Méhnyakszűrés és HPV elleni vakcina: mi újság a világban? (x)
Ma már talán nem kell különösebben bizonygatni, hogy a rendszeres szűrővizsgálat és a humán papillomavírus elleni vakcina hatékony fegyver a méhnyakrák – és még néhány ráktípus – elleni harcban. De talán nem haszontalan, ha kicsit körülnézünk a világban: mi újság Európában és távolabb a világban, hogyan csinálják?
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó | radiológus, egészségügyi-újságíró |
A régi jó méhnyakszűrés: a rendszeresség és következetesség életet menthet
A méhnyakszűrésre használt hagyományos citológiai módszer már régóta bevett gyakorlat az Európai Unió országaiban, melynek nyomán az új méhnyakrákos esetek és a méhnyakrák okozta halálozás örvendetes csökkenésének lehetünk szemtanúi az utóbbi évtizedekben. A hagyományos citológiai szűrés célja a méhnyakrák korai stádiumban történő felismerésén túl az úgynevezett rákelőző elváltozások azonosítása, mely – kezelés nélkül – nagy valószínűséggel rosszindulatú betegségbe mehet át. A veszélyeztetett nők azonosítása az utóbbi években a HPV-szűréssel egészült ki, melynek segítségével a méhnyakrák kialakulásában komoly oki tényezőként szereplő humán papillomavírus (HPV) jelenléte már akkor kimutatható, amikor a méhnyakon még sem rákos, sem rákelőző elváltozást nem idézett elő.
A szervezett méhnyakszűrő programok a legtöbb országban a 25 és 65 év közötti korosztályt célozzák meg – alapesetben 3–5 éves szűrési intervallummal. Gyanús szűrési lelet birtokában természetesen a protokoll oly módon módosul, hogy – az eredménytől függően – további kivizsgálást vagy a szokásosnál gyakoribb szűrést ír elő a szűrővizsgálatot végző orvos számára.
Ezzel a módszerrel számos országban – például Finnországban, Hollandiában vagy az Egyesült Királyságban – jelentős eredményeket tudtak elérni: egyes adatok szerint az úgynevezett invazív méhnyakrák előfordulási gyakoriságát akár 60–80 százalékkal is sikerült csökkenteni. A statisztikai adatok azt is jól mutatják, hogy a rendszeres szűrőprogramokat működtető országokban csökkent a kezelést igénylő méhnyakrákos esetek száma.
Mint minden szűrővizsgálat, úgy a méhnyakszűrés esetében is alapigazság, hogy hatékonyságát alapvetően meghatározza a rendszeres részvétel, illetve az, hogy gyanús vagy kóros lelet esetén megtörténik-e a megfelelő beavatkozás vagy a szorosabb nyomonkövetés.
Az Európai Unió Tanácsa a méhnyakszűrés esetében szisztematikus szűrőprogramok alkalmazását javasolja. Az alsó életkori határ általában 25 év vagy a szexuális élet megkezdésének időpontja, attól függően, hogy melyik következik be előbb. A rendszeres szűrést nem javasolják megkezdeni 20 éves kor előtt, míg a felső életkori határ meghatározása az adott ország helyi adottságaitól is függ. A rendszeres szűrőprogramokat általában 65 éves korig ajánlják fel, ám méhnyakrák ennél idősebb korban is előfordulhat. Erre különösen azoknak kell odafigyelniük, akiknél a szervezett szűrőprogram utolsó éveiben született gyanús vagy nem egyértelmű méhnyakszűrési eredmény.
Gyakori kérdések, szakértői válaszok - érthetően a HPV-ről >>
Újabb fegyver a méhnyakrák ellen: a HPV elleni vakcina
A humán papillomavírus igazoltan kiemelkedő szerepet játszik a méhnyakrák kialakulásában, kézenfekvő védekezési lehetőség tehát a HPV elleni védőoltás. A vakcina a HPV úgynevezett nagy kockázatú típusai ellen nyújt védelmet, azaz azok ellen, melyek a legnagyobb valószínűséggel segítik elő méhnyakrák vagy rákelőző elváltozás létrejöttét.
Tudj meg többet a HPV-ről, a méhnyakrákról és a szűrési lehetőségekről!
A HPV elleni védőoltásokat illetően az egyes országok alapvetően kétféle stratégiát követnek:
1) Szervezett oltási programok keretében biztosítják a vakcinát a szakmai szempontok alapján meghatározott célcsoport számára, ami az országok többségében a 10–13 éves lányok körét jelenti, és ami több helyen kiegészül a hasonló korú fiúkkal is. Bár meg kell jegyezni azt is, hogy az Egészségügyi Világszervezet egy 2019-es dokumentumában arra hívta fel a figyelmet, hogy a védőoltási programokban a lányok számára kell prioritást nyújtani, és a fiúkat akkor oltani, ha a lányoknak már sikerült biztosítani a HPV elleni kellő védelem lehetőségét.
