Autoimmunitás és az áteresztő bél szindróma

Egy olyan jelenségről szeretnék írni, ami minden autoimmun és krónikus gyulladásos betegség hátterében megtalálható, mégis nagyon kevesen tudunk róla. Ez nem más, mint az áteresztő bél szindróma.

Az autoimmun megbetegedések napjaink robbanásszerűen növekvő betegségei közé tartoznak. Van egy olyan közös pont, ami minden autoimmun állapot hátterében megtalálható a legújabb kutatások szerint, ez pedig az áteresztő bél szindróma (ÁBSZ).

Mit jelent az áteresztő bél szindróma?

Képzeld el a bélfaladat beborító réteget úgy, mint egy szúnyoghálót az ablakodon.
Mi is a szúnyogháló feladata? Az, hogy a friss levegőt beengedje, de a szúnyogokat, legyeket, bogarakat és egyéb idegen rovarokat távol tartsa, igaz?
Ha az ablakodon megsérül a szúnyogháló, és kisebb-nagyobb repedések, hézagok, lukak lesznek rajta, akkor a szúnyogok és a legyek elkezdenek berepülni az ablakon.
’Sabaj’ - gondolod Te, ha az első védelmi vonal (a szúnyogháló) beadta a kulcsot, akkor jössz majd Te!
A kezedbe veszel egy összetekert újságpapírt, vagy ahogy megboldogult nagyapám csinálta, a házi készítésű bőr szúnyogcsapót, és jól odasuhintasz a legyeknek.
Ha valaha csináltál már ilyesmit, akkor most nagyjából el tudod képzelni ezt a szituációt és azt is mindjárt megtudhatod, hogyan jön mindez az autoimmunitáshoz.
A lukas szúnyoghálón berepülő légy olyan, mint az áteresztő bélfaladon átjutó emésztetlen ételrészecske, ami a nemrég leküldött reggelidből jut át emésztetlenül az áteresztő bélfaladon keresztül a véráramba.
És ugyebár az emésztetlen ételrészecskéknek nem kellene átjutniuk a bélfalon, mert a túloldalon az már a véráram.

Mi történik ekkor?

Jön az immunrendszer az összetekert újságpapírral vagy a házi bőrkészítésű légycsapóval, hogy lecsapja az idegen betolakodót. Nagyon lesarkítva és leegyszerűsítve egy ilyen folyamat zajlik a szervezeten belül, amennyiben az Áteresztő Bél Szindrómában érintett valaki.

Visszatérve a szúnyoghálós példára. Minél jobban sérül a képzeletbeli ablakon az a szúnyogháló, annál több szúnyog, légy, sőt már nagyobb bogarak is berepülnek az ablakon.
Ha még csak egy légy repült be, azt büszkén és ügyesen levadászod, de a tizedik légy után gondolom, hogy már idegesen csapkodnál az össze-vissza repdeső legyekre és bogarakra, és mérgedben a nagy suhintások közepette lehet, hogy levered a nászajándékba kapott herendi vázát, ami pont azon a polcon figyelte a bogárvadász küzdelmeidet, ahol éppen hevesen kalimpáltál az összetekert újságpapírral. Vagy a házi bőr légycsapóval.
Lehet, hogy pár léggyel kevesebb, de a vázának is annyi, pedig neki aztán tényleg köze nem volt sem a legyekhez, sem a szúnyoghálódhoz.

A helyzet az, hogy ugyanerre az analógiára épülő folyamat történik odabent, amikor az autoimmun folyamatok fellángolnak a szervezetben. Minél jobban áteresztő a bélfal, annál több oda nem illő fehérje részecske jut át a véráramba, és annál idegesebben és felhevültebb állapotban próbálja ’lecsapkodni’ az immunrendszered a betolakodókat. Mérgében és fáradtságában pedig egy idő után már nem tud különbséget tenni a saját szövetei és saját fehérjéi illetve a bélfalon átjutó ételrészecskék fehérjéi között. Ekkor történik az, hogy az immunrendszer támadásának más szöveti fehérjék is áldozatai lesznek. Nagyjából ugyanúgy, mint ahogyan a leegyszerűsített analógiában az a szerencsétlen Herendi váza járt a szúnyoghálós példámban.

Tulajdonképpen ez a belső hadakozás az, amit úgy hívunk, hogy autoimmun betegség. Amikor a saját immunrendszered támadja meg a saját szöveteid fehérjéit, és az egész folyamat hátterében az Áteresztő Bél Szindróma áll.

Hogyan alakul ki az áteresztő bél szindróma?

