Morfológiai adatbázis az ultrahang-diagnosztika szolgálatában
A Magyar Szülészeti Nőgyógyászati Ultrahang Társaság (MSZNUT) és az International Ovarian Tumor Analysis (IOTA) csoport 2018. szeptember 28−29-én tartotta továbbképző rendezvényét. A továbbképzés egyik kiemelt témája volt, miként tehetjük pontosabbá és megbízhatóbbá az adnexképletek ultrahang-diagnosztikáját.
 |
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó | radiológus, egészségügyi-újságíró |
Az IOTA célja az adnexképletek vizsgálómódszereinek, illetve az ezek során észlelt eltérések leíró ultrahang-terminológiájának egységesítése, illetve ezek alapján olyan matematikai modellek kidolgozása és validálása, melyek egyszerűbbé és pontosabbá teszik a talált elváltozások véleményezését.
A rendezvény szervezőbizottságának elnökét, dr. Jakab Attilát, a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának docensét kérdeztük a rendezvényről, illetve a jövő távlatairól.
Melyek voltak a mostani továbbképzés fő témái?
A kétnapos továbbképzés első napján az adnexképletek, a méh függelékeiből kiinduló jó- és rosszindulatú elváltozások ultrahang-diagnosztikája volt a központi téma. A petefészekben keletkező jóindulatú képletekkel gyakran találkozunk, gondoljunk csak az egyszerű cisztákra, azonban az összetettebb elváltozások megjelenése eléggé változó lehet, és ezeket csak nagy gyakorlattal lehetséges biztonsággal elkülöníteni a rosszindulatú képletektől. Ugyanakkor a képalkotó diagnosztikától azt várjuk, hogy a kapott információk alapján a leghatékonyabb kezelési tervet állíthassuk fel. A petefészekrákok kezelésének sikere szempontjából döntő, hogy a beteg megfelelően felkészült centrumban kerüljön műtétre. Mivel a jó- és rosszindulatú képletek megjelenésében sok közös elem is van, szubjektív mintázatfelismeréssel csak a nagy jártassággal rendelkezők tudnak különbséget tenni.
Azonban a petefészek daganatok igen gyakoriak, és többségük jóindulatú, ezért az átlagos ultrahangtapasztalattal rendelkező nőgyógyász számára nagy segítséget jelent egy objektív elemeken alapuló szempontrendszer, mely jelentősen javítja a hatékonyságot a jó- és rosszindulatú elváltozások elkülönítésében.
Az IOTA (International Ovarian Tumor Analysis) csoport vizsgálói multicentrikus nemzetközi vizsgálatok sorozatán keresztül alakítottak ki és validáltak ilyen modelleket, melyek különböző applikációkban ma már mindenki számára elérhetőek. Különleges alkalom volt, hogy meghívásunkat elfogadva a vizsgálat világszerte elismert vezetői, többek között Tom Bourne és Dirk Timmermann tartottak ebből tematikus továbbképzést, melynek végén a résztvevők vizsgát is tehettek. A tesztet sikeresen megíró orvosok és szonográfusok (126-ból 109-en) erről nemzetközileg is elismert IOTA diplomát kapnak.
Egyéb témaként szerepeltek a rendezvényen a koraterhességben előforduló napi diagnosztikai problémák, mint például a méhen kívüli terhesség vagy az ismeretlen lokalizációjú terhesség.
A második nap a szülészeti ultrahangé volt. Gustavo Malinger professzor a magzati központi idegrendszer ultrahang-diagnosztikájának világszerte elismerten vezető tekintélye, ő írta le például a Zika-virus által okozott ultrahang-morfológiai eltéréseket. Részletes, képanyagban gazdag előadásaiban a normális agyi ultrahang-anatómiától a malformációkon át az infekciós eltérésekig kaphattunk átfogó továbbképzést.
Ma már léteznek olyan ultrahang-berendezések, melyekben megtalálható az adnexelváltozások morfológiai karakterizálásához szükséges adatbázis. Mennyire elterjedt ennek használata itthon és külföldön? Vannak-e adatok arra nézve, milyen arányban pontosítja a végső diagnózist ahhoz képest, amikor ezt a leíró morfológiai rendszert nem alkalmazzák a talált elváltozás megítélésénél?
Az említett IOTA matematikai modellek minden eszközön, okostelefonokon, komputereken is elérhetők, ahol az ultrahangvizsgálat kért eredményeit beütve az eredmény megkapható. A Samsung újdonsága, hogy a legnagyobb tudású készülékében is megtalálhatók a modellek, ami lehetővé teszi, hogy vizsgálat közben azonos kezelői platformon, az adnexképlet vizsgálat során a szükséges adatok rögzítésével rögtön megkapjuk a jó- és rosszindulatúságra vonatkozó diagnosztikus információt vagy akár azt a százalékos kockázatot, mely az adott képlet esetén fennáll malignus daganat, áttétes daganat vagy úgynevezett borderline daganat vonatozásában. Ez mindenképpen emeli a vizsgálat értékét.
Igazából az lenne a nagy előrelépés, ha ezek a modellek nemcsak a csúcskategóriás készülékben, hanem az egyszerűbb készülékekben is integrálva lennének, hiszen az adnexképletek napi szintű diagnosztikus problémája a nőgyógyászati alapellátásban jelentkezik, így többnyire már az első vonalbeli ellátás során kellene tudni eldönteni, hogy egy adott képlet esetén indokolt-e az onkológiai centrumban történő ellátás, vagy elegendő-e a követés, illetve a területileg illetékes osztályon történő ellátás.
