Újdonságok az emlőrák kezelésben: biológiai terápia, célzott kezelések
Az emlőrák kezelésében már régóta alkalmazott módszerek (kemoterápia, sugárkezelés, műtét) mellett folyamatosan újabb módszerekkel is bővül a terápiás eszköztár.
 |
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó | radiológus, egészségügyi-újságíró |
A legújabb módszerek alapját az képezi, hogy a daganatban lévő genetikai elváltozások azonosítását követően az orvosok igyekeznek olyan terápiás stratégiát felállítani, ami az adott betegnek a leginkább megfelelő. Ennek azért van nagy jelentősége, mert – ahogyan már többször szó esett róla − a daganatok nagyon sokfélék lehetnek, minden eset más és más, így ami az egyik beteg számára rendkívül hatásos, az a másik esetben nem hozza meg a remélt eredmény, és fordítva.
Szemléletváltás az onkológiában
A korábbi onkológiai gyakorlat az volt, hogy a különböző daganatok kezelésében hatásosnak látszó hatóanyagokat klinikai vizsgálatsorozatokban tesztelték, és amelyik szer kiállta e vizsgálatok próbáját, azokat – természetesen egy hosszú kipróbálási és engedélyeztetési folyamatot követően – előre lefektetett terápiás sémák szerint elkezdték alkalmazni a daganatos betegségek kezelésére.
Ehelyett ma már egyre inkább abban az irányban mozdul el az onkológiai gyakorlat, hogy a való élet körülményeihez igyekeznek igazítani a kezelést, azaz a terápia megkezdése előtt megpróbálják a lehető legpontosabban feltérképezni azokat a mégoly apró eltéréseket is, melyektől
minden beteg tumora egyedi és más daganatokkal nem összetéveszthető,
és ezek ismeretében választják ki a rendelkezésre álló módszerek, gyógyszerek közül azt, ami az adott beteg számára a legmegfelelőbbnek tűnik.
A hatásos kezelés alapja a pontos diagnosztika
Ehhez azonban az szükséges, hogy legyen az orvosok kezében egy olyan pontos diagnosztikai – úgynevezett genomikai – vizsgálat, mellyel a daganat genetikai háttere (profilja) pontosan feltérképezhető. Az, hogy ez a vizsgálat mennyire pontos eredményt ad, nagyban függ attól, mekkora a vizsgálatba bevont genetikai állomány nagysága. Hagyományosan ezek a vizsgálatok viszonylag szűk genetikai állomány elemzésére alkalmasak (úgynevezett 1-2-3 paneles vizsgálatok), de ma már rendelkezésre állnak több száz gén egyidejű elemzésére alkalmas tesztek is. Ideális esetben az analízis minden olyan génre kiterjed, melyeknek köze lehet az adott daganat kialakulásához.
Ennek eredménye alapján választható ki a beteg számára leginkább megfelelő szer a terápiák közül. Ez utóbbi körében máris több szer áll rendelkezésre és még több van fejlesztés alatt.
A célzott terápia célja azoknak az utaknak, folyamatoknak a befolyásolása, korrigálása, melyeket az emlőrák mögött álló genetikai eltérés vagy mutáció befolyásol.
Minél inkább fejlődik a technika, annál világosabbá válik, hogy nem pusztán egy, az adott daganattípusra jellemző genomikai eltérés létezik, hanem azok végtelen számú kombinációja.
Ne a gyógyszerhez keressük a beteget, hanem a beteghez a gyógyszert!
A cél tehát az, hogy ne ugyanazt a szert kapja minden beteg, akinek daganata az első pillantásra hasonlónak látszik, hanem az orvosok megkeressék azokat a kicsiny eltéréseket a tumoron belül, melyek ismeretében a lehető leginkább egyénre szabhatják a kezelést, és
minden beteg számára kiválaszthatják azokat a szereket vagy a különböző gyógyszerek kombinációját, melyek a legjobb eredményt ígérik.
Magyarországon az ehhez szükséges vizsgálatok egy részét rutinszerűen finanszírozza a társadalombiztosítás, a komplexebb sok száz génes vizsgálatokhoz azonban jelenleg egyedi méltányossági kérelem szükséges, amelyet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (NEAK, korábbi nevén Országos Egészségbiztosítási Pénztár) kell benyújtani.
Ami ma eredményes lehet, az holnap talán már késő!
