A melleinket a várandósság alatt se hanyagoljuk el!
Bár sokakban él a tévhit, hogy a mellrák az idősebb nők betegsége, ez sajnos messze nem igaz. És az a tény, hogy mellrák fiatalabb életkorban is előfordulhat, egyben azt is jelenti, hogy vannak esetek, amikor a betegségre éppen a várandósság vagy a szoptatás alatt derül fény. Dr. Sávolt Ákossal, az Országos Onkológiai Intézet Emlő- és Lágyrészsebészeti osztályának osztályvezető-helyettes főorvosával arról beszélgetünk, milyen szempontból jelent ez speciális helyzetet – akár a felismerést, akár a kezelést illetően.
 |
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó | radiológus, egészségügyi-újságíró |
A statisztikák szerint a terhesség alatt felismert emlőrák eseteinek száma emelkedik. Ez csak abból a jól ismert tendenciából adódik, hogy a nők idősebb korban szülnek, vagy más tényezők is közrejátszhatnak ebben? Ha igen, melyek ezek a tényezők?
A terhességi emlőrák a várandósság során, valamint a szülést követően egy éven belül kialakult rosszindulatú emlődaganat. Fontos tudnunk, hogy a statisztikák szerint az összes emlőrák mintegy 3 százaléka, azaz hozzávetőleg 3000 terhességből egy alkalommal fordul elő.
Igen, ezeknek az eseteknek a száma valóban növekszik, ennek legfontosabb oka, hogy ma már a gyermekvállalás időszaka kitolódott, és inkább a harmincas évek felé tolódik el, valamint az, hogy az emlőrák előfordulásának gyakorisága 30 és 40 év között jóval magasabb, mint a húszéveseknél.
A kitolódó szülési korhatár mellett a környezeti hatások is jelentős szerepet játszhatnak, gondolok itt elsősorban a stresszre, az elhízásra és a mozgásszegény életmódra, valamint a dohányzásra és egyéb káros külső tényezőkre.
A képen: Dr. Sávolt Ákos.
Forrás: Mellrákinfó Egyesület, Egy élet-két csoda fotókiállítás megnyitó
Vannak-e olyan speciális tényezők a fiatalkori/terhesség alatt felismert emlőrák esetében, melyek csak erre a betegcsoportra jellemzők?
Igen vannak. A genetikai adottságok, az örökletes génmutációk okozta emlőrák leginkább ezt a korosztályt érinti. A legjobban ismert génhiba, a BRCA1, illetve BRCA2 mutáció igazoltan hajlamosít a mellrákra, a gének hordozóinak több mint 50 százalékánál élete során kialakul a daganat, leginkább pedig fiatal korban.
A terhességi emlőrákok általában agresszív viselkedésűek: az esetek egyharmadában úgynevezett triple negatív emlőrákról van szó, amely nem érzékeny a hormonokra, és a HER2-státusz szempontjából is negatív. Így ezeknél a betegeknél például nem a terhességi hormonváltozás fokozza a daganat növekedését.
A betegség prognózisát tehát nem maga a terhesség, hanem inkább a fiatal életkor és a betegség felfedezésekor a daganat klinikai stádiuma és biológiai tulajdonságai befolyásolják. A statisztikák azt mutatják, hogy a túlélési mutatók és a gyógyulási arányok nem különböznek a terhességi emlőrákos betegeknél, a hasonló korú, nem várandós fiatalokhoz képest.
Olvashatók olyan statisztikák, melyek szerint a fiatalkori/terhesség alatt felismert emlőrákok esetében viszonylag hosszú idő telik el az első tünetek jelentkezése és a diagnózis között. Igaz-e ez az állítás, és ha igen, szerepet játszhatnak-e benne olyan tényezők, melyek erre az átlagosnál fiatalabb betegcsoportra specifikusan jellemzőek, például hogy az orvosok kevésbé gondolnak a betegségre egy fiatalabb nőnél?
