illetve a várandósság kimenetelét. 

A következmények felméréséhez először is tudnunk kell, hogy az égési sérülések – súlyosságuk szerint – különböző mértékben károsítják a bőr rétegeit, és a károsodás mélysége szabja meg azt is, hogy gyógyulás után maradnak-e vissza tartós károsodások – kezdi a téma taglalását a szakorvos.

A bőrégés legenyhébb formája az I. fokú égés, melyet okozhat túlzott napfényhatás, de akár a fazékból felcsapó forró gőz is. Bár az égés eme legenyhébb formája a legfájdalmasabbak közé tartozik, a bőr enyhébb vagy súlyosabb kipirosodása mellett viszonylag rövid idő – körülbelül 1 hét alatt – nyom nélkül gyógyul, esetenként hámlás kíséretében.

A II. fokú égés enyhébb formájában (II/1. fokú égés) már a bőr mélyebb rétege is sérül, a bőrön hólyagok képződnek, ám a hólyag leválásakor annak alapja pirosas színű, és körülbelül 2 hét alatt spontán hámosodás következik be. A II. fokú égés súlyosabb formája (II/2. fokú égés) abban különbözik az előzőtől, hogy a hólyag leválása után sápadt színű sebalap tűnik elő. Bár ez az égési forma is spontán gyógyul, a gyógyulás azonban hosszabb időt – körülbelül 3-4 hetet – vesz igénybe, és a gyógyulást követően már számolnunk kell hegképződéssel.

Mielőtt azonban rátérnénk, hogy a hegesedésnek milyen hosszú távú következményei lehetnek, ismerjük meg a bőrégés legsúlyosabb formáját, a III. fokú égést. Ilyen esetekben teljes vastagságában átég a bőr. A problémát ebben az esetben az jelenti, hogy míg az enyhébb formáknál a bőr épen maradt rétegeiből megindulhat a bőr regenerációja, III. fokú égésnél nem marad ilyen ép réteg. Éppen ezért a III. fokú égési sérülés abszolút műtéti indikációt jelent, és számolni kell akár igen jelentős hegesedés visszamaradásával is – annak minden következményével.

Terhesség hétről hétre

Az égési sérülések kezelése lépésről-lépésre

Égési sérülés elszenvedését követően az első és legfontosabb feladat a megégett terület hűtése, hogy a tartósan fennálló hőhatás ne okozzon további szöveti károsodást. Ez a legegyszerűbben és leghatékonyabban úgy tehető meg, hogy a sérült testrészt hideg folyóvíz alá tartjuk kb. 10 percre. Ez után úgynevezett száraz hűtésre váltunk fel. Ehhez valamilyen fagyasztott dolgot (pl. mirelit zöldborsót) tiszta gézlapba vagy törülközőbe csavarunk és ezt helyezzük a megégett bőrfelületre. Ügyelni kell azonban arra, hogy ne hűtsük túl a sérült testrészt, ennek ára ugyanis az lehet, hogy az égés sérülés mellé fagyási sérüléseket is szerzünk.

Különösen az I. és II/1. fokú égési sérülésekre jellemző a heves fájdalom, ezért az első ellátás eleme a hatékony fájdalomcsillapítás is. A várandósok gyakran kérdezik, melyik fájdalomcsillapítót szedhetik anélkül, hogy ezzel saját maguk vagy babájuk egészségét veszélyeztetnék. Erre vonatkozóan orvos vagy védőnő tud tanácsot adni. (Banális fájdalmak csillapítására a várandósság alatt számtalan más okból is szükség lehet, ezért célszerű már a várandósság előtt vagy koraterhességben egészségügyi szakemberrel tisztázni a szükség esetén különösebb kockázat nélkül szedhető fájdalomcsillapítók körét, a megengedett dózist és szedési gyakoriságot. Így azonnal kéznél van a biztonsággal szedhető szer, amikor szükség van rá.) A korábban megbeszélt módon történő hűtés adja a leghatékonyabb fájdalomcsillapítást, emellett ha Pantenolt fúj a sebre, ez a hámosodás segítése mellett hűtő hatású is.

