Ez is egy olyan ÜGY, amiért kiállok!

Elcsépelt, unalomig hangoztatott, egymásnak ellentmondó tézisek sokasága, bezártság, elszigeteltség, veszteségek, egymásnak feszülés, maszk, nem kell maszk, oltás, nem kell oltás, immunerősítés, stressz.... Nekem ezek jutnak eszembe az elmúlt másfél év járványával kapcsolatban. S még valami: az egyén társadalmi felelőssége, amiről viszont - véleményem szerint keveset beszélünk!

Koronavírus járvány (Magyarország - 2020. március 16. - ?)

Kezdünk már immunissá válni, igaz? Na nem a koronavírus ellen, inkább az egész járvánnyal kapcsolatban. Telítődtünk. Rendben van. Főleg azok szempontjából, akinek nem került fiatal vagy idős hozzátartozója kórházba, vagy nem halt meg szerette, vagy ő maga nem esett át egy több hétig tartó, kórházi ápolást is igénylő fertőzésen, vagy nem maradt el műtéte, vagy nem csak jövő nyárra kap időpontot egy egyszerű kivizsgálásra...

De nem, mégsincs rendben! 

Mert ez a vírus még mindig itt van, és egyre több kárt okoz nekünk, folyamatos feszültséget kelt bennünk! Egyre több egymásnak ellentmondó információt olvasunk, hallunk róla, talán nem is érezzük már, hogy lenne egy biztos pontunk, hiszen még az orvostudomány képviselői között is vannak, akik tagadják létezését, de minimum oltásellenesek... Szerencsére csak igen kevesen!

Mi is kicsit virológusoknak hisszük magunkat, miközben az autónkat sem biztos, hogy elkezdjük magunk szerelni, ha elromlott a fék! Ha eddig nem, mostanra egyre többen hihetünk a különböző immunerősítő csodaszerekben, mert jó marketinggel, jó kommunikációval meggyőztek bennünket.

De mi van az egyén társadalmi felelősségével???

Gondolunk-e döntéseinkkor arra, hogy nem csak magunkért, de a környezetünkért is felelősséggel tartozunk?! Hogy ne fertőzzenek meg, Mi se kapjuk el, de ha megfertőződünk, ne adjuk tovább!? Szerintem sokan nem gondolnak bele ebbe, főleg most, a járvány 4. hullámában nem! Immunitásunk a járvánnyal kapcsolatban, ha nem is érte még el a teljes populációt, biztos, hogy magasabb százalékát érinti, mint az 2., 3. oltást felvevőké... Pedig mennyivel egyszerűbb lenne az életünk, ha nem csak magunkra, másokra is figyelnénk és gondolnánk döntéseink során?! S ehhez még csak tudományos magyarázatot sem kell keresni, ezek egyszerű emberi tulajdonságok, attitűd kérdése. Ha már nem tudnunk egymásnak adni, legalább ne ártsunk a másiknak!

Védekezzünk persze a saját módszereinkkel, de közben NE FELEDKEZZÜNK EL A MÁSIKRÓL SEM!

Kereshetjük az okokat, hogy miért ne hordjunk maszkot, hisz ma még épp nem is kötelező, (és "különben sem véd meg, egészségkárosító hatása van, stb." - ezek mind álhírek, millió és egy helyen cáfolta már a tudomány), ahogy az oltásokkal kapcsolatos rémhíreket, álhíreket is cáfolták már ezer hiteles egészségügyi oldalon, tudományos kutatásban.

De vajon kell-e magyarázatot találjunk, vagy egyszerűen csak fogadjuk el:

a maszk megvéd valamilyen százalékban Téged is, és engem is a fertőzésektől!

Ennyi összefüggés elég? Ha nem, mondok még!

Ha belobban a 4. hullám, amit már nem fogunk tudni megúszni, akkor megint lezárások lesznek. Most nem biztos, hogy a plázába nem tudunk majd elmenni, vagy 8 után a kedvenc bárunkba. Az első az egészségügy, amit érinteni fog. Vagyis nem fog, hanem már most is érint. A Honvéd kórház rezidenseit már visszarendelték, megszakítva a tanulmányaikat, a kórházakban látogatási tilalmat rendeltek el, és ezzel nem lesz itt vége az intézkedéseknek! Ne gondoljuk, hogy nem kezdődtek meg az ismételt átalakítások szervezése a háttérben, max még nem került ki a napi sajtóba. Persze, ez sokakat nem érdekel.

Kitérőnek egy kis érzelmi adalék...

Belegondoltunk valamikor is abba az elmúlt napokban, hetekben, hogy azok, akik értünk küzdenek, mennyire elfáradtak már az elmúlt másfél évben? Mennyit dolgoztak értünk, akár olyan területeken is, melyekhez vajmi kevés közük volt, és felelős döntéseket kellett miattunk, értünk, a szomszédunkért hozni? Például hogy ki kerüljön lélegeztetőre, és ki ne...

