Lelki készülődés a szülésre és az anyaságra
Végtelen sok könyvet és cikket lehetne írni a szülésre való felkészülésről. Minden kismamát nagyon érdekel, hogy mi vár rá a szülőszobán, milyen lesz majd szülni, milyenek a fájások és a szülés szakaszai. Fórumokon utánajárunk a kórházaknak, az orvosoknak, szülésznőknek, ajánlásokat, kritikákat olvasunk, majd a végsőkig elmegyünk, hogy a megfelelő intézményt és szakembert elérjük. Természetesen óriási piaca van a cuki babaruháknak, a csinos kismamaruháknak, és a modern, praktikus, gyönyörű gyerekszobabútoroknak. Tulajdonképpen öröm órákon át böngészni ezeket, majd megvásárolni, a babaszobát berendezni, a kis ruhákat kimosni és elrendezni.
 |
Szerző: Stanzel Anna Réka "Panni", szülésznő |
Mostanában nagyon sok barátnőmet, valamint engem is ért babaáldás, előtte pár évvel pedig folyamatosan esküvőkre jártunk – ilyen sok örömmel jár ez az életszakasz! Egy párhuzamot megfigyeltem a két nagy életesemény között: egy pár rengeteg pénz elköltésével megszervezheti a legszebb, legrészletesebb és legdivatosabb esküvőt, de ez nem jelenti, hogy feltétlen fel is lesznek készülve magára a házasság több évtizedes nehézségeire, és az egyedülálló életből a házas életbe való átlépésre. Hasonló módon rengeteg pénzt el lehet költeni babaholmikra, kismamaruhákra, várandósgondozásra és a szülésre (akár állami, akár magánkórházban) úgy, hogy a pár nem lesz feltétlenül felkészülve a szülővé válásra, és a baba érkezésével járó mentális teherre, érzelmi állapotra. Amikor egy pár bemegy, majd kilép a templomból vagy házasságkötő teremből, akkor valójában pár perc alatt házasok lettek, de ebben a pár percben nem lettek hirtelen más emberek. Amikor egy pár beérkezik a kórházba (vagy otthonukban beindul a szülés) két önálló felnőttként, majd megszületik a babájuk, akkor megfelelő felkészültség nélkül akár sokkoló is lehet, hogy szülőként, egy teljesen rájuk utalt kisbabával térnek haza a kórházból.
Az anyaságra/apaságra érzelmileg és mentálisan készülni nem annyira kézzelfogható dolog, mint egy bevásárlás a babaáruházban vagy egy szülésfelkészítő videó megtekintése.
A mai fogyasztói társadalom beégeti a tudatalattinkba, hogy tulajdonképpen egy problémára, ha megfelelő mennyiségű pénzt költünk, vagy megfelelő összeköttetéseink vannak, akkor az meg fog oldódni. Pedig vannak folyamatok, amiket se pénzen megvásárolni vagy felgyorsítani nem lehet, és más se mehet rajta végig helyettünk.
A várandósság ideje 9 hónap: tudományosan magyarázata van annak, hogy a baba fejlődéséhez miért pont ennyi időre van szükség. Nekem viszont meggyőződésem, hogy a 9 hónap a lelkünknek is kell, és bizony nagyon sok minden tud változni ennyi idő alatt – ha szem előtt tartjuk, hogy ez éppolyan fontos, mint minden más fizikális beszerezni- és intéznivaló.
Régen sosem értettem, mire a felhajtás, miért csinálnak vidéken három napos lakodalmat; miért kell kikérni a lányt, vonulni az utcán, és húzni-vonni a lakodalmat? Mennyi pénz, energia, ide-oda rángatott násznép! Utána pedig a saját polgári esküvőm kerek 8 perc alatt lezajlott, majd a polgármesteri hivatal előtt bámultunk egymásra az újdonsült férjemmel: akkor most ettől házasok lettünk? Hirtelen akkor megértettem, mi az értelme a rituáléknak, tradícióknak, szertartásoknak a nagy életesemények során: hogy a lelkünket elvigyék A pontból B-be. Mert hirtelen nem fog ott teremni, kell, hogy legyen egy folyamat, ami utazásra viszi, és enged időt neki. Így van ez akkor is, amikor anyává válunk. Nem egyik pillanatról a másikra, és nem materiális dolgok alapján fog történni.