Mivel kenhetem és mivel nem?

Arra a kérdésre, hogy a patikákban recept nélkül kapható krémek, kenőcsök közül melyik alkalmazható biztonsággal várandósság alatt is, Képíró doktor elsőként az enyhébb (I. és II/1. fokú) sérülésekben a bőr hámosodását elősegítő hegkezelő orvoskozmetikumokat ajánlja. Emellett alkalmazhatók speciálisan a sebgyógyulás gyorsítására, hegkezelésre alkalmas készítmények is.

Nem szabad azonban az – égési sérülések kezelésére egyébként használatos – ezüsttartalmú krémekkel (pl. Dermazinnal), kenőcsökkel kezelnie a sérült testrészét a várandósnak, és az allergiás reakció kockázata miatt nem javasolt a körömvirág vagy vadgesztenye kivonatát tartalmazó termékek használata sem.

II/2. fokú égési sérülések esetén az orvos döntése alapján műtét végezhető, míg a III. fokú égések esetében mindenképpen műtét szükséges, ilyenkor az elhalt bőr eltávolítását és a helyére történő bőrátültetést végzünk.

Mit kezdjünk a hegekkel?

Az égési sérülések nyomán hegesedések maradhatnak vissza. A különböző hegtípusok közül különös figyelmet érdemelnek az úgynevezett hipertrófiás, „húzó” hegek, melyek akár pár hét alatt is megvastagodhatnak, ezzel akadályozva például az érintett testrész funkcióját, de lányok-nők esetében zavart okozhat a mellek kifejlődése is gyerekkori mellkasi égési sérülések után. Várandósság alatt a heges, merev bőr nem képes követni a has növekedését sem, ami a bőr kirepedezéséhez, másodlagos sérüléséhez vezet.

A hegek kezelésének leghatékonyabb módja a megelőzés, mely az égési sérülés megfelelő kezelésével történik, így a gyógyulás után nem marad vissza zavaró heg. Amennyiben mégis kialakul általában II/2. és III. fokú égési sérülés után zavaró, húzó heg, azt sebészeti úton kell eltávolítani és jó minőségű bőrrel pótolni.

A cikk szerzőjéről

Dr. Simonfalvi Ildikó radiológus szakorvos, több évtizedes gyakorlattal rendelkező orvosi szakfordító és egészségügyi szakújságíró, számtalan orvosszakmai és laikus egészségügyi kiadvány szerkesztője, szerzője és az Intima.hu női egészségportál megbízott főszerkesztője. Az Egészségkommandó (Hiteles Egészség-kommunikációért Egyesület) alapító tagja, a szülőknek, nagyszülőknek szóló Anyás-Apás egészségügyi tájékoztató weboldal alapító-szerkesztője – és két csodálatos felnőtt nagylány büszke édesanyja.

 

Köszönjük a szakértői tájékoztatást Dr. Képíró László bőrgyógyász, égési és plasztikai sebész szakorvosnak és Belvárosi Orvosi Centrumnak!

Belvárosi Orvosi Centrum


Belvárosi Orvosi Centrum
1053 Budapest, Ferenciek tere 7-8.
III. lépcsőház 2. emelet
https://belvarosiorvosicentrum.hu

 

Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb terhességről szóló cikkeinkről, iratkozz fel tematikus hírlevelünkre:

Betegtájékoztatók nőknek, szakorvosoktól

Itt megtalálod a nőket leggyakrabban érintő betegségekkel, állapotokkal kapcsolatos kérdésekre a szakorvosi válaszokat, érthetően.
Tünetektől a kivizsgálási és kezelési lehetőségekig, minden egy helyen!
Image

Ajánlott orvosok

általános nőgyógyász, szülész-nőgyógyász, meddőségi specialista

Budapest
szülész-nőgyógyász és endokrinológus főorvos
Budapest

szülész-nőgyógyász, lézerspecialista

Debrecen

Ha számodra is hasznos volt cikkünk, megköszönjük, ha értékeled!
Értékelés:
( 0 Rating )
Ajánlom a Facebookon
  • Nincsenek hozzászólások