Az autoimmun pajzsmirigygyulladásról
Az úgynevezett Hashimoto-féle pajzsmirigygyulladás a leggyakoribb autoimmun kórkép, a pajzsmirigy alulműködésének leggyakoribb oka.
A Hashimoto-féle pajzsmirigygyulladás (tireoiditisz; a későbbiekben: HT) nem a mai kor betegsége, hiszen már több mint egy évszázada leírták a klinikai képét és tüneteit, ám az azóta eltelt hosszú idő sem volt elegendő arra, hogy teljes mértékben feltárják a szakemberek a betegség hátterét és okait.
Tudtad?
Ha már meg van a laborleleted, de nincs, aki kiértékelje, vagy csak nagyon sokára jutnál el endokrinológushoz, ma már távkonzultációra is van lehetőséged!
A HT formái
Annyi bizonyos, hogy a HT esetei két nagy csoportba sorolhatók attól függően, hogy a háttérben igazolható-e valamilyen tényező oki szerepe. Ha ilyet nem sikerül azonosítani, akkor primer (elsődleges) formáról beszélünk, az ismert tényező okozta eseteket pedig szekunderként (másodlagosként) soroljuk be.
A HT primer formái a tünetek jelentkezési idejét, illetve a szövettani képet illetően igen változatosak lehetnek. Vannak tünetmentes esetek, míg máskor a betegség a szülés utáni időszakban mutatja meg magát először.
A szekunder HT-ról akkor beszélünk, ha valamilyen kiváltó tényező valószínűsíthető a pajzsmirigygyulladás kiindulópontjaként (ez többnyire valamilyen gyógyszer, például a C típusú idült májgyulladás kezelésében alkalmazott interferon lehet).
Milyen tünetek kísérhetik a pajzsmirigygyulladást?
A leggyakoribb és sokszor leginkább szembetűnő tünet a pajzsmirigy megnagyobbodása, melyet a köznyelvben golyvaként is szokás emlegetni. Ez esetenként már szemmel is látható, ellentétben a mirigy alulműködésével, mely csak speciális laboratóriumi vizsgálatokkal (úgynevezett pajzsmirigyfunkciós tesztekkel) deríthető fel.
Előfordul, hogy a HT mellett egyéb autoimmun eltérések is fennállnak, például 1-es típusú cukorbetegség vagy Sjögren-szindróma. (Az autoimmun betegség oka nagy vonalakban az, hogy a szervezet a saját sejtjeit és szöveteit idegenként ismeri fel, és ellenanyagot termel ellenük.)
A betegség kialakulásában genetikai hajlam is szerepet játszhat, amit az is jelez, hogy bizonyos családokban több rokonnál is jelentkezik, mint más átlagcsaládokban.
Pajzsmirigy-alulműködés tüneteiről, diagnózisáról és kezeléséről egy helyen! >>
A HT kivizsgálása
A HT diagnosztikájának három pillére:
1) a klinikai tünetek és panaszok;
2) a pajzsmirigy ellen termelődött ellenanyagok kimutatása a vérből;
3) az ultrahangvizsgálat
Klinikai tünetek és panaszok
A klinikai tünetek lehetnek helyiek vagy általánosak (szisztémásak). A helyi tüneteket az okozza, hogy a megnagyobbodott pajzsmirigy nyomást gyakorol szomszédos nyaki képletekre. Lokális tünetként előfordulhat beszéd-, légzési vagy nyelési nehezítettség.
A szisztémás tünetek a pajzsmirigy működésének kiesésére és az ebből adódó alulműködésre vezethetők vissza. Ezen belül előfordulhat többek között székrekedés, epekőképződés, bőr- és hajelváltozások, meglassult szívműködés, vérszegénység vagy nehezített légzés, illetve nőknél menstruációs zavarok
Pajzsmirigy ellenes antitestek
Jelenleg az úgynevezett tiroperoxidázzal szembeni keringő antitestek meghatározása tekinthető a legpontosabb paraméternek a HT diagnosztikájában, melyek a HT eseteinek 95 százalékában megtalálhatók, míg az egészséges személyeknél csak ritkán vannak jelen.
A pajzsmirigy ultrahangvizsgálata
Pajzsmirigybetegségek gyanújakor a nyaki ultrahangvizsgálat a legszélesebb körben alkalmazott diagnosztikai módszer. HT eseteiben jellegzetes ultrahangjel, hogy a pajzsmirigy állománya kevésbé denz, kevésbé „sűrű” (azaz kevésbé „világos” az ultrahangberendezés monitorán nézve). Ezen túlmenően az ultrahangvizsgálat alkalmas a pajzsmirigy térfogatának mérésére is. Ultrahang ellenőrzése mellett az orvos egy vékony tűvel mintát is vehet további vizsgálatok céljaira. Az így nyert többletinformációk arra használhatók fel, hogy a kezelés mind jobban megfeleljen a betegség adott személynél fennálló altípusának.
A HT kezelése
A HT főként belgyógyászati jellegű betegség. Műtétre (a pajzsmirigy részleges vagy teljes eltávolítására) manapság már csak akkor kerül sor, ha a megnagyobbodott mirigy jelentős összenyomatást gyakorol a környező szervekre és szövetekre, ha a beteg kozmetikai megfontolásból ezt kifejezetten igényli, vagy ha a háttérben pajzsmirigyrák igazolódik.
A HT több formájában a kezelés szintetikus pajzsmirigyhormon adását jelenti, melyet a betegnek egész életében naponta kell szednie a pajzsmirigy kieső hormontermelésének pótlására.
Végül meg kell említeni, hogy a pajzsmirigyhormon-hiány végső megoldása a transzplantáció (lenne) azokban az esetekben, amikor működőképes pajzsmirigyszövet nem mutatható ki. Ettől azonban még messze vagyunk.
A cikk eredeti forrása a Medcialonline oldalán található.
Írta: Dr. Simonfalvi Ildikó
Pajzsmirigy alulműködéssel Küzdesz? Nem hagyunk magadra.
Iratkozz fel ingyenes információs anyagainkra most!
A következő 5 héten 5 levélben elküldjük neked a legfrissebb, legfontosabb pajzsmirigy alulműködésről szóló cikkeket, kutatási eredményeket, orvosok és dietetikusok ajánlásai alapján.
Az első levelet regisztrációdat követően küldjük el neked! Ehhez add meg kereszt nevedet, email címedet és már figyelheted is postaládádat!
Betegtájékoztatók nőknek, szakorvosoktól
Ajánlott orvosok
Bejelentkezés hozzászóláshoz
- Nincsenek hozzászólások
Hozzászólások