"Egész fiatal korom óta jelen volt a HPV fertőzés az életemben. Folyamatosan kezeltettem, mindig monitorozták. Együtt tudtunk működni a doktornőmmel, aki elmondta a fertőzés rizikófaktorait. Úgy gondolom, tökéletesen fel voltam készülve arra, hogy a későbbiekben komolyabb betegség is kialakulhat nálam. " - mesélte Márton Gabi, hogyan kezdődött az ő története.

Megszületett a diagnózis: méhnyakrák. Azonnal ezer kérdés merül fel. Mennyire súlyos stádiumban sikerült felfedezni a betegséget? Milyen lehetőségek állnak az orvosok rendelkezésére a kezelésre? Melyiket válasszam, hogy a legnagyobbak legyenek az esélyeim a gyógyulásra? A mesterséges intelligencia segítségével készült terápiás javaslat új lehetőség arra, hogy minden szempont figyelembe vételével a lehető legjobb döntés szülessen.

"Éreztem, ahogyan összeomlik a világ, és vele együtt én is. Az első pár percben fel sem fogtam azt, amit hallok. Majd elkezdtek záporozni a kérdéseim." - mesélte Bartus Beatrix arról a pillanatról, amikor megkapta a diagnózist. 

Egy most megjelent vizsgálat szerint az amerikai felnőttek csaknem háromnegyedének fogalma sincs arról, hogy a humán papillómavírus (röviden HPV) többféle ráktípussal is összefüggésbe hozható – nemcsak a viszonylag közismertebb méhnyakrákkal, hanem más daganattípusokkal is.

"Mi volt a legnehezebb? Elfogadni azt, hogy meghalhatok. Az egész betegutamat végigkísérték a mélységek, a hullámvölgyek. Voltak pillanatok, mikor nem akartam élni." - Édua őszintén vallott a betegségéről, nehézségekről, műtétről, és arról, hogyan tanulta meg szeretni önmagát.

"17 éves koromban kezdődtek a nőgyógyászati problémáim, méhszáj sebeim voltak... Az orvosom már ekkor jelezte, hogy hajlamos vagyok a méhnyakrák kialakulására, ezért éves rendszerességgel jártam rákszűrésre." Gabi nem bánta meg a fokozott figyelmet, valószínűleg ez mentette meg életét, melyről most videóban mesél. A Mályvavirág Alapítvány #legyen1útvonalad kampányában olyan nők szólalnak meg, akik épp a betegúton vannak, vagy a végére értek.

Vannak, akik nehéz utakon járnak, egy betegúton, melyen minden lépésnek súlya és következménye van. Nem tehetik meg, hogy megállnak, és nem állnak meg, akkor sem, ha nehéz, ha fáj. Nekik segítenek azok, akik már megtették ezt az utat, és tudják, együtt sokkal könnyebb, együtt többre vagyunk képesek. 

Mérhető a siker a hazai HPV elleni oltási programban: csak a legutóbbi tanévben több mint 36.000 kamaszlány kezdte meg az oltási sorozatot hazánkban.¹  Az átoltottság évről-évre javul az oltott korosztályban, jelenleg 80% körüli a 12-13 éves lányok körében.¹ A HPV nem csak méhnyakrákot okozhat, de a szeméremtest, a hüvely, a hímvessző, a végbélnyílás körüli és a szájüregi daganatok kialakulásában is szerepet játszik.^3* Nemzetközi példák bizonyítják⁴, hogy a megfelelő átoltottsággal a daganatokat okozó HPV típusok okozta daganatok előfordulási gyakorisága minimálisra csökkenthető az oltott korosztályban. Till Attila szakértőkkel beszélgetett a témáról egy budapesti gimnázium rendhagyó szülői értekezletén.

A brit egészségügyi ellátás otthon végezhető méhnyakrákszűrő tesztek postázását tervezi azon nők számára, akik elmulasztják a nőgyógyászati rákszűrő vizsgálatokat. Az egészségügyi hatóságok a rákszűrési részvételi arány javulását remélik a lépéstől, ami a szigetországban is gyalázatosan alacsony.

 A méhnyakrák az emlőrák után a második leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat a fejlett országokban élő nők körében. Az esetek többsége nemileg aktív korban, leggyakrabban 30-40 éves kor táján alakul ki. Magyarországon évente 1200-1400 megbetegedést diagnosztizálnak és 500 halálesetet regisztrálnak. A hazai mutató annak fényében is kifejezetten rossznak mondható, hogy a méhnyakrák miatti halálozás, illetve maga a megbetegedés is elkerülhető lenne.