Nagy öröm számunkra, hogy hosszú előkészítő munkát követően megoszthatjuk az Intima.hu olvasóival is az Európai Emlőradiológiai Társaság (EUSOBI) frissített ajánlásait a mammográfiás emlőszűréssel kapcsolatosan. Az ajánlások célja, hogy összefoglalják - egyebek között - a korai emlő daganat felismerésének előnyeit, a meghívásos rendszer keretein belül történő mammográfiás emlőszűrés és a klinikai emlődiagnosztika közötti különbséget, a technikai feltételeket, a túl- vagy alul-diagnosztizálással, a sugárterheléssel és az új mammográfiás eljárásokkal kapcsolatos tudnivalókat. 

Több mint 15 éve működik hazánkban a szervezett szűrési rendszer, mégis a nők csupán negyven százaléka hallgat a hívó szóra. Többnyire a munkahely, a távolság, illetve a szemérmesség tartja távol őket – legalábbis ezt mutatja az Országos Onkológiai Intézetben dr. Mátrai Zoltán vezetésével készített kutatás. A főorvos szerint a bizalom a legfontosabb, amit az érintetteknek meg kell kapniuk, hogy elhiggyék: ez a betegség ma korai stádiumban kiszűrve gyógyítható a korszerű terápiáknak köszönhetően.

Nincs olyan tudományos bizonyíték, miszerint magas dózisú C-vitaminnal (aszkorbinsavval) érdemben befolyásolni lehetne az emlődaganatos betegségek kórlefolyását.

A méhnyakrákot főként a fiatalabb nők betegségének tartják, ezért az idősebb korosztály tagjai életkoruk előrehaladtával gyakran kiesnek a szűrőprogramokból. Fontos azonban tudni, hogy a méhnyakrák bármely életkorban kialakulhat, bár kétségtelen, hogy idős korban ritkábban, mint fiatalabb korban.

A rákbetegségek közül talán az emlődaganat az, ami a leglátványosabb, maradandó következményekkel párosul. Nem elég ugyanis magával az egyik legrettegettebb diagnózissal szembesülni, az ráadásul a nőiség szimbólumát támadja meg, ami sokszor a mell csonkításával, vagy elvesztésével jár. Hogyan lehet ezt feldolgozni? Kovács Ágnes Anna onkopszichológus, az Intima.hu szakértője segít megérteni a megküzdést és az elfogadást.

A tumormarkerek olyan anyagok a szervezetben – a vérben, a vizeletben, a szövetekben –, amelyekről megállapították, hogy egészséges embereknél általában nincsenek jelen vagy csak alacsony koncentrációban találhatók meg, kimutatásuk ezért rosszindulatú daganatok jelenlétére utalhat. Tumormarkerek lehetnek fehérjék, hormonok, antigének. 

Genetikai örökségként kapott, fiatalon kialakult emlőrák betegségével való szembesülése, majd gyógyulása után módosított pályát a Debrecenben élő Bánfi Ildikó. Az élelmiszermérnöki munka helyett a sorstársaknak való segítés lett a hivatása: immár több mint egy évtizede dolgozik azon munkatársaival, hogy a vidéki betegekhez is minél több olyan szolgáltatás eljusson, amely segíthet leküzdeni a betegséget. A Holnapom Egyesületnél vallják: a rehabilitációnak már a diagnózis közlésének pillanatától meg kell(ene) kezdődnie, mert mind az életminőség, mind az életkilátások tekintetében jobb esélyekkel indulnak azok, akiket gyógytornász, dietetikus, pszichológus is segít az akadályok leküzdésében.

Műtét előtt, vagy műtét után, esetleg helyett? Kemoterápiával, vagy akár immunterápiával kombinálva? Megannyi kérdés, amelyek nemcsak az érintettek, de az orvosok fejében is ott vannak, amikor egy-egy beteg személyre szabott kezeléséről döntenek. Megvannak ugyan a protokollok, de ahogy a mellrák is mindenkinél egyéni, úgy még az intézmények gyakorlata sem mindig ugyanaz. Dr. Polgár Csaba, az MTA doktora, az Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központjának vezetője, az intézet megbízott főigazgatója ad iránytűt az Intima.hu olvasóinak a sugárkezeléssel kapcsolatban.

Bár a közvélekedés szerint a rákbetegség főként az idősebbek betegsége, a valóság azonban sajnos az, hogy vannak olyan tumortípusok – és ezek között van az emlőrák is −, melyek az esetek jelentős részében fiatal korban jelentkeznek. Nem csoda hát, ha különböző összefüggésekben gyakran felmerül, hogy a mellrák és a terhesség miként fér meg egymással, mi a teendő, ha a kezelés után a beteg gyermeket szeretne vállalni, és mit lehet tenni, ha éppen a gyermekvárás időszakában derül ki a betegség. Erről beszélgettünk dr. Szentmártoni Gyöngyvér onkológusszakorvossal, az Intima onkoteam tagjával.

Bármilyen daganatos megbetegedés, ahogy az emlőrák is, nagyon ijesztő lehet, hiszen tudjuk, hogy súlyos betegségről van szó. Nem csoda, ha felmerül a kérdés, hogy emlőrákos beteg vajon tovább tudja-e adni a daganatsejteket, fertőzhet-e a rák?

Az emlőrák kezelésében már régóta alkalmazott módszerek (kemoterápia, sugárkezelés, műtét) mellett folyamatosan újabb módszerekkel is bővül a terápiás eszköztár. 

Kutatások folynak ebben az irányban, de olyan módszer, amely ma alkalmazható lenne, egyelőre nincs. Az öröklött genetikai hajlam kimutatását szolgáló BRCA génvizsgálatot ugyan vérből végzik, ám az nem a betegséget mutatja ki, hanem a hajlamot, az emlőrákos eseteknek pedig csak körülbelül 7 százaléka alakul ki genetikai örökség talaján.