Milyen szabályok vonatkoznak az egészségbiztosításokra?
A biztosítókkal szembeni bizalmatlanság általános jelenség. Sokan úgy gondolják, hogy a biztosító úgyis megtalálná a kiskapukat és ezért nem éri meg biztosítást kötni. A biztosításokat övező bizonytalanságot sokszor a biztosítási termékek bonyolultsága táplálja. Ha jobban megértjük, hogy pontosan hogyan működik egy egészségbiztosítás, mire érvényes és milyen kötelezettségek terhelik a biztosítottat, akkor sokkal magabiztosabban vághatunk bele a szerződéskötésbe.
Néhány alapszabályhoz tartani kell magunkat!
Az egészségbiztosítások nagyon sokfélék lehetnek attól függően, hogy ki a biztosított és mi a biztosítási szerződés pontos tartalma. A legfontosabb, hogy a saját szerződésünk szabályaival és érvényességi körével tisztában legyünk.
Nézzük meg az egészségbiztosítások általános szabályait Virág, a 33 éves anyuka példáján keresztül. Virág több barátjától is hallott már az egészségbiztosítás előnyeiről és kíváncsivá tette őt a sok pozitív vélemény. Egy rövid internetes kutatás után úgy döntött, hogy ő is szeretne szerződést kötni.
Virágnak van egy hatéves kisfia, Márk. Virág arra gondolt, hogy a gyermekének is hasznára válna az egészségbiztosítás megkötése.
Természetesen Virágnak és Márknak nem ugyanazokra a szolgáltatásokra volt szüksége és a biztosítási díjak is elérően alakultak.
Elsőként fontos megkülönböztetni egymástól az összegtérítéses és a szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítás alaptípusait. Az összegtérítéses egészségbiztosítások egy fix és szabadon felhasználható összeget fizetnek az előre meghatározott biztosítási események után. A szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítások a magánorvosnál elvégzett vizsgálatok díjait fizetik ki egy keretösszeg eléréséig.
Virág úgy gondolta, hogy Márk számára elegendő az összegtérítéses egészségbiztosítás alapcsomagja, amely például, műtéti térítést, végtagtörés utáni térítést és a kórházban töltött napok után járó összeget tartalmazott gyermekek esetében (természetesen az alapcsomag tartalma eltérő lehet a különböző biztosítóknál).
Virág úgy gondolta, hogy neki az alapcsomagnál többre van szüksége, mert szerette volna, ha preventív szűrésekre is járhat az egészségbiztosítása segítségével. Mivel Virág szívesebben választotta a magánegészségügyet, inkább a szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítás mellett döntött. Szerencsére Virág odafigyel az egészséges étkezésre és rendszeresen jár úszni, így jó egészségi állapotban van. Egészséges, fiatal nőként ez a komplexebb csomag sem került sokba.
Néhány nappal a szerződéskötés után Virágnak fájni kezdett a füle és úgy gondolta, hogy a tüneteivel érdemes lenne felkeresnie egy orvost. Azonban tisztában volt a szerződésében leírtakkal: a biztosító 60 napos várakozási idővel vállalta a kockázatot. Ez azt jelentette, hogy a szerződéskötést követő 60 napban még nem érvényes Virág egészségbiztosítása, így a kezelését saját zsebből kellett fizetnie.
A szerződéskötés után 3 hónappal Márk leesett a játszótéri mászókáról és eltört a keze. Szerencsére erre az eseményre érvényes volt az egészségbiztosítás, hiszen már lejárt a várakozási idő. Virág tudta, hogy a történteket 8 napon belül, hivatalos, írásos úton kell jelentenie a biztosító felé. Egy e-mailben leírta a problémát, az üzenetéhez pedig a kórházi zárójelentést sem felejtette el mellékelni. Hamarosan meg is érkezett a számlájára a kéztörés után járó biztosítási összeg.
Látva az egészségbiztosítás hasznosságát, Virág édesanyja, Jutka is elkezdett gondolkodni a szerződéskötésen. Jutka azonban magasabb biztosítási díjért kaphatta meg ugyanazokat a szolgáltatásokat, mint Virág, hiszen abban az évben töltötte be a 63. életévét. Jutka rendszeresen dohányzott és ez a káros szokása nem járult hozzá az alacsony biztosítási díjhoz. Azonban szerencsés volt, hogy idejében elszánta magát a szerződéskötésre: ha csak a 65. életévét követően kapott volna észbe, akkor az egészségbiztosítási termékek már nem lettek volna elérhetőek a számára.
