A terhesség alatti problémákról: aranyér vagy más?

A terhesség alatt végbemenő élettani folyamatok – bár önmagukban a gyermekvárás természetes velejárói – nem hagyják érintetlenül szinte egyik szervünket sem, és ez alól nem kivétel a végbél környéke sem. A végbéltáji problémák még ma is jórészt tabutémának számítanak, pedig nagyon sok kismamát érintenek. Dr. Novák András sebész-proktológus főorvossal arról beszélgettünk, milyen tünetek esetén kell orvoshoz fordulni, illetve milyen kezelési lehetőségei vannak a terhesség alatti aranyerességnek és más végbéltáji problémáknak.

A várandósság alatt nem számítanak ritkaságnak a végbéltáji panaszok. Mi magyarázza ezek gyakoriságát a terhesség idején?

A terhesség alatt, a magzat növekedésével együtt fokozatosan átrendeződnek a hasüregen belüli viszonyok. A növekvő magzat egyre több helyet követel magának a rendelkezésre álló térből, melynek következtében a hasüregen belüli nyomás fokozódik, ami az erekre gyakorolt fokozott nyomás következtében akadályozza a vénás visszaáramlást. Ennek következményeként alakul ki például a várandósság idején leggyakoribbnak tekinthető aranyeresség. A kialakulási mechanizmus lényegében ugyanaz, mint a terhesség vége felé szinte mindenkinél jelentkező lábduzzanat, de aranyerességben a vénás elfolyás akadályozottsága nem az alsó végtagi, hanem a végbélnyílás környéki vénákat érinti. Ám fontos hangsúlyozni, hogy a terhesség alatti végbélproblémák köre nem korlátozódik kizárólag az aranyerességre, ahogyan erről később még szót ejtünk.

Milyen tünetek esetén merüljön fel bennünk, hogy érdemes lenne proktológushoz, azaz a végbél betegségeiben jártas szakorvoshoz fordulnunk?

A hat leggyakoribb tünet, ami proktológiai megbetegedésre hívhatja fel a figyelmet, a végbélből történő vérzés, vagy váladék megjelenése, valamint a végbéltáji fájdalom, duzzanat és viszketés, esetlegesen a székrekedés.

Az egyik leggyakoribb tünet a székrekedés, mely azért érdemel kitüntetett figyelmet, mert bár sokan hajlamosak azt a terhesség „természetes” velejárójának tekinteni, mégis rendkívül fontos foglalkozni vele, hiszen tartós fennállása nagyban hozzájárul a terhességben gyakori végbéltáji problémák kialakulásához.

A másik tünet lehet a végbélen keresztül történő vérzés, melyet a páciens leggyakrabban a WC-papíron vagy a széklet felszínén látható véres csíkozottságból észlelhet. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a vérzés okának kiderítése mindig orvosi feladat, ugyanakkor e szempontból szerencsés, hogy éppen a vérzés az, ami leginkább megriasztja és viszonylag rövid idő alatt orvoshoz kényszeríti a pácienseket. Ám előfordulhat végbél környéki duzzanat, fájdalom és viszketés is, esetleg a végbélkörnyékéről származó gennyes váladék, melyeket a várandósok sokszor meglepően hosszú ideig tolerálnak. A fájdalom jellege lehet éles, szúró vagy tompa jellegű, és az adott személy fájdalomtűrő képességétől függően nagyon változó lehet, hogy ki mit él meg elviselhető, illetve már orvosi segítséget sürgető elviselhetetlen fájdalomként. Nem ritka a végbél környékén duzzanat kialakulása sem, mely aranyeresség kísérőjelensége lehet. Bár a páciensek körében elterjedt tévhit, hogy a végbélnyílás mellett tapintható vagy látható duzzanat maga az aranyér, ez valójában azt kísérő bőrnövedék vagy népies nevén „bőraranyér”.

Akkor voltaképpen mi is az aranyér és hol helyezkedik el?

