Tabuk nélkül a székletinkontinenciáról és a szülés utáni gátrekonstrukcióról
A szülések 80%-ánál előfordul valamilyen szintű gátsérülés. Ezek nagy része szerencsére felületes, csak a bőrt érinti. A gyakran tabusított székletinkontinenciának, azaz a széklettartás nehézségének vagy képtelenségének is ez a leggyakoribb kiváltó oka. A nem kevés tévhittel és szorongással átszőtt témáról tehát sosem lehet eleget beszélni. Miért fontos a korai felismerés, és hogy szakemberhez forduljunk? Milyen megoldások vannak, és mire kell figyelni műtéten innen és túl? Dr. Willner-Haring Péter, a TritonLife sebészeti részlegvezető főorvosa válaszol, aki a TritonLife Kismedence Központ csapatával egyedülálló munkát végez, többek között a gátrekonstrukció terén is.
Sokkal gyakoribb, hogy valamilyen szintű gátsérülés történik szülésnél, mint azt gondolnánk. Gátsérülésről beszélünk akkor is, ha a bőr egy kicsit megreped, egészen odáig, amikor a gát minden rétege teljesen átszakad, ám az utóbbi szerencsére nagyon ritkán fordul elő.
– kezdi dr. Willner-Haring Péter.
A szülő nők életét szinte teljesen felborító, testi és lelki szempontból sem könnyű témát sajnos az is bonyolítja, hogy később nem mindig fedi egymást a panasz és a sérülés mértéke. Nagyobb sérülés mellett is lehet, hogy alig jelentkezik tünet, és kisebb sérülések is párosulhatnak komoly tünetekkel. Bármelyik helyzet is áll fenn, fontos tudnunk, hogy nem vagyunk egyedül a problémáinkkal, és hogy a gát jó gyógyhajlamú terület!
Panaszok, tünetek
Szülés után azt vehetik észre a hölgyek, hogy odalent megváltozott valami, nem tudják úgy tartani a vizeletet, a szelet vagy a székletet. Érezhetik, hogy a hüvelynél valami leereszkedett, kifordul. Sokféle panasz lehet a szeretkezéssel kapcsolatban is: úgy érezhetik, hogy szűkebb vagy tágabb a hüvely, fájdalmat vagy éppen semmit sem észlelnek, és mindezt az is komplexszé teszi, hogy az anatómiai problémák mellett lelki eredetű gondok is jelentkezhetnek. – fogalmaz dr. Willner-Haring Péter, aki az inkontinencia három fokozatát is ismerteti.
- Elsőfokú székletinkontinencia: amikor a szelet nem tudja tartani a páciens, vagy elmegy a szél úgy, hogy nem érzi. Az alsóneműn székletnyom lehet.
- Másodfokú inkontinencia: amikor parancsolóvá válik a székelési inger, a híg székletet nem tudja sokáig tartani.
- Harmadfokú inkontinencia: amikor a szilárd székletet sem tudja mindig tartani. Úgynevezett baleset történhet – a páciens nem érzi, hogy jön a széklete, és bemegy, vagy olyan parancsoló székelési inger jelentkezik, hogy nem ér oda a mosdóba (ez a legsúlyosabb, egyben a legritkább).
A felismerés ereje
Alapvetően két csoportra oszthatjuk a sérüléseket: amit a szülőszobában felismernek, és amit nem ismernek fel, később viszont panaszok formájában felhívják magukra a figyelmet. Egyes országok szülészeti protokollja szerint a hüvelyi szülések után be kell nyúlni a végbélnyílásba, és megállapítani, hogy sérült-e a végbél záróizom vagy sem. Magyarországon ez még nem része a rutinnak. Fontos hangsúlyozni, hogy a gátsérülésről sem a szülést vezető orvos, sem a szülésznő, sem pedig az édesanya nem tehet.
