A WHO összeállítása a koronavírus körüli tévhitekről
Ahogyan az lenni szokott, az új koronavírus-járvány kapcsán is megjelentek a tévhitek, és a sokakat érintő problémára pofon egyszerű módszereket kínáló megoldások. Ezt a fontos és hasznos összeállítást az Egészségkommandó készítette az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadványa alapján, célja a hiedelmek cáfolata és néhány alapvető kérdés tisztázása.
 |
Forrás: Egészségkommandó |
Az új koronavírus (2019-nCoV) megjelenése, gyors terjedése váratlan kihívások elé állított bennünket, az egész emberiséget érintő pandémiáról van szó. A betegség tüneteit nagyjából ismerjük, mechanizmusát már kevésbé, hosszú távú egészségi hatásait pedig egyáltalán nem. A járvány egyéb következményei (pl. gazdasági válság, politikai kihatások) is beláthatatlanok jelenleg. A hazai és nemzetközi sajtó napi szintű tájékoztatást ad a vírus terjedéséről, megbetegedési statisztikákról, hatósági rendelkezésekről és a járvány terjedésének megelőzését szolgáló teendőkről.
Ahogyan ez lenni szokott, most is megjelentek a tévhitek, egy súlyos problémára egyszerű módszereket kínáló, „valaki valakitől azt hallotta, hogy betonbiztosan működik” megoldások. Ezeket az állításokat is az ismerethiány, az áltudományos megállapítások feltétel nélküli elfogadása alapozza meg. A problémák kezelése rengeteg feladatot hárít a szakértőkre, és emiatt kevesebb energia jut a félrevezető, esetenként ön- és közveszélyes hiedelmek cáfolatára. Pedig ebben az esetben is szükség van arra, hogy a közvélemény hiteles információt kapjon.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadványa alapján készült összeállítás célja a hiedelmek cáfolata és néhány alapvető kérdés tisztázása.
Mit tudunk eddig a vírusról?
Az idén újonnan izolált új koronavírus (2019-nCoV) rendszertanilag a koronavírusok családját alkotó négy vírusnemzetség egyikéhez, a béta-koronavírusokhoz tartozik. Örökítőanyagként nagy méretű, egyszálú RNS-t tartalmaz, az ezt védő kapszidburkot egy lipidjellegű külső burok határolja, amihez napkoronához hasonlító glikoprotein-tüskék kötődnek. Korábban az ugyanehhez a csoporthoz tartozó SARS (2002–2003) és MERS (2012) vírusok okoztak számos halálesettel járó világjárványt.
A 2019-nCoV emlősökről (valószínűleg denevérről és/vagy tobzoskáról) terjedt át az emberre. Erősen fertőző, magas lázat és potenciálisan halálos kimenetelű légúti megbetegedést, illetve tüdőgyulladást okozhat.
A COVID-19 a meleg és a magas páratartalmú éghajlatokon is terjed
Az eddigi bizonyítékok alapján a koronavírus MINDEN ÉGHAJLATON TERJED, beleértve a meleg, párás klímájú területeket is. Amennyiben olyan ország az úti célja, vagy olyan területen él, ahol koronavírus fertőzést mutattak ki, mindenképp tegye meg a szükséges elővigyázatossági lépéseket. A legbiztosabb módszer a megelőzésre a gyakori és alapos kézmosás. A kézmosással elpusztulnak azok a vírusok, melyek a száj, az orr vagy a szemek érintésével bekerülhetnek a szervezetbe és ott fertőzést okozhatnak.
A hideg időjárás és a hó NEM pusztítja el a vírusokat
Nincs okunk azt feltételezni, hogy a hideg időjárás el tudja pusztítani a koronavírust, vagy más egyéb fertőző kórokozókat. A normál emberi testhőmérséklet átlagosan 36,5-37 °C fok között mozog, függetlenül attól, hogy milyen az időjárás. A leghatékonyabb módszer a koronavírus-fertőzés megelőzésére a gyakori szappanos kézmosás vagy a kezek átdörzsölése alkoholos alapú kézfertőtlenítőkkel.
A forró fürdő NEM segít megelőzni a koronavírusos megbetegedést
A forró fürdő nem segít megelőzni, hogy a koronavírussal megfertőződjön valaki. A normál emberi testhőmérséklet átlagosan 36,5-37 °C körül mozog, függetlenül a fürdővíz, vagy a zuhany hőmérsékletétől. Sőt, a túlzottan forró fürdő káros is lehet, hiszen a forró víz égési sérülést is okozhat. A legbiztosabb módszer a megelőzésre a gyakori és alapos kézmosás. A kézmosással elpusztulnak azok a vírusok, melyek a száj, az orr vagy a szemek érintésével bekerülhetnek a szervezetbe és ott fertőzést okozhatnak.