Ahogyan az imént már említettem, az aranyeresség a vénás elfolyás akadályozottsága következtében a végbél környéki vénák tágulata, duzzanata, mely tulajdonképpen egy gyűjtőfogalom, hiszen annak többféle formája ismert. A végbélcsatorna belsejében (belső aranyeresség) illetve annak alsó pereménél már a bőrre terjedősen (külső aranyeresség) helyezkedik el, és az előbbi kettőtől elkülönítendőek a végbélkörnyéki bőrfüggönyök, melyeket a páciensek rendkívül gyakran vélnek aranyérnek, de ezek nem azok.

A terhesség melyik szakaszában fordul elő leggyakrabban aranyeresség és más végbélproblémák?

Az aranyeresség egyik fő kiváltó okának számító hasüregi nyomásemelkedés és térfogat-átrendeződés a terhesség előrehaladásával, a magzat növekedésével együtt fokozódik. Ennek ismeretében pedig nem meglepő, hogy a gyakorisági csúcs a harmadik trimeszterre tehető, míg az első trimeszterben jelenti a legkisebb problémát.

Mielőtt rátérnénk a kezelési lehetőségekre, beszéljünk előbb arról, hogy vannak-e lehetőségeink arra, hogy megelőzzük az aranyerek kialakulását?

A legfontosabb a székrekedés rendezése, melynek első lépése a bőséges folyadékfogyasztás és a rostdús táplálkozás. A lazább, puhább székletet biztosító szerek között vannak olyanok, melyek a terhesség teljes ideje alatt biztonsággal alkalmazhatók, ilyenek az úgynevezett ozmotikus hashajtók, a székletürítést segítő kúpok és a szájon át fogyasztott olajok. Azzal, hogy a kemény széklet okozta erőlködést kiiktatjuk, a fájdalmat, a duzzanatot és összességében a diszkomfortérzést mérsékelhetjük.

A következő lépés az úgynevezett gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények, köztük a gyógynövénykivonatok alkalmazása. Ezek – ahogyan az elnevezésük is mutatja – gyógyszerként nem törzskönyvezett, ám gyógyhatással rendelkező készítmények. Általánosságban terhességben nem veszélyesek, tüneti kezelésre alkalmasak, hiszen képesek a tüneteket enyhíteni, visszaszorítani vagy akár meg is szüntetni.

A gyógyszerek közül a patikákban vény nélkül kapható készítmények a mikronizált flavonoidokat tartalmazó termékek, melyek a keringés fokozása, a vénák rugalmasságának növelése és törékenységének csökkentése révén segítenek megelőzni az aranyér kialakulását. E gyógyszercsoport tagjait várandósok is kockázat nélkül szedhetik bármelyik trimeszterben.

Ami a vényköteles gyógyszerek alkalmazását illeti, ezek többségét várandósok bevonásával nem tesztelték, ezért alkalmazásuk mindig orvosi mérlegelést és kellő körültekintést igényel. Mivel ezek alkalmazására egyébként is csak orvos döntése alapján kerülhet sor, különösebben nem részletezném, általánosságban annyit érdemes tudni, hogy azok a terápiás sémák lehetnek eredményesek az aranyeresség tüneti kezelésében, melyek gyulladáscsökkentő és érösszehúzó hatású komponenst tartalmaznak. Viszonylag kedvező helyzetet teremt a döntéshozatal során, hogy

Milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?

A puha székletet és könnyű székletürítést biztosító diétás lehetőségeket már említettem, és szó esett már a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményekről is. A kezelés célja általánosságban a bőrfelszín nyugtatása, regenerációjának elősegítése, a duzzanat csökkentése. Arról is beszéltem már, hogy a valódi gyógyszeres terápiáról hozott döntés mindig orvosi feladat kell, hogy legyen, és ez külön hangúllyal érvényes a terhesség időszakában. Végül szeretném megemlíteni, hogy az aranyeresség kezelése műtéti úton is történhet. Ettől nem szabad megijedni, hiszen a beavatkozások többsége ambuláns úton is elvégezhető, helyi érzéstelenítésben, ami a magzat biztonságát nem veszélyezteti.

Mikor és kihez forduljunk, és egyáltalán mikor gondoljunk arra, hogy mindenképpen célszerű lenne orvost felkeresni?