Ahogy a fenti példa is megmutatja, nem mindegy a szerződő fél életkora, egészségi állapota, káros szokásai és jellemző egészségmegőrző magatartásai. Az sem mindegy, hogy milyen típusú egészségbiztosítást választunk! Ne felejtsük el, hogy az összegtérítéses és a szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítások nem ugyanarra valók. Ha nem szeretnénk lemaradni semmiről, akkor akár mindkét biztosítási fajtát megköthetjük.
A biztosítottnak is vannak kötelezettségei
Az is fontos, hogy biztosítottként mi is teljesítsük a kötelezettségeinket és ne csak a biztosítótól várjuk el a megfelelő eljárást. Például ne felejtkezzünk el a közlési és változásbejelentési kötelezettségünkről.
Tegyük fel, hogy a fenti történetben Jutka eltitkolta a biztosító előtt rendszeres dohányzását. Ha a biztosító tudomást szerez erről, akkor mentesül a fizetési kötelezettsége alól, és Jutka a magánorvosi szolgáltatásokat sem veheti igénybe az egészségbiztosításán keresztül.
Nézzünk egy másik példát! Virág és Márk a futamidő 5. évében elköltöznek a közeli kisvárosba. Szerencsére Virág tisztában van a változásbejelentési kötelezettségével és írásban közli a biztosítóval az új lakcímét. Tudja, hogy enélkül a biztosító megtagadhatja a biztosítási összeg kifizetését.
Virág az új városban egy szállítással foglalkozó cégnél kezdett el dolgozni. Mivel sokat kellett vezetnie, úgy döntött, hogy az egészségbiztosítását kockázati életbiztosítással is kiegészíti. Szerencsére a biztosítójánál kedvezményesen tudta kombinálni ezt a két biztosítási terméket.
Fontos, hogy tisztában legyünk a biztosító által felállított szabályokkal, határidőkkel és kötelességékkel, hiszen ezek eltérőek lehetnek biztosítótársaságonként. A legtöbb probléma a biztosítási díj befizetése kapcsán szokott felmerülni, úgyhogy az ezzel kapcsolatos előírásoknak különösen fontos tudatában lenni.
Így fizessük be a biztosítási díjat
A biztosítási díjat sokféleképpen befizethetjük: választhatjuk az egyedi banki utalást, a rendszeres bankkártyás díjfizetést, az online bankkártyás díjfizetést, a csoportos beszedési megbízást, a csekkes befizetést vagy a bakkártyás fizetést az ügyfélszolgálat irodájában.
A különböző befizetési formáknak eltérő határideje lehet, amire akkor kell fokozottan figyelni, ha meg szeretnénk változtatni a fizetési módot. Az sem mindegy, hogy milyen gyakoriságú fizetést választunk. Van olyan opció, amely csak félévente jelent fizetési kötelezettséget, míg ha a havi befizetést választjuk, akkor rendszeresen kell kisebb összegeket fizetnünk.
Díjhátralék akkor keletkezik, ha késünk a díjbefizetéssel. Erről a biztosítók külön értesítést szoktak küldeni (például SMS-ben, postai úton, telefonon vagy e-mailben).
A pontos díjbefizetésre azért fontos odafigyelni, mert a késlekedéssel mentesítjük a biztosítót a fizetési kötelezettsége alól. Természetesen a legtöbb biztosításnak van türelmi ideje, de ez biztosítótársaságtól és biztosítási terméktől függően különböző lehet. Általában 30 és 60 nap közötti türelmi időt szoktak meghatározni a biztosítók.
Ha anyagi nehézségeink miatt nem tudjuk befizetni a biztosítási díjat, akkor halogatás helyett forduljunk a biztosítóhoz. Lehetőséget kaphatunk a biztosítási díj átmeneti csökkentésére, megszüntetésére vagy akár a termék egyszerűsítésére is. Próbáljunk meg közösen megoldást találni, hiszen a biztosítónak is érdeke az ügyfelek megtartása.
Írta: Gergely Péter Biztos Döntés alapító, pénzügyi szakértő
Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről, iratkozz fel tematikus hírlevelünkre:
Betegtájékoztatók nőknek, szakorvosoktól
Ajánlott orvosok
Bejelentkezés hozzászóláshoz
- Nincsenek hozzászólások
Hozzászólások