A teljesség igénye nélkül osztanék meg pár gondolatot, mozzanatot, tanácsot, hogy az aranyórát egy folyamat részének éljük meg, ne az anyaság kezdetének!
Stanzel Anna Réka a Medicover Szülészet nyílt napján
Az ultrahangos vizsgálatok jelentősége
Az ultrahangos vizsgálatoknak kiemelkedő tudományos jelentősége van a terhesgondozásban. A vizsgálat alatt viszont átadhatja a felelősséget az orvosnak, hogy elvégezze azt, amihez ő ért, ön pedig átadhatja magát annak, hogy nézegesse, ismerkedjen kisbabájával. Az első-második ultrahang különösen érdekes lehet, amikor akár nincs is még annyira kisbaba-formája a magzatnak, de nézze úgy a monitort, hogy amit lát, az az ön kisbabája! Nem egy kupac sejt, hanem szerelmük gyümölcse.
Ha elérzékenyül, ne tartsa vissza a könnyeit, nem kell magában tartania a boldogságát!
Tegyenek ki képecskéket a babáról a lakásba, hogy szemük előtt legyen, és már fizikális helyet foglaljon az életükben!
Testi változások
A kismamatestről leginkább annyi van a köztudatban, hogy csak „gyorsan vissza kell rázódni a régi formába”. Szinte hátrányból indulnak azok, akik tavasszal-nyáron szülnek, mert a „beach-body” az presztízskérdés, a nőiségünket teljesen meghatározza.
Egy nő, amikor teherbe esik, akkor igen hamar észre fogja venni a változásokat a testén. A hormonrendszer indítja be és viszi végbe azokat a változásokat, melyek miatt egy nő nemcsak kihordani és megszülni tud egy babát, hanem utána szoptatni is.
A természet még arról is gondoskodik, hogy amikor egy anya kezében-ölében tartja majd a kisbabáját, az kényelmes legyen gyermekének. Miért hízunk a mellkasunkra, felkarunkra, combjainkra? Hát ezért.
A női test ekkor éri el fejlődésének a csúcsát. Egy nőnek a melle nem akkor fejlődött ki teljesen, amikor a tinikor végén kiderül, hogy milyen méretű melltartót kell hordani, hanem amikor a terhességi változások végén elkezd tejet termelni. A természetet nem érdekli sem az aktuális évtized nőideálja, se a közelgő „beach-body” időszak. A legfőbb célja, hogy a kisbabát kihordja, majd táplálja.
A várandósság 9 hónapja alatt tágul, növekszik, változik a test.
Nem lehet elvárás, hogy pár héten belül úgy nézzen ki, mint a terhesség előtt. De én tovább mennék: meg kell békülni azzal, hogy nem fog ugyanúgy kinézni.
Lejárt az idő, hogy lánytestben éljen, ezek után anyatestben fog. Egy számomra nagyon kedves hölgy, Feller Adrienn azt mesélte, hogy amikor megtudta, hogy kisbabát vár, meztelenül a tükör elé állt, és elbúcsúzott a lánytestétől. Jelenleg, két gyermek anyjaként ő az egyik legszebb asszony, akit ismerek. Ez a tükör előtti búcsú lehet a rituálé egyik része.
Kezdjen el abban gondolkozni, hogy anyaként a testével kapcsolatban az első feladata az lesz, hogy egészségesen tartsa kisbabáját, és életerőt adjon neki. A vitaminokat nem a ragyogó bőr miatt szedjük, hanem azért, hogy táplálni tudjuk a babánkat, és az immunrendszerünk bírja a strapát. A sportnak nem az alakformálás lesz az elsődleges szerepe, hanem az, hogy ne fájjon a háta vagy jobb legyen a közérzete.