Bár egy jól felkészült – és nem utolsósorban józan önmérséklettel rendelkező – gyógyszerész is tud tanácsot adni, én mégis azt tanácsolnám a várandósoknak, hogy inkább a terhességüket gondozó szülész-nőgyógyászt, a háziorvost, szülésznőjüket (amennyiben van ilyen), esetleg a védőnőt kérdezzék. Természetesen bárki előtt nyitva áll az a lehetőség is, hogy proktológus szakorvoshoz forduljon panaszaival. Arra a kérdésre, hogy mikor kell proktológust felkeresni, azt válaszolnám általánosságban, hogy vérzéses tünet esetén mindenképpen, külső duzzanat észlelésekor pedig lehetőség szerint jó lenne a végbél betegségében jártas szakorvos véleményét kikérni. Mindenképpen orvoshoz fordulást indokol, ha a fájdalom vagy vérzés nem múlik, sőt fokozódik. Ez azért is fontos lenne, mert nem biztos, hogy a tüneteket aranyeresség okozza, hiszen terhességben is kialakulhat végbélkörüli tályog, végbélberepedés (fisszura), végbélnyílás környéki bőrbetegség vagy szexuális úton terjedő betegség anális régiót érintő megjelenési formája. Emellett azt is fontos hangsúlyozni, hogy rosszindulatú daganat lehetősége sem zárható ki, és a rákbetegség sajnálatos módon érintheti a fiatalabb korosztály tagjait is. Általános szabályként megfogalmazható, hogy mindenképpen kérjük ki orvos tanácsát, ha a vérzés vagy egyéb tünetek nem szűnnek vagy fokozódnak.

Mit tanácsolna a mindennapos tisztálkodás terén?

A végbélnyílás környékének tisztán tartására legjobb a tiszta víz. Ennek legegyszerűbb módja a székletürítés utáni zuhanyozás, majd a terület szárazra törlése. Nálunk ez talán furcsának tűnhet, hiszen a WC-papír használata az elterjedt, de például az ázsiai kultúrákban, trópusi égövi népeknél, de a mediterrán országokban is természetes, hogy székletürítés után vízzel tisztítják meg a széklettel szennyeződött területeket. Manapság egyre népszerűbb a nedves törlőkendők használata is. Bár ezek első pillantásra a hagyományos WC-papírnál higiénikusabb megoldásként kínálkoznak, fontos tudni, hogy a nedves törlőkendők – a mosószerekben találhatókhoz hasonlóan – nem anionos felületaktív vegyületeket, esetleg alkoholt tartalmaznak, melyek nagyban elősegíthetik végbélnyílás környéki bőrbetegségek, például ekcéma kialakulását azáltal, hogy eltávolítják a bőr épségének megóvásában fontos szerepet játszó faggyórétegete és a védő savköpenyt.

Végül mi a legfontosabb üzenet, amit megfogalmazna a várandósok számára?

Köszönjük az értékes információkat Dr. Novák András sebész-proktológus főorvosnak!

Az interjút készítette: Matics Kata, az Intima.hu női egészségportál alapítója, és Dr. Simonfalvi Ildikó radiológus főorvos, az Intima.hu megbízott főszerkesztője

Szakmai lektorálás: Dr. Novák András sebész-proktológus, a TritonLife Magánkórház főorvosa

A TritonLife Róbert Magánkórház jelenleg az egyetlen olyan magánkórház, ahol

• 24 órás, állandó szülészet-nőgyógyászati, aneszteziológiai és neonatológiai ügyelet van jelen, amely képes azonnal a tettek mezejére lépni. Szakembergárdájuk azonos, evidence-based protokollok alapján működik, hogy a nap minden órájában ugyanazt a minőséget tudják garantálni, bárki legyen is éppen a helyszínen.
• emeltszintű perinatális intenzív centrum (PICII) működik, hogy a korábban érkező, illetve intenzív ellátást igénylő babák is maximális biztonságban legyenek, mindezt úgy, hogy egy percre se kelljen elválniuk az édesanyjuktól.