A méhnyakrák jelei, tünetei, felismerése, kezelése

Ajánlom a Facebookon

A méhnyakrákról nyapjainkban igen sokat hallani a médiában. Cikkünkben összefoglaltuk a méhnyakrákkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Mi az a méhnyakrák?

A méhnyakrák kialakulásának oka a méhnyak sejtjeinek túlzott szaporodása. A méhnyak a női méh elkeskenyedő, alsó része. Kúp alakú, összeköti a méh felső részét a hüvellyel és ez képezi a szülőcsatorna „bejáratát” is.

A méhnyakrák kialakulása

A méhnyakrák lassan alakul ki. A legkorábbi, rákot megelőző állapotot a méhnyakot kívülről és belülről borító sejtek némelyikének kóros elváltozásai jelentik. Ezeket az elváltozásokat mutató sejteket a nőgyógyászati citológiában „atipusos sejteknek” nevezzük. Az atipusos sejtek nem csak a rákot megelőző állapotra jellemzők, hanem a méhnyak sejtjeit érő ingerlésre vagy fertőzésre adott válaszként is megjelenhetnek. Rákot megelőző állapotban az atipusos sejtek idővel egyre kórosabbá válnak és kezelés nélkül kifejlődik a rák. Ekkor a közepes mértékű sejtelváltozások utalnak a laphámsejt-réteg alacsony vagy magas fokú intraepithelialis léziójára. Ha ezek a sejtek ráksejtekké alakulnak, akkor kezdetben csak a méhnyak felszíni rétegében és a nyáktermelő mirigyekben találhatók (in situ). Kezelés nélkül a ráksejtek tovább terjednek, a méhnyak támasztó szöveteit is benövik és képesek a test egyéb részeibe is szóródni.

A méhnyakrák típusai

A méhnyakrák az esetek 80-90%-ban elszarusodó laphámsejt rák, amely a méhnyak külső felszínét borító laphámsejtekből alakul ki.
A második leggyakoribb forma a mirigyrák (adenocarcinoma), amely a méhnyak belsejében lévő nyáktermelő mirigysejtekből jön létre.
Ritkán a két típus keveréke is előfordulhat.

Korai felismeréssel, különösen a laphámsejtes rák jól kezelhető, kezelés nélkül viszont majdnem minden esetben végzetes kimenetelű. Adott idő múlva a méhnyakrák képes szóródni, áttétet ad a méhbe, húgyhólyagba, végbélbe, hasfalba, és eléri a medencei nyirokcsomókat is. A rákos sejtek betörnek a test más, távolabbi szerveibe is.

A méhnyakrák előfordulása

A méhnyakrák nőknél (a mellrák után) a második leggyakoribb rák típus világszerte. A tovább terjedő méhnyakrák egykor a fejlett országokban - így az Egyesült Államokban is - nagyon gyakori kórkép volt. A nőgyógyászati citológiai vizsgálat bevezetését követően a rákos és rákot megelőző méhnyak elváltozásokat időben fel lehet fedezni, így a méhnyakrák előfordulási aránya sok országban akár 70%-kal is csökkent. A fejlődő országokban szűrőprogramok hiányában a méhnyakrák továbbra is súlyos probléma.

A méhnyakrák kockázati tényezői

Az utóbbi évek felismerése, hogy a humán papillomavírus (HPV) fertőzés a legfontosabb kockázati tényező a méhnyakrák kialakulásában. A HPV csoport kb. 100 vírusból áll, szemölcsöket okoznak a test különböző helyein, beleértve a méhnyakot is. A nemi szervek sejtjeiben megbúvó HPV-k szexuális úton terjedhetnek.

A HPV méhnyakban előforduló törzsei a méhnyakrák előidézését tekintve „magas kockázatú” és „alacsony kockázatú” kategóriába sorolhatók. pl. a HPV 6 és HPV 11 okozza a legtöbb esetben a nemi szerveken megjelenő szemölcsöket, de „alacsony kockázatú”-nak ítélhetők, mert csak ritkán okoznak rákot. Más HPV törzseket, mint a HPV 16, 18, 33 és 45 „magas kockázatú”-nak tartunk, mert esetükben fokozott a méhnyak- és hüvelyrák kialakulásának veszélye.

Azoknál a nőknél, akik fiatalon kezdenek nemi életet, sok partnerük van vagy olyan partnerük van, akinek több más kapcsolata is van illetve volt, nagy a HPV fertőzés kockázata. Ugyanez mondható el azokról is, akik HIV fertőzöttek (AIDS) és/vagy legyengült az immunrendszerük. A dohányzás is gyengíti az immunrendszert és a dohányzók esetében kétszer olyan gyakran fordul elő méhnyakrák, mint a nemdohányzóknál.

A méhnyakrák tünetei

A rákot megelőző méhnyak elváltozások általában nem okoznak tüneteket. A méhnyakrák különösen veszélyes volta abban rejlik, hogy amikor a nők észlelik a szokatlan tüneteket (pl. fokozott hüvelyfolyás és/vagy a normálistól eltérő vérzés két menstruáció között vagy közösülés után) a rák már általában kifejlődött és szóródhatott a szomszédos szövetekbe.

A rákon kívül sok más oka is lehet a normálistól eltérő hüvelyi vérzésnek és folyásnak. Fontos ezért az orvosi szűrővizsgálat, ami fényt derít a tünetek okára..

Milyen laboratóriumi vizsgálatokkal szűrhető ki a méhnyakrák?

Nőgyógyászati citológiai vizsgálat

HPV vizsgálat

Hüvelytükrözés

Próbakimetszés

A méhnyakrák kezelése

A méhnyakrák kezelése a betegség stádiumától függ. Ha a rák csak a méhnyak felszínére korlátozódik vagy a méhnyakon belül marad, akkor a kóros sejteket tartalmazó szövetet sebészi úton el lehet távolítani, illetve fagyasztással vagy lézer technikával el lehet pusztítani.

A kiterjedtebb méhnyakráknál az érintett szövetek, szervek sebészi eltávolítása szükséges, amit sugárkezelés követ, ez a maradék rákos sejteket pusztítja el. A biológiai kezelés, mint pl. az interferon bizonyos esetekben segít, de ha a rák áttétet ad, akkor már kemoterápiára is szükség van.

Mivel a módszerek, a kezelési módok és a gyógyszerek folyamatosan fejlődnek, ezért a páciens - a nőgyógyász onkológusával megbeszélve - általában többféle kezelési mód közül választhatja ki a számára legmegfelelőbbet.

Forrás: Lab Test Online

Betegtájékoztatók nőknek, szakorvosoktól

Itt megtalálod a nőket leggyakrabban érintő betegségekkel, állapotokkal kapcsolatos kérdésekre a szakorvosi válaszokat, érthetően.
Tünetektől a kivizsgálási és kezelési lehetőségekig, minden egy helyen!

Részletek