"Az endometriózis minden formájára tudunk kezelést ajánlani"
A meddőség okai között manapság egyre több szó esik az endometriózisról. Bár esetenként még mindig viszonylag hosszú idő telik el addig, míg megszületik a diagnózis, az utóbbi években jelentős előrelépések történtek mind az endometriózis diagnosztikája, mind pedig terápiája terén – mely alól a műtéti technikák sem kivételek. Dr. Bokor Attilával, a Wáberer Medical Center endometriózis kezelésének specialistájával arról beszélgettünk, mit kínál ma az orvostudomány – ezen belül is a sebészet – az endometriózissal élő nők számára.
A cikket írta: Dr. Simonfalvi Ildikó | radiológus, egészségügyi-újságíró |
Kezdjük azzal: voltaképpen hány nőt is érint az endometriózis Magyarországon?
Hazánkban az endometriózis körülbelül 200 ezer nőt érint. Ez önmagában is hatalmas szám, de még nagyobb jelentőséget kap a puszta számadat annak fényében, hogy az érintettek többsége fogamzóképes korban van, miközben a betegség egyik legjellegzetesebb tünete, következménye – a fájdalom után – éppen a meddőség.
Az endometriózis többféle szervet is érinthet, szinte nincs is olyan pontja a testnek, ahol ne fordulhatna elő. Ez nyilvánvalóan többféle szakterület alapos ismeretét feltételezi a hatékony kezelés érdekében. Melyek ezek a területek?
A kérdés megválaszolásához mindenekelőtt azt kell tudnunk, hogy az endometriózisnak alapvetően három formája lehet: a hashártyát érintő, a petefészkeket érintő és a mélyen infiltráló forma. Endometriózisszövet tehát elméletileg bárhol előfordulhat, ám az esetek többségében leginkább a méh környezetében, a húgyhólyag vagy a belek falában jelenhet meg. Éppen ezért az endometriózis műtéti megoldására vállalkozó operatőrnek nem csak a női nemi szervek anatómiájában és sebészetében kell jártasnak lennie – annál is inkább, mert az endometriózis miatt végzett műtétek többsége nagy tapasztalatot igénylő, kiterjesztett, kockázatos műtét. Munkacsoportunk tagjai azonban az endometriózis minden aspektusának kezelésében nagy jártasságot szereztek, ezért nincs szükség arra, hogy a műtét végzésében külső szakembereket, például hasi sebészt vagy urológust is bevonjuk.
Máris eljutottunk az endometriózis sebészeti kezeléséhez, de nem beszéltünk még arról, milyen esetekben jön szóba egyáltalán műtét végzése.
Sebészeti megoldások mérlegelése akkor indokolt, ha a gyógyszeres kezelés hatástalannak bizonyul – ez az összes eset körülbelül egyharmadát teszi ki. Akkor is műtét jön szóba, ha a páciens gyermeket szeretne, ilyenkor ugyanis nem adhatók az endometriózis gyógyszeres kezelésére egyébként alkalmazott fogamzásgátlók. Ilyenkor lehet megoldás a műtét, ami nemcsak terápiát, hanem mindenekelőtt diagnózist is biztosít.
Milyen technikával történhet a műtét?
Ma már egyértelműen a laporoszkópos vagy minimálisan invazív technikákat alkalmazzuk az endometriózis műtéti kezelésében. Ezek előnye, hogy kisebb fájdalommal járnak, gyorsabb felépülést biztosítanak és kevesebb összenövést hagynak maguk után. Ezek a műtéti indikációtól függetlenül bármelyik laparoszkópos műtétre igazak, az endometriózis esetében azonban járulékos előnyt jelent, hogy a laparoszkópos eszköz nagy nagyítást is tud biztosítani, így a kisebb elváltozások is felfedezhetők, illetve a műtéti pontosság is javítható.
Manapság egyre inkább terjed a robottechnika az endometriózis sebészetében is. A robotsebészet egyértelműen a jövő útja, mely hatalmas fejlődés előtt áll. Úgy látom, hogy a robottechnika leginkább az endometriózis súlyosabb formáinak, a vastagbelet, a méhfüggelékeket és a húgyvezetéket érintő formáknak a sebészetében jelent majd – illetve már jelenleg is – hatalmas segítséget az operatőr számára. A sebészeti robotokkal a nagyon nehéz műtétek is nagy biztonsággal, a műtétet végző személyzet túlzott kifáradása nélkül elvégezhetők, melyek végső soron növelik a beteg biztonságát és javítják a műtéti eredményeket.
