Tabuk nélkül a kismedencei szervek süllyedéséről és kezelési lehetőségeiről
Egy viszonylag új szakterület foglalkozik a nőgyógyászati-urológiai problémákkal: ez az uroginekológia, mely hatásos megoldásokat kínál a kismedencét érintő tünetek kezelésére, és egyúttal segít lerövidíteni a betegutat is. Dr. Abkarovics Gézával, a Wáberer Medical Center uroginekológusával arról beszélgettünk, milyen panaszokkal érdemes urolginekológushoz fordulni, és mikor, milyen módszerekkel segíthetnek a tünetek mielőbbi megszüntetésében és az életminőség megőrzésében, javításában.
Az interjút készítette: Matics Kata | Intima.hu alapító
Kezdjük azzal, hogy voltaképpen mivel foglalkozik az uroginekológia?
Az uroginekológia egy köztes terület a nőgyógyászat, urológia és proktológia között, melynek feladata többek között szülés után a medencefenék és gát sérüléseinek helyreállítása, illetve szüléstől függetlenül például veleszületett rendellenességek, korral járó állapotváltozások vagy balesetek utáni rekonstrukciók, a vizelet- és széklettartási és -ürítési problémák megszüntetése.
Mikor gondoljunk arra, hogy olyan egészségi probléma állhat fenn nálunk, melynek megoldása leggyorsabban és leghatékonyabban az uroginekológustól várható?
A páciensek gyakran arról számolnak be, hogy „idegentest” érzésük van a hüvelyben, esetleg mosakodás közben éreznek “valamit” a hüvelybe boltosulni, ami előrehaladottabb esetekben nem csak érezhető és tapintható, hanem látható is. Ez gyakran ijesztő élmény a páciens számára, melynek megoldásával sok esetben nem tudják, hova fordulhatnak.
Van olyan korosztály, ahol ezek a panaszok különösen gyakoriak?
Hölgyek esetén elsősorban a menopauza körüli és utáni időszakot emelném ki, ám ezek a panaszok és tünetek életkortól függetlenül is megjelenhetnek. Nem kivétel ez alól a fiatalabb korosztály sem, akik általában traumatikus vagy elhúzódó szülés után keresik fel az orvost hasonló panaszokkal, hiszen ilyen esetekben nagyobb a medencefenék és gát sérülésének valószínűsége.
Mik a tapasztalatai, ilyen esetekben ki az, akihez először fordulnak a páciensek?
A betegek többsége először szülész-nőgyógyászt keres fel, akik bizonyos eseteket egyszerű hüvelyplasztikával eredményesen meg is tudnak oldani. A bonyolultabb esetek megoldását azonban célszerű eleve uroginekológusra bízni, vagy legalább uroginekológiai konzíliumot kérni a tervezett műtét előtt. Nem ritka, hogy a páciensek már korábbi egy vagy több nőgyógyászati műtét után érkeznek hozzánk, mivel problémájuk továbbra is fennáll vagy visszatért. Ilyen esetekben sokszor nehezebb helyzetben vagyunk, mert például a korábbi műtét okozta hegesedések akadályozhatják az optimális rekonstrukciót.
Beszéljünk arról az állapotról, mellyel az uroginekológusok a leggyakrabban találkoznak: a kismedencei szervek süllyedése, előesése, azaz prolapszusa okozta tünetekről!
Ahhoz, hogy jobban megértsük a kérdést, először nagyon röviden és egyszerűen beszéljünk a hüvely anatómiájáról. A hüvely voltaképpen egy „négyfalú” cső, melynek felső része a méh felé zárt, a hüvelynyílás felé pedig nyitott. Bármelyik fal süllyedése előfordulhat izoláltan, de ezek bármilyen kombinációban egyidejűleg is fennállhatnak, illetve a süllyedés mértéke, súlyossága is különböző lehet.
A mellső hüvelyfal a húgyhólyaggal határos, ezért ennek süllyedése mellső hüvelyfali sérvet okozhat, ezt szokásos hólyagsérvnek vagy cystokelének is nevezni. A hólyagsérv okozhat vizeletürítési zavart, azaz vizeletretenció alakult ki, ami azt jelenti, hogy a páciens nem tudja teljesen kiüríteni a hólyagját. Ennek jele a gyakori vizelési ingeren túl az is, hogy a páciens azt veszi észre, hogy ha vizelés után megváltoztatja a testhelyzetét vagy sétál, akkor több ülésben már jobban ki tudja üríteni a hólyagját. Az elégtelen hólyagürüléssel függhet össze a gyakori éjszakai vizelés is, hiszen ilyenkor sem ürült ki a húgyhólyagja teljesen. De a visszatérő húgyúti fertőzések hátterében is sokszor megtalálható vizeletretenció. Vizelettartási probléma, azaz vizeletinkontinencia, előfordulhat hólyagsérv nélkül is.
