Amikor az emlőrák szoptatás alatt támad…
A szoptatás sokféle szempontból különleges egy nő életében. A szoptatás olyan együttlét, amikor az anya csak a babára és önmagára figyel. Nem véletlen, hogy vannak esetek, amikor éppen a szoptatás alatt merül fel a gyanú, hogy valami nincs rendben. A mell állománya, szerkezete a terhesség és a szoptatás alatt normális körülmények között is megváltozik, és a helyzetet csak bonyolítja, ha valamilyen szoptatási szövődmény – például gyulladás, tályog – alakul ki. Ilyen körülmények között sokszor nehéz megmondani, hogy például a csomó, amit az édesanya szoptatás vagy fejés közben tapint a mellében, emlőrák jele-e vagy valamilyen ártatlan elváltozás. Vegyük sorra, mire kell figyelni, milyen gyanújelek esetén kell azonnal orvoshoz fordulni!
 |
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó | radiológus, egészségügyi-újságíró |
Elöljáróban érdemes leszögezni, hogy bár valós veszély, hogy az emlőrák éppen a szoptatás alatt jelentkezik, ám ez nem gyakori jelenség, mindössze néhány százalékot tesz ki az összes emlőrákos eseten belül.
Jó, ha tudod, nem minden csomó emlőrák!
A szoptató anyák gyakran tapintanak csomót a mellükben, ezek azonban az esetek túlnyomó többségében jóindulatúak.
- Leggyakrabban a mellgyulladás (orvosi nevén masztitisz) okozhat csomókat a mell állományában, melyek a tejmirigyek kivezető csatornácskáinak elzáródása következtében jönnek létre. Mellgyulladás eseteiben a gyulladás klasszikus kísérő tünetei is fennállnak: a mell megduzzad, érzékennyé, meleggé, pirossá válik. A helyi tünetek mellett általános tünetek, leginkább láz is jelentkezhet. Súlyos esetekben a mellben akár tályogok is kialakulhatnak.
- Ugyancsak viszonylag gyakori, hogy a mell állományában kialakult jóindulatú csomó, az úgynevezett fibroadenóma okoz riadalmat. Típusos esetben a fibroadenómák nem érzékenyek tapintásra és alapjukról elmozdíthatóak.
- • Ugyancsak jóindulatú elváltozások az úgynevezett galaktokelék, melyek lényegében tejet tartalmazó cisztáknak felelnek meg. A galaktokelék ugyancsak nem járnak fájdalommal.
Milyen korai gyanújelei vannak a ráknak szoptatás alatt?
Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy ha a mellben tapintott csomó sima felszínű, kerek, és a tapintó ujj alatt a mell állományán belül elmozdítható, akkor nagyobb valószínűséggel jóindulatú elváltozással van dolgunk. Ha azonban a csomó keményebb tapintatú, szabálytalanabb alakú, és az alapjához, illetve a környezetéhez rögzül, felmerülhet a rosszindulatú betegség gyanúja.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek nem általános szabályok, mindkét irányban léteznek ellenpéldák. Éppen ezért minden esetben haladéktalanul orvoshoz kell fordulni, ha az alábbi gyanújelek közül egy vagy több észlelhető:
- a mell fájdalmassá válik, mely idővel nem enyhül, sőt akár súlyosbodhat is
- a mellbimbónál szokatlan, esetlen véres váladékozás jelentkezik
- megváltozik a mell formája, azon esetleg behúzódás jelentkezik, az emlőbimbó befelé fordul
- az emlőbimbón viszkető vagy fájdalmas bőrkiütés jelenik meg
- az emlő színe sötétebbé válik, esetleg
- kivörösödik
Jól látható, hogy a fenti gyanújelek jelentős átfedést mutatnak a szoptatás alatt egyébként is bekövetkező élettani változásokkal, illetve szoptatási szövődményekkel és jóindulatú emlőelváltozásokkal. Ennek ellenére – vagy éppen ezért – nagyon fontos, hogy
már a legkisebb gyanú, bizonytalanság esetén orvos szakvéleményét kérjük ki.
Az esetek nagyobb részében az fog kiderülni, hogy ártalmatlan, önmagától is meggyógyuló vagy könnyen kezelhető elváltozásról van szó. Ha azonban a rosszabb, ámde jóval ritkább forgatókönyv jön be, akkor már korai stádiumban meg lehet kezdeni a kezelést, ami a betegség jobb kimenetében fog kamatozni.
Hogyan történik a szoptatás során felismert emlőrák kivizsgálása és kezelése?