A koronavírust NEM terjesztik szúnyogok
Az eddigi információk és kutatási eredmények alapján nincs arra utaló jel, hogy a szúnyogok terjesztenék a koronavírust. A COVID-19 egy olyan légzőszervi megbetegedés, amely elsődlegesen cseppfertőzéssel terjed, nyál vagy orrváladék útján, olyan apró cseppek formájában, melyek akkor kerülnek a levegőbe, amikor egy fertőzött köhög vagy tüsszent. A leghatékonyabb módszer a koronavírus-fertőzés megelőzésére a gyakori szappanos kézmosás vagy a kezek átdörzsölése alkoholos alapú kézfertőtlenítőkkel. Kerüljük az érintkezést mindenkivel, aki köhög vagy tüsszög.
A kézszárítók hatékonyak a koronavírus ellen?
Nem. A kézszárítók nem pusztítják el a COVID-19 vírust. A leghatékonyabb módszer a koronavírus-fertőzés megelőzésére a gyakori szappanos kézmosás vagy a kezek átdörzsölése alkoholos alapú kézfertőtlenítőkkel. Kézmosás után hasznos, ha papírtörlővel vagy meleg levegőjű kézszárítóval megszárítjuk a kezünket.
Nézzétek meg a Semmelweis Egyetem hasznos oktatóvideóját a kézmosásról:
És itt egy videó a sebészeti maszk helyes használatáról is:
Az UV fertőtlenítő lámpa elpusztítja a vírusokat?
Az UV lámpákat nem szabad kézfertőtlenítésre, vagy a test bármely felületének fertőtlenítésére használni, hiszen az UV sugárzás károsíthatja a bőrt.
Mennyire hatékonyak a hőkamerás lázmérők a koronavírussal fertőzött személyek kiszűrésében?
A hő érzékelős lázmérők abban hatékonyak, hogy a lázas betegeket kiszűrjék velük, köztük azokat is, akik a koronavírus miatt lázasok.
Azokat a fertőzötteket azonban, akiknek nincs vagy még nincs lázuk, nem tudják kiszűrni. Átlagosan a fertőzést követő 2-10 napon belül alakulnak ki a tünetek, így a láz is.
Ha alkohollal vagy klóros fertőtlenítővel lefújjuk magunkat az elpusztítja a koronavírust?
Nem. Ha alkoholos vagy klóros fertőtlenítőt fújunk a testünkre, az nem hatásos azokra a kórokozókra, melyek már bekerültek a szervezetünkbe. Az ilyen anyagok károsíthatják a ruhát és a nyálkahártyát, (például a szemekben, szájban) Mind az alkoholos, mind a klóros fertőtlenítők hatékonyan használhatók különböző felületek fertőtlenítésére, de csak megfelelő körültekintéssel, a használati útmutatóban feltüntetett javaslatok figyelembevételével.
A tüdőgyulladás elleni védőoltások megvédenek a koronavírussal szemben?
Nem. A tüdőgyulladás megelőzésére használt vakcinák, mint a Pneumococcus és a HIB (Haemophilus influenzae baktérium) vakcina, nem adnak védettséget a koronavírussal szemben.
A vírus annyira új, és annyira más a szerkezete, hogy csak a kifejezetten ellene fejlesztett vakcina lehet hatékony. A kutatók dolgoznak a vakcina kifejlesztésén, erőfeszítéseiket a WHO is támogatja.
Bár ezen vakcinák nem hatásosak a koronavírus ellen, alkalmazásuk erősen javasolt a légúti megbetegedések megelőzésére így egészségünk megvédése érdekében.
Az orr rendszeres sóoldatos öblítése segíthet megelőzni a koronavírusos fertőzést?
Nem. Nincs arra bizonyíték, hogy az orr rendszeres sóoldatos öblítése megvédett volna bárkit is a koronavírussal való fertőződéstől. Korlátozott mennyiségű kutatási eredmény alátámasztotta, hogy egy átlagos megfázásból hamarabb fel lehet gyógyulni az orr gyakori sóoldatos öblítésével, azonban azt nem bizonyították, hogy a megelőzésben hatékony lett volna.
