Az inkontinencia változatos tünetei, típusai

Ajánlom a Facebookon

Az inkontinencia tünetei igen változatosak, ahogy bár kevesen gondolnák, több típusa is létezik. Ebben a cikkünkben a vizelettartási zavarok tüneteiről, és az inkontinencia típusairól lesz szó. S hogy ez miért fontos? Talán nem is gondolnád, de lehet, nálad is megjelent már egy-két árulkodó tünet!

Az inkontinencia tünetei igen változatosak, a két fő típus, azaz a stressz és a sürgősségi inkontinencia mellett a tünetek alapján a szakemberek még az alábbi csoportosítást is használják:

Az inkontinencia formái:

Stressz (terheléses) vizeletinkontinencia: akaratlan vizeletvesztés hasi erőkifejtéskor, például sportoláskor, köhögéskor, tüsszentéskor.
Sürgősségi vagy késztetéses (urge) vizeletinkontinencia: akaratlan vizeletvesztés, melyet egyidejű, vagy előzetesen fellépő "sürgősség" (urgency) kísér.
Kevert inkontinencia: a stressz és az urge vizeletinkontinencia panaszainak együttes megléte.
Folyamatos inkontinencia: a vizeletvesztés folyamatosan jelen van.
Enuresis nocturna: a vizeletvesztés éjszaka következik be.
Krónikus vizeletretencióval társult vizeletinkontinencia: az akaratlan vizeletvesztés mellett a hólyag nem tud teljesen kiürülni (átlagosan 300 ml residuális vizelet marad a hólyagban).
Panaszok alapján nem "azonosítható" vizeletinkontinencia: az egyén képtelen az inkontinenciát jellemezni, csak a vizeletvesztés tényét észleli, de nem tudja azt semmilyen tevékenységhez, vagy ingerhez, eseményhez kötni.
Coitalis vizeletinkontinencia (csak nőknél): vizeletvesztés csak szexuális aktus alatt.
Funkcionális vizeletinkontinencia: vizeletvesztés annak következtében, hogy az egyén képtelen elérni a mellékhelyiséget kognitív, funkcionális vagy mobilitási problémák miatt. Az alsó húgyúti traktus anatómiai és funkcionális állapota önmagában nem magyarázná a vizeletvesztést.
Multifaktorális vizeletinkontinencia: akaratlan vizeletvesztés, mely többszörös rizikófaktorok következményeképpen jelentkezik (társbetegségek, gyógyszerek, életkor és környezeti faktorok).

Húgyhólyag tárolási zavarának tünetei:

Gyakori nappali vizeletürítés (pollakisuria): A beteg a korábbiakhoz képest gyakoribb nappali vizeletürítést panaszol. A vizelések száma nincs meghatározva az új definíció szerint, így ez szubjektív és a betegtől függ. A korábbi gyakorlatban általánosan a napi hét alkalomnál több vizelést tekintettük kórosnak. Normális mértékű folyadékbevitelt és 14-16 órás nappali ébrenlétet feltételezve a nappali 7-8 vizeletürítés jelentheti azt a határértéket, mely még nem rontja az életminőséget. Ezek alapján a továbbiakban is javasoljuk a gyakorlatban gyakori nappali vizeletürítés felmérésére a régi meghatározás (8-nál több vizeletürítés / nap) alkalmazását.
Nocturia: A beteg egy vagy több alkalommal felébred éjszaka, mert vizelnie kell.
Sürgősség (urgency): Hirtelen jelentkező vizeletürítési kényszer, melyet nehéz visszatartani.
Hyperaktív hólyagszindróma (szinonimák: Overactive Bladder - OAB, urge szindróma, sürgősségi szindróma, Überaktive Blasse): Bár nem feltétlenül ár inkontinenciával, azonban itt kell megemlítenünk, hiszen etiológiáját, kivizsgálását és kezelését tekintve is szervesen ide kötődik. Jellemzője a kifejezett sürgősségi vizeletürítési kényszer inkontinenciával, vagy anélkül gyakran pollakisuriával és nocturiával társul. A fentiek alapján az OAB-nak tehát "száraz" (inkontinencia nélkül) és "nedves" (inkontinenciával kísért) formája is ismeretes. A szindróma tünettani diagnózis és nem azonos a hyperaktív detrusor fogalmával, mely egy urodinamikai észlelés, azt jelenti, hogy a cystometria során akaratlan detrusor kontrakció látható. A szindróma felállításának kizárási kritériuma az egyidejű húgyúti fertőzés vagy más, a hólyagban kimutatható betegség (pl. tumor, kő) jelenléte.

Húgyhólyag érzőműködés zavarai:

Fokozott hólyagérzékenység: a hólyagtelődés alatt erős, vizelési inger jelentkezik, azonban az "urgency"-vel szemben a vizeletürítés halasztható.
Csökkent hólyagérzékenység: a vizelési inger érzésének megjelenése a korábbiakhoz képest később jelentkezik.
Hiányzó hólyagérzékenység: a hólyag telődésének és a vizelési ingernek a hiánya.

Vizelési és vizeletürítés utáni tünetek:

Késlekedés: a vizeletürítés beindulása késik.
Csökkent vizeletáramlás: a vizeletáramlás a korábbiakhoz vagy másokéhoz képest gyengült.
Szakaszos vizeletürítés: vizelés alatt a vizeletsugár megszakad, majd újraindul, ez akár többször is ismétlődik a vizelési ciklus alatt.
Vizeletürítés haspréssel: a beteg hasprést alkalmaz a vizelet indítására, az áramlás fenntartására, vagy javítása céljából.
Szóródó vizeletsugár: a vizelet nem egy sugárban hagyja el a húgycsövet, hanem több sugárban szóródva ürül.
Utócsepegés: a vizeletürítés utolsó szakasza elnyúlt, a vizeletáramlás lelassul, és csak csepeg, szivárog a vizelet.
Inkomplett hólyagürülés érzése: a beteg érzi, hogy a hólyag nem ürül ki teljesen.
Azonnali ismételt vizeletürítés szükségessége: vizeletürítés után azonnali, további vizeletürítés szükséges.
Vizelés utáni vizeletvesztés: vizeletürítés után közvetlenül bekövetkező akaratlan vizeletvesztés.
Testhelyzet függő vizeletürítés: a vizelés beindítására vagy a jobb vizeletürítés céljából a beteg speciális testhelyzetet vesz fel.
Dysuria: vizelés alatti égő érzés, vagy diszkomfort. Hazánkban ezt a fogalmat a nehezített vizeletürítés leírására használjuk.
Vizeletretenció: hasi erőkifejtés ellenére a beteg képtelen vizeletet üríteni.
Vizelés utáni reziduum: vizelés után a hólyagban visszamaradt vizeletmennyiség.

A cikket írta: Dr. Sz. Ildikó

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legfrissebb inkontinenciáról szóló cikkeinkről!

Kapcsolódó tartalmak

Betegtájékoztatók nőknek, szakorvosoktól

Itt megtalálod a nőket leggyakrabban érintő betegségekkel, állapotokkal kapcsolatos kérdésekre a szakorvosi válaszokat, érthetően.
Tünetektől a kivizsgálási és kezelési lehetőségekig, minden egy helyen!

Részletek