A hátsó hüvelyfal a végbéllel határos, ezért süllyedését végbélsérvnek vagy rektokelének is szokás nevezni. Ennek jele a székletürítés nehezítettsége, főleg kemény széklet esetén.
Széklet- és levegő tartási nehézségek (székletinkontinencia) előfordulnak végbélizmok sérülés esetén. vagy bizonyos neurológiai betegségek, gerincsérülések következményeként. Ilyen esetekben érdemes bevonni a kezelésbe proktológust.
Ezeken túlmenően előfordulhatnak oldalfali süllyedések is, ezek azonban ritkán okoznak tüneteket, ezért műtéti megoldásuk szükségessége is csak ritkán merül fel.
Végül beszélni kell a hüvely felső, zárt végének süllyedéséről is, melynek következtében a méhszáj és a méh lejjebb csúszva a hüvelybe boltosulhat, vagy akár hüvelyen kívül is jelenik meg.
Amikor ilyen panaszokkal jelentkezik egy páciens, mi a kivizsgálás menete?
A kivizsgálás kezdete lényegében minden típusú süllyedés esetében azonos. Ennek első lépése a kórelőzmény (anamnézis) felvétele, melynek során rákérdezünk többek között a tünetekre és a korábbi műtétekre is. Ilyen lehet például köldök-vagy lágyéksérv az anamnézisben, mely veleszületett kötőszöveti gyengeségre utalhat. Ezt követi a nőgyógyászati vizsgálat, mely nagy vonalakban és lényegében megegyezik a szokásos nőgyógyászati bimanuális vizsgálattal, de vannak sajátosságai is. Általában hüvelyen keresztül, speciális lapocokkal vizsgálunk, de néha szükség lehet végbélen keresztül történő tapintásra is. A fentieket kismedencei ultrahangvizsgálat és vizeletvizsgálat egészíti ki. Bizonyos esetekben, pl. vizeletinkontinencia kivizsgálása során, használunk úgynevezett vizeletáramlást elemző készülékeket (uroflowmetriát vagy urodinamiát). A vizsgálat minden esetben teljesen fájdalommentes, ez fontos hangsúlyozni! Vannak újabb, modernebb képalkotó vizsgálatok, például a kontrasztanyagos defekációs MR-vizsgálat, ezek azonban drágák és széles körben nem is hozzáférhetőek, de indokolt esetekben erre is sor kerülhet.
Milyen kezelési lehetőségek vannak a süllyedéses állapotokra?
Alapvetően kétféle terápiás módszert különítünk el: a műtét nélküli (konzervatív) és műtéti megoldásokat.
A konzervatív módszerek közül kiemelendő a medencefenék-torna, képzett urofizioterapeuta által vezetve. Ezen a ponton fontosnak tartom kiemelni, hogy
"bár az interneten rengeteg oktató anyag és videó áll rendelkezésre, nem javasolt, hogy páciens maga kezdjen medencefenék-tornába."
Bármilyen fizioterápiának – így a medencefenék-tornának is – csak akkor van értelme és kellő hatása, ha előtte, közben és utána is történik állapotfelmérés, így lehetőség van a terápia hatásosságának ellenőrzésére, nyomonkövetésére. Ezen kívül lényeges, hogy a torna eleme legyen az önellenőrzés is, mely kritériumnak sokszor még a széles körben ismert és népszerű „intimtornák” sem felelnek meg.
A medencefenék-torna nemcsak önálló terápiaként vagy a műtét után, kiegészítő kezelésként alkalmazható, hanem már a műtét előtt is. A műtéti rekonstrukciótól jobb és tartósabb eredmények várhatók, ha előtte már megtörtént a medencefenék izomzatának erősítése. Műtét után 6 héttel folytatható a torna.
A medencefenék-torna tehát fontos. Milyen konzervatív lehetőségek vannak még?
Alkalmazhatunk úgynevezett pesszáriumt is, más néven hüvelyi gyűrű. Ezeknek naponta felhelyezhető és állandó típusai is vannak. A naponta felhelyezendő és eltávolítandó eszközöket általában a fiatalabb hölgyeknek javasoljuk. Ezek a “kocka” pesszáriumok. Az idősebbek sokszor idegenkednek tőle, ezért számukra az állandó pesszárium jelentheti a megoldást, melyet nőgyógyász helyez fel, és akár 1 évig is a helyén maradhat megfelelő ellenőrzés és krémek használata mellett.
Van-e szerepe a hormonkezelésnek süllyedéses kórképek esetében?
Főként posztmenopauzában lévő páciensek számára szoktunk javasolni lokális ösztrogénterápiát. Hormonkezelés azonban nem jön szóba, ha páciensnél 10 éven belül nőgyógyászati (emlő, petefészek, méh, méhszáj, szeméremtest) rosszindulatú daganata miatti kezelés történt.