Gátmetszés helyett gátvédelem
A gátmetszés nem feltétlenül védi meg a hölgyeket a záróizom-sérüléstől, sőt a gát meggyengítése miatt annak az előfordulása bizonyos statisztikák szerint gyakoribb. Számos nyugati országban a hatályos iránymutatás szerint tilos a rutinszerű gátmetszés.
– mutat rá dr. Willner-Haring Péter.
A gátvédelem mellett történő szülések aránya az utóbbi időben nőtt. Legelőnyösebb, amikor azonnal, a szülőszobában felismerik a problémát, és a szülést vezető orvos azonnal ellátja az édesanyát. A TritonLife Kismedence Központ egyik küldetése éppen ez. Ilyen esetben a TritonLife szülészetén akár a szülést követően rögtön bevonható Willner doktor sebészeti és nőgyógyászati teamje.
Nyitott és fedett gátsérülések
Ahogy a felismerés szempontjából is két csoportot különböztetünk meg, úgy van még egy másik csoportosítása is a gátsérüléseknek, aszerint, hogy nyitott vagy fedett gátsérülésről beszélünk. Előbbi esetében a bőr is sérül, utóbbinál viszont nem (emiatt nem biztos, hogy látható), a mélyebb rétegekben mégis történik valamilyen szintű izomsérülés.
Szorongás és bolyongás
Sajnos még mindig számtalan helyzetben tabutéma az inkontinencia, az ezzel járó panaszok, pedig mindez odáig is vezethet, hogy szülés után nem tudunk visszatérni a megszokott környezetünkbe, nem merünk elmenni otthonról, társaságba járni, mindig arra kell gondolnunk, hol van a legközelebbi mosdó, szégyelljük magunkat, szorongunk, félünk a szexuális együttléttől, nem merünk szeretkezni…
Minderre a gyereknevelés súlya is ránehezedik, ennek a csodálatos, új fejezetnek a nehézségeivel, kihívásaival együtt. Régebben az érintett hölgyek sajnos több éven át bolyongtak az egészségügy labirintusában, a mi célunk azonban az, hogy ezt az utat lerövidítsük, tapasztalt szakorvos- és gyógytornász-gárdánkkal segítsünk a pácienseknek. A hölgyek általában azt mondják, hogy visszakapják az életüket, hiszen korábban elidegenedtek önmaguktól, a párjuktól, a környezetüktől.
Akár évek elteltével is merjünk segítséget kérni!
A helyreállítás hatékonysága frissen, egyből szülés után a legjobb. A tapasztalat azonban inkább azt mutatja, hogy a szülés utáni fél és egy év közötti időszakban kerül felismerésre a sérülés. A műtétre a részletes kivizsgálást követően kerülhet sor.
Gyakori kérdés, hogy vajon később is érdemes-e hozzánk fordulni, akár évek, évtizedek múltán. Erre mindig az a válaszom, hogy igen, érdemes! A sérülés felismerésére időnként csak 50 éves kor körül kerül sor, amikor a kompenzációs mechanizmusok kimerülnek, az izmok gyengülnek. Végeztünk például gátrekonstrukciós műtétet olyan páciensen is, aki 30 évvel ezelőtt szült – osztja meg velünk dr. Willner-Haring Péter, aki minden esetben részletesen átbeszéli pácienseivel a várható előnyöket, esetleges kockázatokat és a kapcsolódó tudnivalókat.
Diagnosztika
A pontos diagnózishoz elengedhetetlen a profi ultrahangkészülék, amellyel a TritonLife Kismedence Központ is dolgozik. Ez egy speciális, 3 dimenziós (3D-s), forgófejes eszköz, ami olyan képet ad a kismedencéről, mint egy sokkal drágább, időigényesebb és a páciens számára megterhelőbb MRI-vizsgálat. A kapott keresztmetszeti-hosszmetszeti kép segítségével tudják egyértelműen megállapítani a záróizom-sérülés kiterjedését, a gátsérülés jellemzőit, a kismedencei szervek süllyedését, és felállítani a kezelési tervet.