Mit tartsunk a házi patikánkban?
Nem csak koronavírus esetén.>>
A fokhagyma fogyasztásával megelőzhető a koronavírus?
A fokhagyma egészséges étel, melynek lehetnek antibiotikus tulajdonságai. Azonban a jelenlegi járvány során eddig semmilyen bizonyítékot nem találtak arra vonatkozóan, hogy hatékony lenne a koronavírussal szemben.
A koronavírus csak az idősebbekre veszélyes, vagy a fiatalabbak is veszélyben vannak?
Bármilyen életkorú ember megfertőződhet a koronavírussal. Az idősebbeknél, és a krónikus alapbetegségben szenvedőknél (mint például asztma, cukorbetegség, szívbetegségek) nagyobb valószínűséggel alakulhat ki súlyos állapot a koronavírus fertőzéstől. A WHO az összes korosztálynak azt tanácsolja, hogy tegyen lépéseket a megelőzés érdekében. Ilyen például a gyakori kézmosás és a zsebkendő használata.
Az antibiotikumok hatásosak a koronavírus megelőzésében és gyógyításában?
Nem, az antibiotikumok hatástalanok a vírusok ellen, csak a baktériumokra hatnak.
A COVID-19 egy vírus, így az antibiotikumokat nem lehet használni sem megelőzésére, sem gyógyítására.
Előfordulhat azonban, hogy a koronavírusos betegek a kórházi kezelés során antibiotikumot kapnak a lehetséges bakteriális szövődmények kezelésére.
Létezik gyógyszer a koronavírus megelőzésére vagy gyógyítására?
Jelenleg nincs olyan konkrét gyógyszer melyet a koronavírus megelőzésére vagy gyógyítására ajánlanának.
A vírussal megfertőződött betegeket azonban a tünetek enyhítése és gyógyítása érdekében kezelni kell, a súlyos betegeknek pedig kiemelt ellátást kell kapniuk. Néhány, kifejezetten a koronavírus kezelését célzó módszert már vizsgálnak, melyeket klinikai kutatások során is tesztelni fognak. A WHO számos partnerével együtt segíti a kutatási és fejlesztési erőfeszítések felgyorsítását.
Koronavírus tájékoztatónk nőknek >>
Ráadás: +2 gyakori tévhit és cáfolatuk
A vízivás nem véd meg a koronavírustól
Hamis állítás: Ha nem iszik az ember elég vizet, a koronavírus képes behatolni a légcsőbe, onnan pedig a tüdőbe. Legalább 15 percenként kell vizet inni ahhoz, hogy a vírus a gyomorba kerüljön, és a gyomorsav végezzen vele.
A valóság: Ez nem igaz. A jelenleg ismert légzőszervi betegségekből kiindulva semmi sem bizonyítja, hogy ez a módszer működne. Az emberek egyébként is az orrukon lélegeznek be, úgyhogy ez a módszer, még ha igaz lenne is, akkor is csupán a szájat védené, az orrot nem. A sós vízzel való gargarizálás sem véd meg a vírustól.
Lélegzet-visszatartással nem lehet megállapítani a fertőzöttséget
Téveszme: Ha valaki legalább 10 másodpercig vissza tudja tartani valaki a lélegzetét köhögés nélkül, akkor nem beteg, mert ez azt bizonyítja, hogy nincs fibrózis a tüdőben.
A valóság: Ez nem igaz. Amikor valaki akut vírusfertőzésben szenved, akkor valóban nehezére eshet nagy levegőt venni köhögés nélkül, hiszen a légutak irritáltak. Ez ennyit jelent. Fibrózis kapcsán semmit nem jelent, annak ellenére, hogy a fibrózisban szenvedő betegnek valóban nehezére eshet nagy levegőt venni. Továbbá az, hogy valaki vissza tudja tartani a lélegzetét 10 másodpercig, még nem jelenti azt, hogy nem lehet koronavírussal fertőzött.
Nem hagyunk magadra a koronavírus járvány idején sem.
|
További cikkeink:
- Koronavírus terhesség alatt, újszülött korban
- Koronavírus hatásai a nőgyógyászati ellátásra
- Hogyan éljük túl lélekben is a koronavírus járványt?
- Hogyan éld túl? Támogató gondolatok az egészségügyben dolgozóknak
- Terhesség hétről-hétre
Betegtájékoztatók nőknek, szakorvosoktól
Bejelentkezés hozzászóláshoz
- Nincsenek hozzászólások
Hozzászólások