Előfordulhat-e, hogy a műtét után a betegség ismét megjelenik?
Előfordulhat, ráadásul nem is számít ritkaságnak. Az endometriózis esetében az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy krónikus betegségről van szó, melynek nem ismerjük az okát. Ennél fogva nem is áll rendelkezésünkre oki terápia – akár gyógyszer, akár műtét –, mellyel a betegség véglegesen gyógyítható lenne. Ezzel magyarázható, hogy a műtét után a betegség ismételt megjelenésének esélye nagy: egy évre számítva 10 százalék, 5 évre számítva 50 százalék. Ez hatalmas számnak tűnik, de tudni kell azt is, hogy ezek az előfordulási arányok azokra az esetekre vonatkoznak, amikor a műtét utána nem történik gyógyszeres kezelés. Éppen ezért gyógyszeres terápiát minden beteg számára javaslunk, mellyel az endometriózis kiújulásának valószínűsége a töredékére csökkenthető, ezen túlmenően az életminőség és a gyermekvállalási esélyek egyaránt javulnak.
Jelent-e valamilyen speciális kihívást az endometriózis sebészete más nagy hasi műtétekhez képest?
Az endometriózis sebészeti megoldásai során a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy úgy kell törekednünk az endometriózisszövet lehető legteljesebb eltávolítására, hogy mindeközben minél inkább megőrizzük az ép szöveteket – és ezzel együtt a természetes fogamzás esélyét. Éppen ezért ezeket a műtéteket csak meglehetősen korlátozott számban szabad ismételni, különösen a petefészek tekintetében, hiszen az ismételt műtétek során – bármennyire is óvatosan és körültekintően járunk el – szép lassan „elfogyhat” a petefészek ép állománya. Az endometriózis sebészeti megoldásai által támasztott speciális igények új módszerek kifejlesztésére ösztönözték a szakembereket, melyek közül a széndioxid lézeres ablációt és az etilalkoholos ablációt emelném ki.
Az utóbbi években mindig azt hallottuk, hogy az endometriózis diagnosztikájának egyetlen biztos módszer a laparoszkópia, és emögött csak másodlagos szerephez juthatnak a mégoly korszerű képalkotó technikák is, mint például a mágnesrezonancia-vizsgálat. Történt-e változás ezen a téren?
Igen, alapvetően változott az erre vonatkozó szakmai állásfoglalás. A 2022-es irányelvek már egyértelműen kimondják, hogy az előrehaladott endometriózis diagnosztikára elegendő a képalkotó vizsgálat, mely ez esetben hüvelyi ultrahangvizsgálatot és/vagy MR-vizsgálatot jelent. Negatív képalkotók esetén lehet diagnosztikus műtétet végezni. Az ultrahangtechnika hatalmas fejlődésen ment át, ám a hüvelyi ultrahangvizsgálatnak továbbra is megvannak természetesen a maga korlátai, hiszen például a kisebb gócok kimutatására nem alkalmas. A nagyobb elváltozásokat viszont biztonsággal ábrázolja, beleértve a petefészkeket érintő elváltozásokat, köztük a csokoládécisztákat is. Az ultrahangvizsgálat további előnye, hogy gyakorlatilag mindenhol elérhető, olcsó és jól reprodukálható. Pusztán a tünetek nem elegendőek az endometriózis diagnózisának felállítására, de a hüvelyi ultrahangvizsgálat lelete már többnyire igen, és e technika a nőgyógyászati rendelők többségében már rendelkezésre áll.
„A megelőzés az egyik erősségünk”
A Wáberer Medical Centerben a hangsúly a megelőzésen van, de akkor is jó kezekben leszel, ha a prevenció és egészséges életmód már nem segít. Az intézmény egyik legnagyobb erőssége ugyanis a komplexitása: a szolgáltatások széles spektruma, a magasan képzett szakorvosok és specialisták, innovatív eszközpark, illetve a hazai magánszféra legjobban felszerelt képalkotó diagnosztikai eszközei állnak rendelkezésedre és járulnak hozzá, hogy az intézményben minden panaszodra megoldást kapj!
