Külső magzatfordítás: így kerülhető el a császármetszés, ha farfekvésű a baba
Hétköznapi nyelven ‘farfekvésű’ babának nevezik azt az állapotot, amikor a magzat medencevégű fekvésben helyezkedik el. Míg a születés várható időpontjára a babák túlnyomó többsége fejvégűen helyezkedik el (azaz „arccal a kijárat felé”), eközben a magzatok 3,5%-a medencevégű fekvésben van, vagyis a baba popsija néz a kijárat irányába, a feje pedig a bordaív alatt található – magyarázza dr. Siklós Pál, a TritonLife Róbert Magánkórház szülész-nőgyógyász főorvosa, korábbi szülészeti osztályvezetője.
Elenyésző számban haránt és ferde fekvés is elfordul. Szülészeti szempontból ez nagyon fontos kérdés, mert medencevégű fekvéses hüvelyi szülés kockázatokat jelenthet a magzatra nézve, illetve nagyon gyakran császármetszéssel végződik, vagy eleve császárszülést terveznek, a magzat védelmében – teszi hozzá a főorvos.
Ha a 37. héten a magzat a szülőcsatorna felé fordultan helyezkedik el, a mai megelőző szemléletű szülészeti gyakorlatban a császármetszések aránya az először szülő anyák esetében több mint 90%, és az ismételten szülőknél is jóval magasabb, mint 50%. A medencevégű magzatok császármetszése esetén előfordulhat, hogy a magzat kiemelése esetenként nehézségekkel jár, ez magyarázza, hogy a magzati sérülés esélye, még tervezett császármetszésnél is magasabb a fejvégű elhelyezkedésben lévő magzatokhoz képest.
A császármetszés elkerülése farfekvéses baba esetén
Minden egészségügyi szervezet azt kapacitálja – kezdve a WHO-val, de a különböző szülész szervezetek is –, hogy a császármetszések száma csökkenjen. Nagyon magas ún. evidenciaszinten bizonyított, hogy ha sikerül a magzatot valamilyen módon fejvégű fekvésbe hozni, akkor a császármetszés nagy valószínűséggel elkerülhető.
– részletezi dr. Siklós Pál.
A császármetszés ugyanis egy nagy hasi műtétnek számít. A műtét alatt és után kialakult szövődmények (fertőzés, alvadék miatti érelzáródás, későbbi szülészeti ismételt császármetszés esélye) és nőgyógyászati problémák aránya is egyértelműen meghaladja a hüvelyi szülésnél észlelteket. Ezért is ajánlják a szülészeti irányelvek lehetőség szerint a természetes szülést, illetve ezért vált fontossá a korszerű orvosi szemléletben a magzatok úgynevezett külső fordítása – ez a módja ugyanis annak, hogy a császármetszés biztonsággal elkerülhető legyen.
Az esetek felében sikerül
Dr. Siklós Pál – az országban elsők között – a külső magzatfordítást ambuláns, úgynevezett non invazív beavatkozásként végzi. Az eljárást orvosi beszélgetés, illetve egy non-stressz teszt előzi meg, mely során a magzat szívműködését vizsgálják – avat be a részletekbe a főorvos. Ha úgy látjuk, hogy jól van a magzat, akkor következik egy ultrahang vizsgálat. Tüzetesen megvizsgálják a magzat fekvését, a lepény tapadását, és ha minden rendben van, akkor jöhet a fordítás. A művelet négykezes munka, mint egy jó zongoramű – mondja dr. Siklós –, fontos, hogy a feladatot végző két orvos tapasztalt legyen, birtokában legyen a technikának, és nem mellesleg jó erőben is legyen.
A magzat terelése, úsztatása azt jelenti, hogy az anya hasfalát nyomkodják, a cél érdekében olykor határozottabb „terelő mozdulatokkal” – ez estenként lehet kellemetlen vagy kissé fájdalmas is. Viszont nem hosszas. Ha 10-15 perc alatt ez az eljárás sikertelen, akkor abbahagyjuk, nincs kínzás – mondja a főorvos.
Nem előírása a protokollnak, de a TritonLife Róbert Magánkórházban az eljárás során egy infúziót is kap a kismama, melyben egy olyan készítményt juttatnak a szervezetbe, ami a méh izomzatát ellazítja. Emellett az orvosok géllel is segítik a kellemetlenség csökkenését.
Az eljárás során ultrahang kontroll mellett a hasra gyakorolt nyomással a magzat medencéjét kimozdítjuk és felfelé tereljük. Ezzel egyidőben a fejet a medence felé mozdítjuk, s a magzatvízben így „úsztatva” fordul meg a magzat. A magzat állapotát szív működésének rendszeres ultrahang vizsgálatával ellenőrizzük.
Segítünk, hogyan készülj fel a szülésre, és a szülés utáni időszakra? >>
Miért a 37-ik héten?
Azért fontos ekkor végeznünk a farfekvésű magzat fordítását, mert egyrészt spontán megfordulhat addig, és lehet, hogy magától megoldódik ez a kérdés. Másrészt, a művelet sikeressége szorosan összefügg azzal, hogy minél kisebb legyen a magzat, és minél több legyen a magzatvíz. Emiatt nem tanácsolja a szakember sem az, hogy a 37-ik hét előtt történjen, sem azt, hogy a 38-39-ik hétig várjon az érintett kismama.
Ugyan nagyon ritkán, de előfordulhat, hogy ettől a fordítástól megindulhat a szülés. Ezért is fontos, hogy a magzatfordítást – bár ambuláns és kis kockázatú művelet – megfelelő szülészeti körülmények között végezze a szakember, aki mögött azonnal ott a kórházi apparátus, ha netán szükség lenne rá.
A fordítás az esetek mintegy 50%-ban sikeres. A beavatkozás időtartama 5-10 perc. Mind a sikeres, mind pedig a sikertelen esetek után a várandós haza mehet, s azt követően a szokásos várandósgondozása folyik tovább.
A magzatfordítás sikere
Világviszonylatban a külső magzatfordítások sikerének arány 50-60% közötti. Az eljárás sikeressége több tényezőtől is függ. Ismételten szülő kismamák esetében az eljárás sikeressége nagyobb. Ez abból adódik, hogy a hasfal eleve lazább. A sikerességet befolyásolja a méhlepány helyzete is, de fontos szempont a testsúly, a kismama BMI-je is, a vastag hasfal csökkenti ugyanis a sikerességi arányt. És az is fontos, hogy a magzat mennyire „akarja”.
– mondja Siklós főorvos –, ha a magzat popsija mélyen beilleszkedik a medence irányába, az nehezíti a fordítást. De minden esetben megéri megpróbálni, igenis fontos a magzatfordítást minden esetben megpróbálni, ha megkímélheti a kismamát egy felesleges műtéttől – összegzi dr. Siklós Pál szülész-nőgyógyász főorvos.
Írta: Dr. Siklós Pál szülész-nőgyógyász főorvos, TritonLife Róbert Magánkórház
Betegtájékoztatók nőknek, szakorvosoktól
Ajánlott orvosok
Bejelentkezés hozzászóláshoz
- Nincsenek hozzászólások
Hozzászólások