Ha nagyító alá tennénk a bélfalat belülről, az nagyjából úgy nézne ki, mint amikor két tenyerünket felfelé tartva, szorosan összekulcsoljuk az ujjainkat. Azt látjuk, hogy a két kezünk ujjai szorosan összefonódnak, illeszkednek egymáshoz.
Az ujjak összefonódása szemlélteti azt a sejtkapcsoló struktúrát, ami a bélrendszer bevonatát képezi. Ha felnagyítanánk egy egészséges bélfal sejtkapcsoló struktúráját, az nagyjából úgy nézne ki, mint a szorosan összekulcsolt ujjaink. Ez biztosítja a bél falának integritását, azaz sértetlenségét.

A szoros kapcsolat megbomlása

Amikor bizonyos ételeket eszel, például glutén tartalmú ételeket, vagy akár kazein tartalmú ételeket tejtermékekből, vagy ha megbomlott a jótékony flóra a bélrendszerben vagy netalán valamilyen bélrendszeri fertőzés vagy parazita fertőzés áll fenn, akkor ezek olyan stressz források a bélrendszer számára, amelyek azt idézik elő, hogy ez a szoros sejtkapcsoló struktúra megbomoljon a bélrendszerben. Ha szemléltetni szeretnénk ezt, akkor olyan ez, mintha azok a szorosan összefonódott ujjak elkezdenének szétcsúszni.

Mi is okozza ezt? Mitől kezdhet el a bélfalat alkotó szoros sejtkapcsoló struktúra megbomolni?

Okozhatják bélrendszeri fertőzések úgy, mint parazita, baktérium vagy gombás fertőzések. Okozhatja ezt valamilyen étel-érzékenység, vagy glutén intolerancia, de nagyon sok egyéb tényező is közrejátszhat ebben, a születésünk körülményeitől kezdve az életmód tényezőkön át a táplálkozásig.

Idegen betolakodó a láthatáron!

Ennek a szorosan illeszkedő sejt struktúrának egyrészt az a feladata, hogy az emésztetlen ételrészecskéket a bélrendszeren belül tartsa, és ne engedje átjutni a bélfalon át a véráramba. Másrészt egyéb idegen fehérjék távolt tartása is a feladata, annak érdekében, hogy a tápcsatornán lejutó idegen anyagok (toxinok, baktériumok, vírusok stb.) se juthassanak át a bél falán keresztül a véráramba.

Igen ám, de ha a bélfal áteresztővé válik és kialakul az Áteresztő Bél Szindróma, akkor az történik, hogy ez a szorosan illeszkedő struktúra kinyílik, megbomlik, és emiatt a bélrendszerből emésztetlen részecskék és idegen fehérjék jutnak át a véráramba.
Az immunrendszer pedig nincs hozzászokva ahhoz, hogy ilyen idegen részecskékkel, és az emésztetlen étel fehérjéivel találkozzon a véráramban, ezért azonnal támadásba lendül.

Támadás indul!

Az immunrendszer a bélfalon átjutó emésztetlen ételrészecskék és idegen fehérjék felszíni molekuláit elkezdi megjelölni. Képzeld el úgy, mintha az immunrendszer védelmi vonalából egy sereg katona kirohanna és nagy piros cetliket akasztana ezeknek az idegen részecskéknek a nyakába, amire az a parancs van kiírva, hogy “TÁMADD MEG!” Az immunrendszer többi katonája pedig arra hivatott, hogy engedelmeskedjen a parancsnak, és támadásba lendül.

Ezzel nincs is túl nagy baj még egy darabig, hiszen valóban ki kell takarítani ezeket a nem oda való molekulákat a véráramból, és az immunrendszernek pontosan ez a feladata, hogy ezt elvégezze.

A gond ott kezdődik, hogy az idegen fehérjék és emésztetlen ételrészecskék felszíni molekulái – amiket ugyebár megjelöl az immunrendszer – kísértetiesen hasonlítanak bizonyos testi szövetek fehérje molekuláihoz. Ezt a jelenséget a szaknyelv molekuláris mimikrinek nevezi.

Molekuláris mimikri

Hogy mi is ez a molekuláris mimikri, és miért fontos ez?
A jelenség tisztázása azért fontos, hogy megértsük az autoimmunitás és az áteresztő bél kapcsolatát!
Amikor tehát az emésztetlen ételrészecskék átjutnak az áteresztő bélfalon, az immunrendszer megjelöli ezeknek a részecskéknek a felszíni fehérjéit.

Ezek a felszíni fehérjék kísértetiesen hasonlítanak bizonyos szövetek fehérjéihez, és a támadásba lendülő immunrendszer egy idő után nem tud különbséget tenni a megjelölt felszíni fehérjék között (amiket támadnia kell), illetve az azokra kísértetiesen hasonlító szervi szövetek között. A nap végén tehát szerencsétlen immunrendszerünk már támad boldog-boldogtalant. Mindent, ami úgy néz ki vagy hasonló, mint az a fehérje, amit a parancsban kapott, hogy támadjon.