A HPV elleni vakcina a szervezett védőoltási programokat működtető országokban az adott korosztály számára javasolt, de nem kötelező oltások között szerepel, sok helyen teljesen vagy részlegesen államilag finanszírozott formában.
2) A HPV elleni vakcina azokban az országokban is elérhető, ahol az érintettek nem szervezett formában juthatnak hozzá. Ilyenkor még inkább a szülő döntése, védőoltásokkal kapcsolatos attitűdje a döntő abban, hogy beadatja-e gyermekének a HPV elleni védőoltást. A szervezett oltási programokon kívül a vakcina általában önköltséges formában érhető el, beadásához a gyermekorvos vagy háziorvos segítsége kérhető. Ez utóbbi a vakcina beadatásának menete akkor is, ha valaki a javasolt életkoron túl kívánja magának biztosítani a HPV elleni védelem lehetőségét.
A HPV elleni oltás a szűrővizsgálat ellen dolgozik?
A HPV elleni védőoltás és a méhnyakszűrés összefüggéseiről nem lehet anélkül beszélni, hogy kitérnénk arra, hogy a védőoltás mennyiben befolyásolja a szűrésen való megjelenési hajlandóságot. Viszonylag széles körben elterjedt tévhit, hogy a vakcina beadatása után már nincs is szükség nőgyógyászati szűrővizsgálatra járni.
Ez alapvetően téves és veszélyes vélekedés, hiszen a védőoltás nem teszi feleslegessé a rendszeres méhnyakszűrést.
Annyi azonban bizonyos, hogy a védőoltás szélesebb körű elterjedése bonyolultabb helyzetet teremt a szűrővizsgálati minták értékelése terén. A HPV elleni vakcina alkalmazása olyan szempontból sajnos valóban negatívan befolyásolhatja a hagyományos citológiai szűrővizsgálat pontosságát, hogy a HPV-vel összefüggő elváltozások ritkábbá válása révén elméletileg nagyobb az esély arra, hogy tévesen pozitív szűrési eredmény születik (azaz a vizsgálat bajt jelez ott, ahol valójában nincs), ami felesleges további vizsgálatokat és beavatkozásokat generálhat. Ugyanakkor elméletileg megemelkedhet a tévesen negatív leletek aránya is amiatt, a HPV elleni védőoltás elterjedésével várhatóan emelkedik az elváltozást nem mutató minták aránya, emiatt akár az azokat elemző szakemberek ébersége is lanyhulhat, ez viszont a tévesen negatív leleteknek kedvez.
Az így kialakuló helyzet olyan szempontból semmiképpen sem örvendetes, hogy tovább rontja a hagyományos citológiai szűrés pontosságát, mely a tévesen negatív leletek viszonylag magas aránya miatt egyébként is elmarad a kívánatostól. Ilyen szempontból is hasznos lehet a HPV-szűrés, hiszen a HPV-pozitivitás felhívhatja a vizsgáló figyelmét arra, hogy nagyobb eséllyel talál kóros elváltozást. A méhnyakszűrés pontosságának javítására, a szűrés nyújtotta biztonság javítására 30 éves kor felett a HPV-szűrés lehet a megfelelő módszer.
Az éltanuló: Ausztrália
A témáról szólva mindenképpen meg kell említeni Ausztráliát, mely a HPV elleni vakcinációs programok sikertörténetét valósította meg az elmúlt években. Ausztrália volt az első ország, ahol elindult a HPV elleni szervezett országos védőoltási program még 2007-ben. Először a lányokat oltották, majd a programot 2013-ban a fiúkra is kiterjesztették. Mára a kontinensnyi ország eljutott oda, hogy náluk a legmagasabb a HPV elleni oltottsági arány az egész világon, amivel jelentősen sikerült csökkenteni a méhnyakrákos esetek és a betegség miatt elveszített életek számát. Sőt, mára már az a cél is elérhető közelségbe került, hogy teljesen eltűnjenek a vakcinában szereplő víruso típusokkal társuló betegségek.
Írta: Dr. Simonfalvi Ildikó radiológus, egészségügyi-újságíró
Forrás:
(International Agency for Research on Cancer. IARC Handbooks of Cancer Prevention. Vol 10. Cervix Cancer Screening. Lyon: IARC Press; 2005.)
NCBI
theBMJ
NCBI
European Centre for Disease Prevention and Control
WHO
Járj rendszeresen nőgyógyászati szűrésre,
és végeztess CervicLife komplex HPV és méhnyakrákszűrést!
Az oldal létrejöttét támogatja: a Roche Magyarország Kft.
Bejelentkezés hozzászóláshoz
- Nincsenek hozzászólások
Hozzászólások