A WMC Nőgyógyászati Centrumában kiváló nőgyógyászati specialisták leggyakrabban méhtükrözést, valamint endometriózis, méhnyak-, méhtest,- petefészek sebészeti kezelését és robotasszisztált műtéteket végeznek.
Nőgyógyászati panaszaiddal ne várj, fordulj bizalommal a Wáberer Medical Nőgyógyászati Centrumához és szakorvosaihoz! Bővebb információt ide kattintva találsz >>
Az Intima.hu női egészségportál ajánlásával
A műtét után mennyi időt kell várnia a párnak azzal, hogy ismét megpróbálkozzanak a terhességgel? Egyáltalán, lehetőség van-e természetes úton gyermekvállalásra, vagy endometriózis miatt végzett kezelés után csak az asszisztált reprodukciós technikák jöhetnek szóba?
Minden műtét után meghatározzuk az endometriózis-fertilitási indexet. Ez egy olyan mutató, mely segít annak eldöntésében, hogy van-e reális esély spontán fogantatásra és természetes teherbeesésre. A fertilitási index ismeretében adunk tanácsot az érintett pár számára a családtervezésre vonatkozóan. A műtét után 1 hónappal már lehet próbálkozni a teherbe eséssel, és általában azt javasoljuk, hogy 6 hónapig próbálkozzon a pár a terhességgel, mielőtt lombikkezelést vagy más asszisztált reprodukciós technikát fontolgatnának.
Végül mi az az üzenet, melyet fontosnak tart eljuttatni az érintettek számára?
Az egyik legfontosabb, hogy az endometriózis szerencsére nem halálos betegség, ráadásul diagnosztikája rengeteget fejlődött az utóbbi időben. Ma már arra is képesek vagyunk, hogy akár súlyos endometriózis eseteiben sem azonnal műtétet végezzünk, hanem azt későbbi időpontra halasszuk. Korábban ez nem volt így, hiszen a műtét sokszor a diagnosztikai bizonytalanságok eloszlatására is szolgált, a képalkotó módszerek fejlődése azonban jelentős javulást hozott ezen a téren. Ennek nyomán egyrészt a műtéti ellátás is pontosabbá és biztonságosabbá vált, másrészt lehetőségünk nyílt arra, hogy a korábbinál tartózkodóbban ítéljük meg a sebészeti beavatkozások szükségességét. Ma már sokkal ritkábban javaslunk műtétet, mint akár néhány évvel ezelőtt, ennek pedig olyan járulékos hozadéka is van, hogy azok viszont könnyebben és gyorsabban kerülnek műtétre, akiknek mindenképpen szükségük van rá. Csak akkor operálunk, ha és amikor muszáj, más esetekben viszont biztos diagnózis adható képalkotó vizsgálatok segítségével is.
Az endometriózis olyan krónikus betegség, melyben szinte mindenkinek tudunk olyan sebészeti és/vagy gyógyszeres terápiát felajánlani, mely jó életminőséget biztosít és javítja a gyermekvállalási esélyeket.
Köszönjük a részletes és naprakész tájékoztatást Dr. Bokor Attila endometriózis specialista nőgyógyásznak!
Ismerd meg a Wáberer Medical Center Nőgyógyászati Centrumát
A cikk szerzőjéről
Dr. Simonfalvi Ildikó radiológus szakorvos, több évtizedes gyakorlattal rendelkező orvosi szakfordító és egészségügyi szakújságíró, számtalan orvosszakmai és laikus egészségügyi kiadvány szerkesztője, szerzője és az Intima.hu női egészségportál megbízott főszerkesztője. Az Egészségkommandó (Hiteles Egészség-kommunikációért Egyesület) alapító tagja, a szülőknek, nagyszülőknek szóló Anyás-Apás egészségügyi tájékoztató weboldal alapító-szerkesztője – és két csodálatos felnőtt nagylány büszke édesanyja.
Bejelentkezés hozzászóláshoz
- Nincsenek hozzászólások
Hozzászólások