A terhességi emlőrák másik jellemzője, hogy sok esetben késik a diagnózis, hiszen az első tüneteket mind az orvos, mind a kismama a terhesség alatt normálisan végbemenő változásoknak tudják be, hiszen a várandósság és a szoptatás idején az emlő tömöttebb, kifejezetten göbös tapintatú. Ezért gyakran csak később történik meg első diagnosztikus vizsgálatként az emlő ultrahangvizsgálata, amely igazolhatja a daganat gyanúját. A várandós nők emlőjében tapintható csomók még a specialistáknak is komoly diagnosztikai nehézséget okoznak. A bizonytalan tapintási lelet háttérben többnyire valamilyen jóindulatú daganat vagy tályog áll, de a rosszindulatúság lehetőségét soha nem szabad figyelmen kívül hagyni!
Több vizsgálat eredménye szerint az első tünetek jelentkezése és a rosszindulatú betegség diagnózisa között eltelt idő akár 3-7 hónappal lehet hosszabb, mint az azonos korú, nem várandós nők esetében. Ennek pedig már a gyógyulási esély szempontjából is komoly következményei lehetnek. A várandós nők esetében lényegesen gyakoribbak az előrehaladottabb stádiumban felfedezett tumorok, és ezért nagyon fontos az időben történő diagnózis, mert például a kezelés 5-7 hónapos csúszása 10 százalékkal növeli az áttétképződés kockázatát.
A képen: Halom Bori, a Mellrákinfó Egyesület elnöke.
Forrás: Mellrákinfó Egyesület, Egy élet-két csoda fotókiállítás megnyitó
A terhesség alatt felismert emlőrák még akár egy-két évtizeddel ezelőtt is a terhesség megszakításának javallatát képezte. Ez mára már változott, hiszen a második vagy harmadik trimeszterben akár kemoterápiát is kaphat a várandós. És mi a helyzet a műtéttel: végezhető-e műtét várandós betegen, és ha igen, mikor? Vannak-e ilyenkor speciális szempontjai a műtét megtervezésének és kivitelezésének?
Míg 20-30 évvel ezelőtt a terhesség alatt felfedezett emlőrák ellátásakor a terhességet is minden esetben megszakították, addig ma már a beteggel történő egyeztetés után dönthetünk a terhesség kihordása mellett. Hiszen különlegesen alapos odafigyelés mellett a várandós betegek megfelelő onkológiai és sebészeti ellátásban részesülhetnek anélkül, hogy ezek a beavatkozások a baba fejlődését hátráltatnák.
A betöltött 12. terhességi hét után a betegek biztonsággal operálhatóak, az altatás már nem veszélyes a magzatra.
A második és harmadik trimeszterben a betegek biztonságosan kezelhetőek akár kemoterápiával is, a kemoterápiás szer átjut ugyan a méhlepényen, de a második trimeszterre már megtörténik a magzat szerveinek kifejlődése.
A megszületett babákra a kopaszság és a kisebb születési súly jellemző ugyan, de nem gyakoribb náluk a veleszületett rendellenességek száma. Hosszú távon követve a gyermekeket nem tapasztaltak koordinációs vagy tanulási zavart, és a gyermekkori daganatok gyakoribb előfordulását sem.
A 35. terhességi hét után viszont a kemoterápia már nem javasolt, ilyen esetekben előrehozott szülést követően kezdhető meg a szükséges kezelés.
Sugárterápiát a terhes kismamák nem kaphatnak, de a szükséges sugárkezelést megpróbáljuk a szülés utánra időzíteni. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor teljes emlőeltávolítást javaslunk, akár azonnal megkezdve az emlő helyreállítását.
Ugyancsak van lehetőség a betegeknél a műtét alatti izotópos vizsgálatra, az úgynevezett őrszemnyirokcsomó biopsziára, a daganatos nyirokelvezetés feltérképezésére, a nyirokcsomó áttétek kimutatására.