Az onkológiában alkalmazott, illetve a még tesztelés alatt álló terápiás módszerekre – a jelenleg általánosan alkalmazott kezelésekhez hasonlóan – igaz, hogy rendkívül fontos az időtényező, azaz hogy a lehető legrövidebb időn belül megszülessen a diagnózis, megtörténjen a leghatásosabbnak ígérkező stratégia felállítása és megkezdődjön a kezelés.
A biológiai/célzott terápiák esetében ez azzal egészül ki, hogy nagyon fontos, hogy ezekre a módszerekre se az orvos, se a beteg ne úgy tekintsen, mint egy végső kétségbeesett megoldásra, amikor már semmi nem látszik hatásosnak, hanem már a diagnosztikai folyamat elején megtörténjenek a megfelelő gyógyszer kiválasztását megalapozó genomikai tesztek.
Ne feledjük, hogy késői stádiumban, megkésett kezelésként alkalmazva azok a korszerű terápiák is hatástalanok lehetnek, melyek korai stádiumban, idejekorán bevetve kiváló hatást eredményezhetnének:
a beteg túlélési esélyeit nagyban növelnék és még az áttétes daganatokat is idült betegségbe fordíthatnák át. Vannak olyan daganatos megbetegedések (például a leukémia egyik formája, az úgynevezett krónikus mieloid leukémia), melyekben a jól megválasztott célzott kezeléstől ma már akár évtizedeket is kaphat a beteg. A cél az, hogy ezt az emlőrák minél több esetében is sikerüljön elérni.
Nincs csodaszer, abból kell kihozni a legtöbbet, ami rendelkezésre áll
Bár szinte hétről hétre újabb hírek röppennek fel arról a médiában, hogy állítólag megtalálták a rákbetegség általános ellenszerét, ettől sajnos még elég messze állunk. A kutatások szerencsére gőzerővel folynak ebben az irányban is, és talán már a nem is olyan távoli jövőben eljutunk addig, hogy minden tumortípus olyan kiváló arányban gyógyíthatóvá válik, mint például a gyermekkori leukémia, de addig is azokból a terápiás módszerekből kell kihozni a maximumot, melyek már ma is rendelkezésre állnak.
Ehhez pedig az emlőrák esetében fontos alapot jelent a genomikai teszt eredménye, melyek alapján minden beteg számára egyedi terápiás terv állítható fel. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy adott daganat is változhat idővel, így az a kezelés, ami korábban eredményesnek mutatkozott, később hatástalannak bizonyulhat. Az ideális ezért az lenne, ha minden terápiás döntés, a kezelés módosítása, új gyógyszer alkalmazása előtt újabb genomikai vizsgálat történne annak eldöntésére, hogy a daganat változtatott-e tulajdonságain a legutóbbi vizsgálat óta. Ahhoz ugyanis, hogy legyőzzük az ellenséget, pontosan tudnunk kell, hogy mivel állunk szemben.
És ettől talán már nem is vagyunk annyira messze…
Írta: Dr. Simonfalvi Ildikó | radiológus, egészségügyi-újságíró
Emlődaganattal diagnosztizáltak? Nem hagyunk magadra!
IRATKOZZ FEL BETEGTÁMOGATÓ HÍRLEVELÜNKRE!
Emlőrák - a diagnózis, amit senki nem akar hallani, mégis 8-9 nőből 1-et érint… Ha Téged is, akkor ezen az úton szeretnénk támogatni és olyan információkkal, tanácsokkal ellátni, melyeket nem biztos, hogy orvosod elmondott, vagy minden kérdésedre válaszolni tudott, de mi összegyűjtöttük neked - szakorvosok, egészségügyi szakértők bevonásával!
Feliratkozást követően 13 héten keresztül, 13 olyan hasznos anyagot küldünk email címedre, melyek a leggyakrabban felmerülnek emlőrák érintettek életében, vagy melyekről éppen senki nem beszél, pedig fontos lenne! Az első levelet mindjárt a regisztrációd után olvashatod!
IRATKOZZ FEL MOST!
Matics Kata az Intima.hu alapítója
Kapcsolódó tartalmak:
- Az első sokk – nem mindegy, hogy érkezik a diagnózis
- Gyanús mellrák lelet? - az idő kulcstényező!
- Legfontosabbak, amit tudnod kell a mellrákról!
- A mellrák tünetei - a mellrák felismerése, teendők
- Szövettan – eligazodás a betűk, számok, jelzések tengerében
Betegtájékoztatók nőknek, szakorvosoktól