Milyen sebészeti megoldások léteznek a medencefenék és gát sérüléseinek rekonstrukciójára?
A műtét alapvetően hüvelyi vagy hasi feltárással történhet, ami manapság gyakorlatban csaknem mindig laparoszkópos módszer alkalmazását jelenti. A műtét esetében eldöntendő, hogy a rekonstrukció háló beültetésével vagy háló nélkül történjen-e. Ezzel kapcsolatban jelenleg is folynak szakmai viták, hiszen a hálóműtéteknek megvannak a maga kockázatai és szövődményei. A döntést, hogy a rekonstrukció hálóval vagy háló nélkül történjen, az adott anatómiai szituáció, életkor, panaszok, egyéni mérlegelésén túl a páciens és az orvos preferenciái is meghatározzák.
A műtét gerinc közeli érzéstelenítéssel vagy altatásban történik, és általában 1-1,5 órát vesz igénybe. Itt meg kell említsem, hogy ma már robotsebészeti technikák is segítik az orvost a precíz műtéti rekonstrukcióban, melyek előnye a kisebb fájdalom és kevesebb szövődmény, valamint a gyorsabb felépülés.
„A megelőzés az egyik erősségünk”
A Wáberer Medical Centerben a hangsúly a megelőzésen van, de akkor is jó kezekben leszel, ha a prevenció és egészséges életmód már nem segít. Az intézmény egyik legnagyobb erőssége ugyanis a komplexitása: a szolgáltatások széles spektruma, a magasan képzett szakorvosok és specialisták, innovatív eszközpark, illetve a hazai magánszféra legjobban felszerelt képalkotó diagnosztikai eszközei állnak rendelkezésedre és járulnak hozzá, hogy az intézményben minden panaszodra megoldást kapj!
A WMC Nőgyógyászati Centrumában kiváló nőgyógyászati specialisták leggyakrabban méhtükrözést, valamint endometriózis, méhnyak-, méhtest,- petefészek sebészeti kezelését és robotasszisztált műtéteket végeznek.
Nőgyógyászati panaszaiddal ne várj, fordulj bizalommal a Wáberer Medical Nőgyógyászati Centrumához és szakorvosaihoz! Bővebb információt ide kattintva találsz >>
Az Intima.hu női egészségportál ajánlásával
Ha már a felépülés került szóba, mennyi időbe telik ez a műtét után, illetve mire kell ügyelni a közvetlen műtét után időszakban?
A pácienseket általában a műtét utáni napon haza engedjük, de az első időszakban kímélő életmódot javaslunk számukra. Ez nem jelent szigorú ágynyugalmat, de legalább 2-3 hetes otthoni pihenést igen. A páciens a 6 hetes kontrollvizsgálatig tartózkodjon a fizikai igénybevételtől, például lehetőség szerint ne lépcsőzzön vagy ne emeljen nehezet. Amennyiben azonban a 6 hetes kontrollvizsgálat során mindent rendben találtunk, utána már fokozatosan visszatérhet a megszokott mindennapi életéhez, dolgozhat és akár túrázhat, kerékpározhat is. Ugyancsak ekkortól javasoljuk a szexuális együttlétek újrakezdését is. A 6 hetes kontroll után már elegendő évente ismételni az ellenőrző vizsgálatokat.
Végül mi lenne a legfontosabb üzenet, melyet szeretne eljuttatni az érintettekhez?
A legfontosabb, hogy a hölgyek ne szégyelljék állapotukat! Ez ma már nem lenne szabad, hogy tabutéma legyen! Életkortól függetlenül mindenki számára fontos, hogy minőségi életet éljen, ezért az életminőség megőrzése érdekében minél előbb meg kell keresni a hosszú távú megoldást jelentő módszereket kismedencét érintő panaszok esetén!
Köszönjük Dr. Abkarovics Géza uroginekológusnak a nagyon hasznos információkat!
Ismerd meg a Wáberer Medical Center Nőgyógyászati Centrumát
A cikk szerzőjéről
Dr. Simonfalvi Ildikó radiológus szakorvos, több évtizedes gyakorlattal rendelkező orvosi szakfordító és egészségügyi szakújságíró, számtalan orvosszakmai és laikus egészségügyi kiadvány szerkesztője, szerzője és az Intima.hu női egészségportál megbízott főszerkesztője. Az Egészségkommandó (Hiteles Egészség-kommunikációért Egyesület) alapító tagja, a szülőknek, nagyszülőknek szóló Anyás-Apás egészségügyi tájékoztató weboldal alapító-szerkesztője – és két csodálatos felnőtt nagylány büszke édesanyja.
Bejelentkezés hozzászóláshoz
- Nincsenek hozzászólások
Hozzászólások