Szója, fitoösztrogének: bizonyított előnyök menopauzában, kimutatható kockázat nélkül
A menopauza, a menstruáció legalább egyéves kimaradása jellemzően az élet ötödik vagy hatodik évtizedében, a petefészek csökkenő működése következében alakul ki. A menopauzát megelőző néhány évben (ez az ún. klimax) a petefészek ösztrogénhormon-termelése egyre kisebb intenzitású, a vérzések gyakorisága csökkenhet.
A klimaxos időszakban a panaszokat elsősorban a hormonszintváltozások okozzák. Intenzitásuk és az egyes panaszok megjelenése egyénenként eltérő. A leggyakrabban hőhullámok (a nők 70%-ánál), depresszió, alvászavar, idegi feszültség (50%), libidócsökkenés, feledékenység (40%), fejfájás, szédülés és szívpanaszok (30%) alakulnak ki.
A pszichés tünetek az ösztrogénhiány, az életminőség romlása (hőhullámok, alvászavarok, szexuális zavarok) és az idősödéssel járó stressz következményei. Az ösztrogénszint csökkenése miatt a nemi szervek felépítése megváltozik, gyakran alakul ki hüvelyszárazság és -gyulladás.
Menopauzában fokozódik a szív-érrendszeri betegségek kockázata, a csonttömeg folyamatosan (évi 1–2%-kal) csökken. Az ösztrogénhiányból fakadó következmények, elsősorban a csontritkulás és a szív- érrendszeri betegségek kockázata mérsékelhető ösztrogénpótló kezeléssel. A hormonpótlás nem javasolható mindenkinek (pl. melldaganat, májbetegség, hüvelyi vérzés, méhnyakrák kockázata esetén ellenjavallt, vagy ha a kórtörténetben, szívkoszorúér-betegség, vénás trombózis, stroke, vagy átmeneti agyi keringészavar van), esetenként pedig a hormonpótlástól való, gyakran alaptalan félelemből utasítják el a páciensek a hormonpótlást.
Közülük sokan előnyben részesítik az ún. fitoösztrogéneket. A fitoösztrogének olyan növényi vegyületek, amelyek közös jellemzője a valamilyen mértékű ösztrogénszerű hatás. A legjelentősebb étrendi fitoösztrogénforrás a szója, de a lenmagban, bizonyos növényi csírákban és a szőlőben is vannak fitoösztrogének.
Hatáserősségük elmarad az emberi ösztrogénhormonétól, ezért az ösztrogénszerű aktivitásuk akkor kerül előtérbe, amikor a szervezet hormontermelése csökken (ez normális körülmények között menopauzában fordul elő). Az emberi étrend az étkezési szokásoktól függően eltérő mennyiségben tartalmaz fitoösztrogéneket. Kelet-Ázsiában, ahol az egy főre eső bevitel – elsősorban a rendszeres szójafogyasztás miatt – az európainak több tízszerese (a becsült napi fitoösztrogénbevitel Ázsiában legalább napi 50 mg, míg Európában legfeljebb 5 mg), számolni kell a növényi ösztrogének krónikus hatásaival. A múlt század közepén figyeltek fel arra, hogy a menopauzás tünetek intenzitása, bizonyos daganattípusok előfordulása, a csontritkulás és a szív-érrendszeri betegségek gyakorisága Ázsiában jóval alacsonyabb, mint Európában vagy Észak-Amerikában. Feltételezték, hogy ezek a jelenségek összefügghetnek a fitoösztrogén-fogyasztással – s ezt azóta az esetek többségében, így például a hőhullámokat mérséklő hatást, sikerült is igazolni.
Az európai étkezési szokások nem változtak meg a fitoösztrogénekkel kapcsolatos felfedezések hatására (a szójabrassói sem lett népszerűbb), viszont egyre több nő fogyaszt fitoösztrogén-koncentrátumot tartalmazó étrend-kiegészítőket. Napi néhány 10 mg fitoösztrogén hatása nem vetekszik a hormonpótló kezeléssel, és a hatás is lassabban alakul ki, viszont biztonságosan, akár tartósan is alkalmazható.
Fölmerülhet viszont az a kérdés, hogy vajon a szója alkalmazása nem növeli-e a melldaganat kockázatát? A melldaganatok bizonyos típusai úgynevezett ösztrogénreceptor-pozitívak, azaz a daganatsejteken van egy olyan receptor, ami ösztrogén hatására gyorsabb növekedést eredményez. Az ilyen típusú daganatoknál a hormonpótlás kockázatos lehet. Kérdés, hogy vajon a szójánál ez a kockázat fennáll-e. Ezzel kapcsolatban több vizsgálatot végeztek, amelyek igazolták: ilyen kockázat a szója esetén nincsen. Azoknál, akik menopauza előtt tartósan szója-fitoösztrogént fogyasztanak, a melldaganat kialakulásának kockázata nem nagyobb, sőt alacsonyabb, és ugyanez érvényes azokra is, akik menopauzában kezdenek szóját fogyasztani. Egy vizsgálatban, amelyben közel félmillió nő adatait összegezték, megállapították: kisebb eséllyel alakult ki azok körében mellrák, akik sok (napi 15 mg-nál több) szója-fitoösztrogént fogyasztottak, amint azoknál, akik keveset.
További kérdés az is, hogy vajon azoknak kockázatot jelent-e a szója fogyasztása, akik melldaganatban szenvedtek, de meggyógyultak? Ezzel kapcsolatban is végeztek kutatásokat, és az derült ki, hogy nincs kockázatfokozódás, sőt, ellentétes hatást figyeltek meg.
Tudjuk, nem könnyű hiteles válaszokat találni, ha gyógyszerekkel, gyógynövényekkel, étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban próbálunk tájékozódni. A Pirulakalauz Klub ebben segíti tagjait!
A teljes cikk a PirulaKalauz oldalán olvasható! >>
Forrás: PirulaKalauz
Írta: dr. habil Csupor Dezső, PhD, szakgyógyszerész
Betegtájékoztatók nőknek, szakorvosoktól
Bejelentkezés hozzászóláshoz
- Nincsenek hozzászólások
Hozzászólások