Tudtad, hogy sokan az egészségügyből PTSD-vel (poszttraumás stressz szindróma) küzdenek a mai napig a 2., 3. hullám traumái miatt? Éjszaka verejtékezve ébrednek fel, rémálmaik vannak, bevillannak könyörgő szempárok, akiket épp lélegeztetőre tettek, tudván-tudva, hogy onnan már nem nagyon fogják levenni őket élve... Nem csak edzett, kemény lelkű orvosok, ápolók élnek közöttünk! Btw, gondoljátok, hogy őket nem viseli meg ez az egész?

És azt olvastad, hogy hány műtét maradt el tavaly, mekkorák a várólisták, amiket most újabb átalakításokkal, orvosok, egészégügyi dolgozók túlóráztatásával próbálnak mérsékelni...? Már ameddig lehet. Mert nem sokára ismét átalakítások lesznek, és a halasztható (értsd nem életmentő) műtéteket ismét tolni fogják, a szűréseket elhalasztják, az orvosokat, szakápolókat ismét át fogják rendelni. Hogy kire lesz ez hatással? Mindannyiunkra, akiknek szükségük lesz - akár csak a háziorvosára, a komolyabb problémákról nem is beszélve!

Vissza a kaptafához: érdektelenségből jeles!

Bár az első hullámban tapsoltunk, étellel-itallal láttuk el a Covid-osztályon dolgozókat, de mára már a harag, vagy rosszabb esetben, csak a közöny maradt, hatalmas öntudattal fűszerezve. A minap két barátom esett majdnem egymásnak az oltás-nem oltás kérdése kapcsán... Mára már mindenki ért az immunológiához, mindenki ismeri már az oltások sorrendjét, vagy azt, miért "jobb" az illóolajokat párologtatni, kenegetni az oltások helyett... Sok esetben érdektelenné is váltunk, és csak szeretnénk elfelejteni ezt a sokak számára nehéz időszakot.

Önvédelemből pedig a valódi összefüggéseket lehet, hogy csak akkor fogjuk felismerni, amikor egy közeli hozzátartozónk nem fog időben ellátást kapni. Neeeem, nem csak az állami intézményi ellátásra gondolok, a magánban sem! Egyszerűen mert telítődni fog mindkettő előbb vagy utóbb, vagy ha nagyon megugranak a számok, akkor ismételt átrendelések lesznek, ahogy a rezidensekkel már meg is kezdték..

Az immunerősítés is szép és jó dolog, de vajon az előttünk sorban álló 79 éves néni immunrendszerét hogy erősítjük meg, ha maszk nèlkül tüsszentünk egyet hellyel-közzel tünetmentes covid-fertőzöttként? Sehogy. Lehet, hogy ő belehal. Ja, hogy az nem érdekel bennünket? Akkor sem érdekelne, ha egy családtagról lenne szó? Neki is azt mondanánk: ne oltasd be magad, ne hordj maszkot, majd az immunrendszered legyőzi a vírust?! 

Felelősség: magunkért és a környezetünkért is!

Nem politikai kérdés, nem ideológiai kérdés, egyszerű emberi tulajdonság, mely tulajdonképpen a döntésünk következménye.

S hidd el, én is unom! Szeretném, ha vége lenne már! Mert nem csak a halálesetek száma magas; a járulékos veszteség sokkal magasabb, mint azt gondoljuk! Ha nem az egészségügyben dolgozol, maximum csak pletykát hallhatsz arról, mennyi műtét maradt el, hány beteg nem lett diagnosztizálva, nem beszélve a pszichés terhekről, melyek rajtunk vannak, nyomnak bennünket több, mint másfél éve. 

Igen közeli történetet tudnék arról mesélni, hogy egy véletlenül megtalált - még jóindulatú elváltozás, ami műtétre vár - februárra lenne csak a mai lehetőségekhez mérten beütemezve az állami ellátásban, mivel előbbre nincs időpont. Februárra (ami tolódhat tovább is!), s amikorra már lehet a korai felismerés, már nem lenne korai! Szerinted hányan nem jutnak manapság ellátáshoz, mert a járvány még mindig itt van, egyre erősödik, és az állami ellátórendszer nem bírja a terhelést?!

Unod már? Én is! Tégy ellene, velem együtt!

Légy Te az egyik olyan egészségtudatos nő vagy férfi, aki megtesz mindent azért, hogy végre vége legyen ennek az időszaknak, és mint egy háború után, méltón elbúcsúztassuk a halottainkat, felmérjük a károkat, és el tudjunk kezdeni azért dolgozni közös erővel, hogy könnyebb és jobb legyen az életünk! 

+

A cikk szerzőjéről

Matics Kata, online egészségkommunikációs szakértőként 2009-ben alapította és azóta is vezeti az Intima.hu női egészségportált. Emellett az EgészségKommandó (Hiteles Egészség-kommunikációért Egyesület) és a Hormonline Távkonzultációs Központ társalapítója és nem utolsó sorban egy tündér kisfiú édesanyja.