A diagnosztikai módszerek alapvetően ugyanazok, mint az emlőrák bármely más esetében: mammográfia, ultrahangvizsgálat és biopszia. A mammográfiás felvételek értékelésekor nehézséget okozhat a szoptatós emlő eltérő szerkezete. Nincs egyezség a tekintetben, hogy a diagnosztika megkönnyítése érdekében fel kell-e függeszteni a szoptatást. Egyes radiológusok a szoptatás szüneteltetését javasolják a képalkotó vizsgálatok előtt, míg a szoptatáspárti szervezetek álláspontja szerint a szoptatás nem akadálya a kivizsgálásnak, sőt kisebb műtétek elvégzésének sem. Ezzel kapcsolatban az onkológus tud pontosabb felvilágosítást és szaktanácsot adni az adott körülmények ismeretében, a beteg szoptatással kapcsolatos preferenciájának figyelembe vételével.
Alapjaiban a kezelési elvek sem térnek el az emlőrák más formáinak terápiájától.
Lehet-e szoptatni emlőrák kezelése alatt vagy után?
A gyógyszeres kezelések során figyelembe kell venni, hogy e szerek jelentős része az anyatejjel kiválasztódva átjuthat a baba szervezetébe is, ezért mindig gondosan mérlegelni kell az ebből adódó kockázatokat, szükség esetén a baba elválasztását, illetve más anyától származó tej vagy tápszer adását.
Amennyiben már hosszabb idő telt el az emlőrák kezelése óta, és már letelt az a bizonyos öt év, minden további nélkül meg lehet próbálkozni a szoptatással. Emlőeltávolítás, masztektómia után sem eleve reménytelen próbálkozás a szoptatás, hiszen egy mellből is lehet szoptatni, ám ilyenkor számolni kell azzal, hogy esetenként kisebb mennyiségű anyatej termelődik.
Az emlőrák utáni gyermekvállalás egyébként is hatalmas lelki terhet ró az anyára, hiszen óhatatlanul felmerül benne, hogy mit hoz a jövő, nem tér-e vissza a betegsége, meg tudja-e adni gyermekének mindazt, amire szüksége van. Ezt a lelki terhet felesleges és káros még a szoptatás kizárólagossága melletti propagandával is erősíteni. Ha elég tej termelődik, és a gondozó onkológus szerint a szoptatás az anya és a baba számára egyaránt biztonságos, akkor bátran szoptasson az anya. Ha azonban nem ez a helyzet, akkor ma már számos korszerű, a baba igényeit kielégítő alternatív csecsemőtáplálási mód áll rendelkezésre a tejbankból származó lefejt és hőkezelt anyatejtől a korszerű tápszerekig.
Forrás:
Breast Cancer Care: Breast cancer during pregnancy
Living Beyond Breast Cancer: Breastfeeding after treatment for early-stage breast cancer
Healthline: What you should know about breast cancer while breastfeeding
Írta: Dr. Simonfalvi Ildikó | radiológus, egészségügyi-újságíró
Emlődaganattal diagnosztizáltak? Nem hagyunk magadra!
IRATKOZZ FEL BETEGTÁMOGATÓ HÍRLEVELÜNKRE!
Emlőrák - a diagnózis, amit senki nem akar hallani, mégis 8-9 nőből 1-et érint… Ha Téged is, akkor ezen az úton szeretnénk támogatni és olyan információkkal, tanácsokkal ellátni, melyeket nem biztos, hogy orvosod elmondott, vagy minden kérdésedre válaszolni tudott, de mi összegyűjtöttük neked - szakorvosok, egészségügyi szakértők bevonásával!
Feliratkozást követően 13 héten keresztül, 13 olyan hasznos anyagot küldünk email címedre, melyek a leggyakrabban felmerülnek emlőrák érintettek életében, vagy melyekről éppen senki nem beszél, pedig fontos lenne! Az első levelet mindjárt a regisztrációd után olvashatod!
IRATKOZZ FEL MOST!
Matics Kata az Intima.hu alapítója
Kapcsolódó tartalmak:
- Az első sokk – nem mindegy, hogy érkezik a diagnózis
- Gyanús mellrák lelet? - az idő kulcstényező!
- Legfontosabbak, amit tudnod kell a mellrákról!
- A mellrák tünetei - a mellrák felismerése, teendők
- Szövettan – eligazodás a betűk, számok, jelzések tengerében
Betegtájékoztatók nőknek, szakorvosoktól