Készülés a szoptatásra
A szülésfelkészítőkkel kapcsolatban gyakori élményem, hogy a pár nagyon ráfeszül a szülésre, mindent tudni akarnak, és bebiztosítani, de nem készülnek a szoptatásra. A szülés legextrémebb esetben is 48 órát fog kitenni, míg legalább 6 hónapig kell majd szoptatni a babát annak minden szépségével és kihívásával. Jelenleg már kiváló könyvek, előadások és szoptatási szaktanácsadók érhetők el, könnyen megtehetjük, hogy ebben a témában is tájékozódunk, és nem egy álmatlan éjszaka közepén szembesülünk a felkészületlenséggel.
Kapcsolódás a babával még méhen belüli korában
A hasban fejlődő baba tulajdonképpen ott van már a családban, inkább nekünk kell hozzá megérkeznünk. Néhány aprósággal szoktathatjuk magunkat ahhoz, hogy most már egyel többen vagyunk: az anyukája hangját nagyon jól hallja belülről, de hallja azokat is, akik az anyához közel beszélnek. Családi körben lehet kérni a közeli családtagokat, hogy beszéljenek a babához!
Ha megvan a baba neve, akkor hívhatjuk már a nevén, amikor szó van róla.
Megvehetünk előre 1-2 mesekönyvet, és lehet neki felolvasni már most. Az is lehet, hogy apa tehetségesen talál ki meséket spontán - miért ne mondaná el ezeket neki esténként? Akár a nap összefoglalása is lehet mese. Utána ezeket a szokásokat lehet folytatni, miután a baba megszületett.
Az esti rituálé része lehet a hasmasszázs is - sokan egyébként is kenik valamivel a hasukat a terhességi csíkok ellen. Legyen ez több, mint a rutinszerű sminkeltávolítás. Szánjunk rá időt, beszéljünk a babához, ha elkezd rugdosni, akkor reagáljunk a mozdulataira. Ha alacsony rizikójú terhességünk van, akkor a hasmasszírozástól nem fog beindulni koraszülés. Ha az orvosunk mégis figyelmeztetett, hogy ez veszélyes lehet, akkor gyengédebben, és inkább az alhast masszírozzuk, vagy egyszerűen csak tegyük oda a kezünket, ahol megrúgott minket a baba.
Ne szülés után keressünk altatódalokat, babazenét, hanem kezdjük el ezeket énekelni, lejátszani már hamarabb! Így amikor ezeket hallja majd a születés után, jobban meg fogja nyugtatni, mert ismerős lesz számára.
Kismamanapló
Kezdjünk el írni kismamanaplót! Ez lehet egy üres füzet, amiben leírjuk az eseményeket és az érzelmeinket, beragasztjuk a képeket a babáról; de természetesen előre elkészített könyvet is találunk a piacon. Mint a többi gyakorlat, ez is segíteni fog lelassítani, a babára gondolni, és amikor ő nagyobb lesz, óriási élmény lesz neki ezt nézegetni!
A babaváró buli
Nyugatról szépen lassan beszivárgott hozzánk is a babaváró vagy „gender-reveal” partik szervezése. Szerintem ez egy jó dolog. Egy ilyen mérföldkő, amikor családdal, barátokkal összeülünk, hogy ünnepeljük a kisbabát, szintén előre mozdítja azt a folyamatot, hogy szülőnek érezzük magunkat. Egy ilyen buli résztvevőit többféleképpen is meg lehet határozni: lehet csak nőket hívni, a barátnőkkel, édesanyával, nagynénikkel, nővérekkel leülni egy körben, és mindenki, akinek van már gyermeke, megoszthat valami szépséget az anyaságból. Mindenki mondhat valamit, hogy mit látnak, a várandós kismama miért lesz jó anyuka. Lehet nevetni, sírni, fényképeket csinálni, amit a kisbaba évek múlva nézegethet majd. Milyen sokan várták őt! De lehet a buli koedukált is, amikor nagyobb körben kiderül a baba neme, lehet játszani, üzeneteket írni pelenkákba, és ha a férfiak még nem is pityerednek el, de vállon veregethetik egymást. Nem az ajándékok a legfontosabbak – a lényeg, hogy mások is csatlakoznak a fiatal szülők öröméhez!