Megelőzni a súlyosbodást, javítani az életminőséget
A gátrekonstrukciós műtét (bár nem kis operációról beszélünk, a lábadozás általában 6 hét) az életminőséget jelentősen javító beavatkozás! A mellette szóló érvek táborát erősíti, hogy kezelés nélkül az idő előrehaladtával sajnos nagy valószínűséggel súlyosbodni fognak a panaszok, elsőfokúból másodfokú inkontinencia is kialakulhat. Az izmok ugyanis fáradni, a hegek vékonyodni, a kompenzációs mechanizmusok pedig romlani fognak.
Negyedfokú gátsérülés esetén
Dr. Willner-Haring Péter külön megemlíti a szülések kevesebb, mint 1%-ánál előforduló negyedfokú gátsérülést. Ilyenkor a gát teljesen átszakad, a hüvely és végbél egy közös nyílással végződik, egybenyílik. A helyreállítás ilyenkor biztonsággal csak a széklet átmeneti elterelése, úgynevezett vastagbél-sztóma (anus prae) kialakítása után végezhető.
Mivel hatalmas kockázata van a kismedencei gyulladásnak, a sebgyógyulási zavarnak, először laparoszkóppal kivezetjük a hasfalra a vastagbelet, tehát kialakítjuk az úgynevezett sztómát. Ez rutinműtét, laparoszkóppal elvégezhető, és fizikai értelemben nem megterhelő a páciens számára, de természetesen a lelki megterhelés nagy. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a hölgyek a hosszú távú életminőség-javulás érdekében kitartóan vállalják a kihívásokat.
A laparoszkópos sztómaképzéssel egy időben kerül sor a gátrekonstrukciós műtétre, és ha szükséges, a hüvelyfal plasztikáját is egy ülésben elvégzik.
Gyógytorna, mint alappillér
A gyógyulásban a gyógytorna, a kismedencei rehabilitáció szerepét is ki kell hangsúlyozni. A tornát már szülés előtt érdemes elsajátítani, mint prevenciót is érdemes gyakorolni. A főorvos azt vallja, minden nőnek célszerű lenne szülésfelkészítő tornára járnia. Ha pedig már túl vannak a beavatkozás utáni lábadozáson, a gyógytornász kollégák kiváló segítséget nyújtanak a funkció mihamarabbi helyreállításában. Összességében a gyógytorna a gyógyulás egyik központi pillére.
Gyógyulás
A 6 hetes felépülési idő elteltével a hölgyek teljes értékű aktív életet élhetnek. Megszűnnek a panaszok, és a páciens szexuális élete is ismét normális lesz. Bizonyos sportok, például a futás, kerékpározás gyakorlását viszont – legalábbis átmenetileg – nem javasolják.
Szülés a műtétet követően?
Minden esetben elmondják, és a dokumentációban is feltüntetik, hogy a páciens megfelelő idő elteltével vállalhat gyermeket, ám a továbbiakban hüvelyi úton nem, hanem csakis császármetszéssel szülhet. Egyéb esetben a rekonstruált gát újabb sérülése jöhet létre, és ennek a plasztikája már igen nagy kihívás.
A TritonLife Róbert Magánkórház jelenleg az egyetlen olyan magánkórház, ahol
- 24 órás, állandó szülészet-nőgyógyászati, aneszteziológiai és neonatológiai ügyelet van jelen, amely képes azonnal a tettek mezejére lépni. Szakembergárdájuk azonos, evidence-based protokollok alapján működik, hogy a nap minden órájában ugyanazt a minőséget tudják garantálni, bárki legyen is éppen a helyszínen.
- emeltszintű perinatális intenzív centrum (PICII) működik, hogy a korábban érkező, illetve intenzív ellátást igénylő babák is maximális biztonságban legyenek, mindezt úgy, hogy egy percre se kelljen elválniuk az édesanyjuktól.
Bejelentkezés hozzászóláshoz
- Nincsenek hozzászólások
Hozzászólások