Én a mostani eszemmel azt javasolnám mindenkinek, hogy addig ne engedjen se biopsziát, se műtétet, amíg CT, vagy MR vizsgálat nem történik.

Amin amúgy szerintem nagyon sokat lehetne javítani, az a felfedezéstől a műtétig eltelt időszak.

Legalább 6 éve közdök endoval, amire az első nőgyógyászom azt mondta, semmi bajom, majd a fogamzásgátló segít. Nem segített.

Miután az arcbőröm rettenetesen pattanásos lett és a ciklusommal sem volt minden rendben felkerestem a nőgyógyászom.

Betegségem 2017, májusban kezdődőtt, XXXXX-be kerültem egy neves onkologushoz, és egy sebészhez.

Az onkológus beutalt mell UH-ra, ott pedig kiüzentek, hogy decemberben volt mammográfiám, nem csinálják meg, csak ha panaszom van.

Egy nőgyógyászati centerbe kísértem el az egyik rokonomat 4D ultrahangra. Az intézet, tiszta, igényes, otthonos. Időpontra mentünk, 5 perccel hamarabb érkeztünk.

Nekem egy kicsit fájó pont, hogy nincs rendesen megszervezve a sorban állás a kötözőben, ott ahova menniük kell a frissen műtötteknek, kontrollra érkezőknek (ballonos, expandertöltéses, implantátum ellenőrzéses...).

2 hónapja elhúzódó vérzés után találtak egy daganatot a petefészkemben. Előjegyeztek műtétre, de nem érzem azt, hogy elég tájékoztatást kaptam volna.

Az én történetem annyiból lehet érdekes, vagy tanulságos, hogy érdemes mindig a kemót kiíró orvosnál maradni, vagy legalább kapcsolatba maradni vele.