Ha a pajzsmirigy fehérjéje hasonlít nagyon a támadási parancsban megjelölt fehérjéhez, akkor azt fogja támadni. Ekkor alakul ki a Hashimoto vagy a Graves-Basedow betegség. Ha az idegrendszer fehérjéi hasonlítanak a parancsban szereplő fehérjékhez, amiket támadnia kell, akkor azokat támadja meg az immunrendszer. Ez járul hozzá például a Sclerosis Multiplex kialakulásához. Ha a hasnyálmirigy fehérjéi lesznek a támadás áldozatai, akkor 1-es típusú cukorbetegség. Ha a vékonybél fehérjemolekulái, akkor Chron betegség. És még sorolhatnám….

Az áteresztő bél szindróma és az autoimmunitás tehát kéz a kézben járnak. Ha valakinek autoimmun betegsége van, akkor biztos lehet benne, hogy egyben béláteresztő szindrómában is szenved.

Mi a megoldás?

A táplálkozásnak és az életmódnak nagyon nagy szerepe van az állapot visszafordításában. Ki kell zárni minden olyan gyulladást okozó élelmiszert, ami okozhatja vagy fenntarthatja a béláteresztő szindrómát.

Ugyanakkor olyan ételek fogyasztására kell helyezni a hangsúlyt, amelyek gyulladás csökkentőek, magas tápanyag- sűrűséggel rendelkeznek, és nem tartalmaznak méreganyagokat (sem mesterségeseket –mint például a permet maradványok, sem természeteseket – mint például a lektinek, szaponinok vagy akár a glutén).

Nagyon sok esetben a táplálkozásbeli változások önmagában nem jelentenek teljes megoldást a béláteresztő szindróma rendezésében.

Ki kell zárni a bélrendszeri fertőzéseket, úgy mint a parazita-, bakteriális- vagy gombás fertőzéseket. Ezek a fertőzések sokszor krónikusan, akár tünet nélkül húzódnak meg a béláteresztő szindróma hátterében, hagyományos tesztekkel nehezen diagnosztizálhatók, emiatt nagyon sok esetben rejtve maradnak és bármilyen étrendi változtatás ellenére is aláássák a gyógyulási folyamatot.

Ugyanakkor a test méregtelenítési folyamatait is optimalizálni kell, hiszen egy krónikus fertőzés a bélrendszerben olyan toxinokat termel, ami képes arra, hogy túltelítse és ezzel leblokkolja a szervezet méregtelenítési kapacitásait, ezzel egy ördögi kört teremtve, ami szintén aláássa a krónikus bélrendszeri fertőzések és a béláteresztő szindróma visszafordítását.

Ki kell zárni az egyéni érzékenységeket, allergiákat, amelyek ételekre, vegyi anyagokra, illetve a környezetünkben szereplő egyéb komponensekre is értendő.

A krónikus stressz a kortizol-válasz hatásán keresztül szintén romboló hatással bír a bélrendszerre, ezért nagyon fontos, hogy kizárjuk a stresszt az életünkből amennyire tudjuk. Ennél is fontosabb hogy alkalmazzuk stressz-kezelési technikákat, illetve hogy megtámogassuk és kiegyensúlyozzuk a hormonális rendszer működését.

Tudj meg többet arról, mit tehetsz az autoimmunitás tüneteinek visszafordítása érdekében!

Az Intima.hu - 'Ezerszínű pajzsmirigybetegség és társai' rendezvényén, november 19-én, a cikk szerzője, Kokavecz Katalin a saját tapasztalatán keresztül mutatja be az életmódváltás szerepét az autoimmun Hashimoto pajzsmirigy betegség tüneteinek visszafordításáért.

Ha szeretnél többet megtudni arról, hogy természetes módszerekkel mit lehet tenni a Hashimoto ellen, a rendezvényen van a helyed!

Írta: Kokavecz Katalin
http://medkozpont.hu/atereszto-bel-szindroma/

Források:
Dr. Terry Wahls
Giulia Enders: A belek csodálatos világa
Dr. Natasha Campbell-McBride: Gap-szindróma - Az emésztés és a pszichológia kapcsolata - Kézikönyv a pszichológia zavarok természetes gyógyításához 

Figyelem, az itt található tartalom része és egész nem helyettesíti a kezelőorvosa által javasolt terápiát, de kiegészítheti azt!

 

Gyorspostával szállítjuk a Téged érdeklő legújabb

orvosok és szakértők által készített tartalmakat. Nincs más dolgod, mint

iratkozz fel a PAJZSMIRIGY ALULMŰKÖDÉS-ről szóló hírleveleinkre: