Ahogy az édesanyák, úgy az édesapák is teljesen új szerepben találják magukat kisbabájuk megszületésével. Rögtön, élesben tapasztalják meg ezt az új helyzetet, nincs rutin, ami automatikusan átsegítené őket ebbe az új kihívásba. A korábbi két fős családi rendszer felborul, ami teljesen természetes, hogy feszültségekkel, bizonytalanságokkal, szorongásokkal jár(hat). Ezt a helyzetet elkerülni nem lehet, ezért amit tenni tudunk, hogy felkészülünk rá. Az új szerepet a férfinak és a nőnek is tanulni kell, nem megy automatikusan. Arról manapság egyre több szó esik, hogy az édesanyáknak mi mindennel kell megküzdeniük, a férfiak nehézségei kevésbé vannak a látókörünkben. Min megy keresztül ilyenkor a férfi, és milyen tanácsokat vihet magával erre az időszakra? Kránicz Ágnes klinikai szakpszichológus segít körüljárni a témát.

Ahogyan a daganatellenes kezelésekre a több szakorvos részvételével tanácskozó onkológiai munkacsoportok (onkoteam) tesznek javaslatot, úgy több szakma képviselőit bevonó fájdalomcsoportok létrehozását javasolja a kórházakban az Európai Fájdalom Társaságok Szövetsége (EFIC). Amint prof. dr. Vécsei László, a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának vezetője, az EFIC magyar képviselője rávilágít, mivel a fájdalom összetett jelenség, gyakran a csillapítása is komplex beavatkozást, több szakma együttműködését kívánja meg.

Tény és való, sok „fejfájást” okoz az ünnepi készülődés főleg a nőknek. Család, munka, ajándékvásárlás, az ünnepi menü megtervezése, a hozzávalók beszerzése – sűrű, és megfeszített tempót igényel ez az időszak. Bármikor előjöhet egy igazi fejfájás. Dr. Csiba László neurológus, akadémikus, a budapesti MIND klinika fejfájás centrumának vezető orvosa ismertette a minden korosztályt érintő fejfájás-típusokat és kezelési lehetőségeket.

A mi kultúránkban a szülés fogalmához nagyon szorosan hozzákapcsolódott a fájdalom. Természetes velejárójának tekintik a férfiak és a nők, az orvosok és a várandósok egyaránt. Ha valaki mégis fájdalommentes szülést él át, azt a véletlennek vagy a szerencsének tulajdonítják, mindenesetre semmiképpen sem egy átlagos szülésélménynek tekintik. 

A fájdalmat mindig csak a beteg érzi, a fájdalomérzet objektíven nem mérhető, ugyanaz a mértékű fájdalom is okozhat egyszer kisebb, máskor nagyobb szenvedést. Ugyan az agy fájdalomingerekre adott aktivitása vizsgálható képalkotó berendezésekkel, de az adott pillanatban átélt fájdalomérzetet nem mutatja ki sem laborvizsgálat, sem más orvosi diagnosztika. A betegnek kell minél pontosabb leírást adnia arról, hogy hol és mit érez, panaszai milyen időközönként jelentkeznek, milyen természetűek.

Bár a várandósság kétségkívül a legszebb időszak egy nő életében, az sem tagadható, hogy a kilenc hónap alatt számtalan kellemetlen panasz is jelentkezhet. Az egyik leggyakoribb panasz a bordatáji fájdalom, mely mögött többféle ok húzódhat meg attól függően, hogy a várandósság éppen melyik trimeszterben tart.

Visszatérő téma a szülésfelkészítő előadásokon, mégsem lehet eleget beszélni a szülészeti fájdalomcsillapításról. Milyen gyógyszeres és nem gyógyszeres fájdalomcsillapítási technikák vannak? Milyen tévhitek keringenek ezzel kapcsolatban? Mit jelent a spinál és az epidurál? Ezekről és további hasznos tudnivalókról kérdeztük dr. Vasvári Barbarát, a TritonLife Magánkórház Budapest orvosigazgatóját, aneszteziológiai részlegvezető főorvosát.