Megváltozott szociális élet
A kismamák gyakran panaszkodnak, hogy megszűnnek a felnőtt kapcsolataik, eltávolodnak a barátaiktól. Már a babaváró buli is kiváló lehetőség, hogy az ember gondoljon arra: milyen jót mesélt az anyaságról a nagynéném, lehet, később fel fogom hívni, amikor nagyon egyedül vagyok! Vagy, ha pont ön volt az, akitől eltávolodott egy kismama barátnője, akkor fel lehet frissíteni a kapcsolatokat. Várandósan is el lehet menni baba-mama találkozókra, felvenni a fonalat, megkezdeni a beszélgetéseket.
Alváshiány és csökkent mozgásképesség
Érdekes, hogy a várandósság vége felé olyan nehézségekkel kezdünk találkozni, amik tulajdonképpen felkészítenek a kisbabával való életre. Nagy pocakkal már nem lehet végigaludni az éjszakát: pár óránként pisilni kell, és mindenhogy kényelmetlen. Az újszülöttel is néhány óránként kelni kell majd, így nem lesz óriási a különbség.
Fizikai határaink elkezdik behúzni a féket a rohanó életünkön.
Abbahagyjuk a munkát, naponta egyre kevesebbet bírunk, többet aludnánk, bedagad a lábunk, egy rövidebb séta alatt is elfáradunk. Amikor a kisbaba megérkezik, ez nem fog változni.
Az álmatlan éjszakák miatt szívesen alszunk majd a babával napközben, a felépülő testünkkel nem fogunk annyit bírni fizikálisan, és a nap 24 órájába is egyszerűen kevesebb fog beleférni, mert ott lesz a baba, akiről gondoskodni kell. Nem is baj, hogy a várandósság elkezdi, majd a kisbaba érkezése befejezi túlhajtott életünk lelassítását! Ne ágáljunk ellene, élvezzük a babák időérzék-nélküli világát! Engedjük el a lényegtelen dolgokat, fókuszáljunk arra, ami igazán fontos!
A szimbiózis
Vannak nők, akik alig várják, de vannak, akik félnek tőle, vagy bele se gondolnak, hogy egy újszülöttel tulajdonképpen egy szimbiotikus kapcsolatban kezdünk – mert egy kisbaba így működik – és a gyermekeink egy lassú folyamat során, évek alatt válnak le rólunk. Amikor egy nő megszüli gyermekét, akkor babájának olyannyira szüksége lesz rá, hogy az újdonsült anyuka hirtelen elveszíti az önállóságát. Aki önálló típus, szeret egyedül lenni, annak érdemes elkezdeni megbarátkozni ezzel a gondolattal: a babát nem kölcsönbe kapjuk napi pár órára, hanem örökre! Akinek ez egyenesen szorongást okoz, annak érdemes akár perinatális szaktanácsadóhoz vagy pszichológushoz fordulni, és dolgozni a kérdésen a baba megérkezéséig. Komoly lelki krízist okozhat a gyerekágyban, ha munkát kívánt volna ez a terület, de nem foglalkoztunk vele!
Ha volt esetleg korábbi vetélés, veszteség, akkor is érdemes beszélgetni, hogy a lelkünk fogadni tudja a következő kisbabát.
A készülődés során nem minden pénz és tudás kérdése,
foglalkozzunk a lelkünk felkészítésével is – a legtöbb ötlet semmibe sem fog kerülni.
Forrás: Medicover Szülészet
Írta: Stanzel Anna Réka "Panni", szülésznő
Ne maradj le várandóssággal kapcsolatos legfrissebb cikkeinkről,
iratkozz fel a TERHESSÉGI-hírlevelünkre:
Kapcsolódó tartalmak:
- Szülést segítő "varázsmondatok"
- Hogyan segíthetik az apák a vajúdó nőket?
- Szüléstől való félelmek
- Lehetséges-e fájdalom nélkül szülni?
- Terhesség hétről-hétre
Betegtájékoztatók nőknek, szakorvosoktól
Bejelentkezés hozzászóláshoz
- Nincsenek hozzászólások
Hozzászólások