Ilyen esetekben csökkentett dózisú izotópot használunk, de a kék festék használata a terhességben tilos. A terhességi emlőrákos betegeknél minden esetben felvesszük a kapcsolatot a beteg saját nőgyógyászával és közösen követjük a kezelések mellett a magzatok fejlődését és a kismamákat. Ebben nagyon jó kapcsolatot építettünk ki az egyesített SOTE Nőgyógyászati Klinika orvosaival, ezért arra kérjük betegeink nőgyógyászát, hogy mindig egyeztessenek a klinika szakembereivel.
Mi lenne a legfontosabb üzenete azok számára, akikben fiatal korukban vagy a várandósságuk alatt merül fel, hogy emlőrákjuk lehet, illetve azok számára, akiknél éppen a várandósság alatt derül fény az emlőrákra?
Az első számú üzenetem az, hogy a terhesség gyönyörű állapotában sem szabad elhanyagolni az emlők önvizsgálatát, és amennyiben a kismama bármilyen rendellenességet érez az emlőiben, azonnal szakemberhez kell fordulnia. Nem szabad csak legyinteni, hogy ez a csomó biztosan normális a várandóság idején. A terhesség alatti emlőpanaszok elsődleges kivizsgálási eszköze az emlők ultrahangvizsgálata, amely kockázat nélküli, nem fájdalmas és mindenki számára könnyen elérhető.
A másik üzenetem az, hogy a gyermekáldás mellett felfedezett emlőrákok nagyon nagy odafigyelés mellett megfelelően kezelhetőek anélkül, hogy ezek az onkológiai beavatkozások a terhesség kihordását és egészséges baba születését megakadályoznák.
Köszönjük szépen az értékes és korszerű információkat Dr. Sávolt Ákosnak!
Cikket írta: Dr. Simonfalvi Ildikó radiológus főorvos, szakújságíró
Interjú készült: Dr. Sávolt Ákos Emlő- és Lágyrészsebészeti osztályának osztályvezető-helyettes főorvosával
Szakmai lektorálás: Dr. Sávolt Ákos
Emlődaganattal diagnosztizáltak? Nem hagyunk magadra!
IRATKOZZ FEL BETEGTÁMOGATÓ HÍRLEVELÜNKRE!
Emlőrák - a diagnózis, amit senki nem akar hallani, mégis 8-9 nőből 1-et érint… Ha Téged is, akkor ezen az úton szeretnénk támogatni és olyan információkkal, tanácsokkal ellátni, melyeket nem biztos, hogy orvosod elmondott, vagy minden kérdésedre válaszolni tudott, de mi összegyűjtöttük neked - szakorvosok, egészségügyi szakértők bevonásával!
Feliratkozást követően 13 héten keresztül, 13 olyan hasznos anyagot küldünk email címedre, melyek a leggyakrabban felmerülnek emlőrák érintettek életében, vagy melyekről éppen senki nem beszél, pedig fontos lenne! Az első levelet mindjárt a regisztrációd után olvashatod!
IRATKOZZ FEL MOST!
Matics Kata az Intima.hu alapítója
Kapcsolódó tartalmaink, amelyek érdekelhetnek:
- Párbeszéd és együttműködés – mi az onkoteam feladata és szerepe?
- Mesterséges intelligencia a rákgyógyítás szolgálatában – de hol a helye?
- A tudományos bizonyítékok és a mesterséges intelligencia az onkológiai betegek szolgálatában
- Milyen tumormarkerek utalhatnak emlődaganatra?
- Petefészekrák okai és kockázati tényezői
- A petefészekrákról: tünetei, felismerése és kezelési lehetőségei
- A petefészekrák kezelése
Betegtájékoztatók nőknek, szakorvosoktól
Ajánlott orvosok
Bejelentkezés hozzászóláshoz
- Nincsenek hozzászólások
Hozzászólások