Szeidl Tamás, Professzor Dr. Tom Bourne, Giay László, Sipos Antal és Kay-Rees Thompson
Többfajta modell került kifejlesztésre. Az úgynevezett egyszerű szabályrendszer (Simple Rules) meghatározott ultrahang-morfológiai elemek megfigyelésén alapszik, melyek együttes megléte vagy hiánya alapján a képletek 78%-a nagy biztonsággal besorolható jó- vagy rosszindulatú kategóriába, és csak a maradék 22%-ot kell elküldeni centrumba véleményezésre. Az ADNEX matematikai modell összetettebb, és a megfigyelt morfológiai elemeket súlyozva kezeli, melynek eredménye nem határozott igen vagy nem, hanem kockázatmeghatározás benignus, tokon belül maradó malignus, kiterjedt malignus, metasztatikus és bordeline daganatra. Ha a 10%-ot meghaladó kockázatot vesszük pozitív leletnek, akkor a módszer érzékenysége (szenzitivitása) malignitásra 96,5%-os, fajlagossága (specificitása) pedig 71,3%. Ez azt jelenti, hogy nagyon kicsi az álnegatív leletek aránya, mindez elfogadható álpozitív arány mellett. Ez hatalmas előrelépés a képletek szubjektív megítéléséhez képest.
Idővel teljesen átveheti-e az ilyenfajta „mesterséges intelligencia” a képalkotó diagnózis felállítását a vizsgáló orvostól, kihagyva a szubjektív elemeket? Ez annál is inkább izgalmas kérdés, mert a képalkotó diagnosztika más területén is folynak próbálkozások olyan leíró adatbázisok kifejlesztésére, melyek pusztán a képi adatok alapján, emberi közreműködés nélkül diagnosztizálnának. Valóban ez a jövő útja, vagy az IOTA-hoz hasonló morfológiai adatbázis ötvözése az orvos tudásával, tapasztalataival, akár megérzéseivel?
A modellek értékelésénél kiderült, hogy a szubjektív megítélésen alapuló mintázatfelismerés csak igen nagy tapasztalattal rendelkező vizsgálóknál múlja felül a modellek teljesítményét. Ez a többségtől nem várható el, de a végső megítélésben még sokáig helye lesz.
Ugyanakkor a modellek célja valóban az, hogy kizárja a szubjektivitást és objektív morfológiai elemek meglétén vagy hiányán alapuló véleményhez segítse a vizsgálót. Ez egyfajta védelmet is biztosít egyébként.
Nem kizárt, hogy a képi adatok informatikai értelmezése elvezet oda, hogy a komputer fogja felállítani az elsődleges diagnózist, és ez befolyásolja majd a betegirányitást. Mégis azt hiszem, hogy az ultrahang-diagnosztikában jártas szakemberek szubjektív megítélésen alapuló véleménye még sokáig meghatározó lesz a ritka ovarium-képletek kezelési tervének felállításában.
Az adnexelváltozások diagnosztikai pontosságának javítása kardinális kérdés, hiszen például az ovariumtumoroknak nincsenek specifikus tüneteik, nincs népességi szintű szűrés, és a betegség többnyire már előrehaladott stádiumban kerül felismerésre. A nőgyógyászati betegségek közül melyik kórképek esetében állnak fejlesztés alatt hasonló morfológiai adatbázisok a képalkotó diagnosztika pontosítására?
Az IOTA a már meglévő ovárium képletek differenciál diagnosztikájával foglalkozik, de az adatok értékelése közben kiderült az is, hogy a szérum-tumormarkerek jelentősége igen szerény a korai petefészekrákok kimutatásában.
A népességi szűrés kérdése nem megoldott, hiszen a petefészekrák elég gyorsan is kialakulhat, és amikor tünetet ad, akkor már többnyire előrehaladott stádiumban van. A hatékony szűréshez megfelelő gyakorisággal végzett ultrahangvizsgálat jelenleg finanszírozhatatlan, és ehhez nincs is megfelelő számú szakember sem. Már az is nagy előrelépést jelentene, ha az évenkénti nőgyógyászati szűrővizsgálat keretében megfelelő minőségű ultrahangvizsgálat történne.
Egyéb nőgyógyászati betegségek ultrahang-diagnosztikájában is folynak hasonló próbálkozások, nagyrész az IOTA tapasztalatai alapján. Az első lépés mindig a pontos leíró terminológia megalkotása, hiszen az objektív modellekhez alapkövetelmény, hogy egy adott eltérést mindenki ugyanúgy nevezzen meg vagy írjon körül. A folyamatban lévő vizsgálatok az endometrium, az uterus kóros állapotai, valamint az endometriosis által okozott morfológiai eltérések ultrahang-diagnosztikáját érintik.
Az IOTA Adnex programban már Magyarország is aktív résztvevő (az adatbázis magyar páciensekkel és vizsgálatokkal egészül ki a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának közreműködésében), a szimpózium sikere nyomán pedig a rendezvényt jövőre is megtartják hazánkban.
Köszönjük a tájékoztatást dr. Jakab Attilának!
Készült: Sonarmed Kft. megbízásából
Kapcsolódó tartalmak:
Bejelentkezés hozzászóláshoz
- Nincsenek hozzászólások
Hozzászólások