Miért nem mondja senki, hogy szoptatni nehéz?

Ajánlom a Facebookon

A szoptatás az valami olyasmi, amiről sokan azt gondolják, hogy valami magától értetődő ősi női ösztön. És ez alapjaiban így is van, ami nem jelenti azt, hogy a sikeres és hosszú szoptatásnak nem feltétele, hogy az anyák ehhez minden szükséges információt és segítséget megkapjanak. Egy anya az Instagram-oldalán tett közzé fotót és posztot, hogy felnyissa azok szemét, akik szerint szoptatni bárki tud. Mert igen is, meg nem is.

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó, radiológus, szakújságíró

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó | radiológus, egészségügyi-újságíró

Abban ugye mindenki egyetért, hogy a szoptatás fontos. És nemcsak fontos, hanem mindig és minden körülmények között gyönyörű és idilli is. Legalábbis ezt sugallja sok minden, többek között azok az agyonfilterezett habos-babos fotók is, melyek elárasztják a közösségi oldalakat, azt sugallva, hogy másoknál minden tökéletes, mások mindent azonnal jól csinálnak. Miért lenne kivétel éppen a szoptatás? Ki nem látott már ő idilli fotókat anyukákról tökéletes sminkkel és belőtt frizurával, amint legújabb divat szerint öltöztetett babájukat szoptatják a katalógusba illő gyermekszoba intim sarkában?

Szoptatás - Intima.hu

Ezt a hamis idilli képet igyekszik árnyalni az Instagramon egy anya, aki mellgyulladástól duzzadt, kivörösödött melléről posztolt fotót egy kórházi ágyról, és a fotóhoz többek között ezt írta:

„Amit a fotón látok, az a masztitisz, vagyis a mellgyulladás.

Egy éve szoptatom a babámat, és úgy érzem most jött el az idő, hogy megosszam a történetünket az elmúlt időszakról. Arról, hogy a szoptatás kezdetben NEM volt könnyű számomra. Kezdjük azzal, hogy a tejbelövellés csak az ötödik napon következett be. Fogalmam sem volt róla, hogy ez ilyen hosszú ideig tarthat. Sőt azt sem feltétlenül tudtam, mit jelent a „tejbelövellés” (Senki nem mondta el nekem.)

A kórházban én voltam az egyetlen a szobában, aki szoptatott. Egy másik anya is megpróbálkozott vele, de már fél nap után feladta, arra hivatkozva, hogy „nincs teje”. (Neki se mondta el senki.) Míg azok a babák, akiknek az anyukája meg sem próbálta a szoptatást, teli pocakkal nyugodtan aludtak, az én kisfiam egész éjjel a cicimen lógott és sírt. (Mi fán terem a cluster, azaz „zsinór”szopás? Fogalmam sem volt róla.)

Terhesség hétről hétre >>

Miután hazamentünk, a problémák nem csökkentek, sőt súlyosbítottak, például azzal, hogy a mellbimbóm gyakorlatilag „kettérepedt”. Soha életemben nem éreztem még akkora fájdalmat, kínszenvedést jelentett minden szoptatás, de könnyeimet nyelve szoptattam, míg a mellbimbóm meggyógyult. (Senki nem mondta el nekem előtte, hogy a szoptatás fájdalmas is lehet és hogy milyen is egy „jó” szoptatás.)

Amikor nyilvános helyen kellett megetetnem a kisfiamat, vagy bementem a mosdóba, vagy üvegből adtam neki a lefejt anyatejet, mert szégyelltem a dolgot és azt gondoltam, hogy másokat zavarhat a nyilvános szoptatás. Ettől aztán elzáródtak a tejutak, és megduzzadt a mellem. (Ma már szabadon szoptatok nyilvános helyen is, már régóta nem feszélyez, hogy ki mit gondol.

Aztán jött a mellgyulladás..."

A teljes cikk az Anyás-Apás oldalán olvasható! >>

Forrás: Anyás-Apás

Írta: dr. Simonfalvi Ildikó radiológus, egészségügyi-újságíró

Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb terhességről szóló cikkeinkről, iratkozz fel tematikus hírlevelünkre:

Kapcsolódó tartalmak:

Betegtájékoztatók nőknek, szakorvosoktól

Itt megtalálod a nőket leggyakrabban érintő betegségekkel, állapotokkal kapcsolatos kérdésekre a szakorvosi válaszokat, érthetően.
Tünetektől a kivizsgálási és kezelési lehetőségekig, minden egy helyen!

Részletek