Címkeértelmezés IR-esként, avagy mit érdemes nézni az élelmiszereken?

Ajánlom a Facebookon

Egy élelmiszer címkéje sok információval láthatja ez a vásárlókat, bár sokan sajnos meg sem nézik, el sem olvassák, és nem is tudják ezáltal, hogy pontosan mit vesznek meg.

Szerző: Tárczy Virág | dietetikus

Hogy mit kell(ene) tartalmaznia egy címkének?

Nagyon sok információt kötelező általában feltüntetni az élelmiszereken, többek között:

Az élelmiszer nevét, az összetevőket felsorolva, az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagokat (meghatározottakat), nettó súlyt, minőségmegőrzési- vagy fogyaszthatósági időt, származási országot, tápérték jelölést. Inzulinrezisztensként bennünket a termék összetevője és szénhidráttartalma szokott leginkább foglalkoztatni.

Inzulinrezisztencia tüneteiről, kivizsgálásáról és kezeléséről egy helyen! >>

Összetevők:

Az élelmiszerek válogatásánál alapvető szempont szénhidrátanyagcsere-zavar esetén, hogy a termék hozzáadott cukrot ne tartalmazzon. Ha a terméket levéve a polcról az összetevőket olvasván szembe találkozol a cukorral, akkor az a termék nem a legjobb választás lesz neked. Fontos információ lehet – főleg a kezdőknek – , hogy a cukor sajnos nem csak ezen az „egyféle néven” szerepelhet, mint összetevő. A teljesség igénye nélkül, ha az alábbi összetevőket látod a címkén, akkor azok ugyanúgy nem jók nekünk, IR-eseknek: barna cukor, gyümölcscukor, szőlőcukor, kókuszvirágcukor, nádcukor, karamell, méz, maltóz, laktóz, szacharóz, glukóz (ez a szőlőcukor), fruktóz (ez a gyümölcscukor), illetve általánosságban amik …-szirupra végződnek, úgymint agavészirup, rizsszirup, juharszirup.
A cukrok helyettesítésére alkalmasak lehetnek a mindennapokban pl: eritrit, sztívia, xilit (nyírfacukor), maltit.

IR esetén fontos, hogy a termék/élelmiszer lehetőleg minél rostosabb legyen, ezzel is kedvezően befolyásolva (lassítva) a szénhidrátok felszívódását.

Az összetevők bogarászásánál kész termékek esetén alap, hogy a felsorolásban a teljes kiőrlésű liszt előrébb szerepeljen a felsorolásban. A gyártók mennyiségi felsorolást követnek, így ha a teljes kiőrlésű liszt mögött van felsorolásban a sima liszt, akkor feltételezhetjük, hogy a termék számunkra kedvező lesz.

Tudtad?

Ha már meg van a laborleleted, de nincs, aki kiértékelje, vagy csak nagyon sokára jutnál el endokrinológushoz, ma már távkonzultációra is van lehetőséged!

Bővebben

Egy fantázia kalács kapcsán mutatok példákat:

✅ Kalács 1: teljes kiőrlésű búzaliszt, búzaliszt, tej, vaj, tojás, édesítőszer, élesztő, fahéj.
❌ Kalács 2: búzaliszt, teljes kiőrlésű búzaliszt, tej, vaj, tojás, édesítőszer, élesztő, fahéj.
❓ Kalács 3: búzaliszt, teljes kiőrlésű búzaliszt, bambuszrost, kókusz, zabkorpa, tej, vaj, tojás, édesítőszer, élesztő, fahéj.

A 3. kalács felsorolás esetében azt szeretném bemutatni, hogy olykor lehetnek kivételek is. Alapjában sima liszttel kezdődik a felsorolás, és emiatt általában nem elég jó már a termék, DE a felsorolásban a búzaliszteket követően előkerül még többféle rostforrás, ami az arányokat kissé megboríthatja.

Ha nem vagy biztos magadban, ilyen termékek esetén kérj segítséget dietetikustól, aki segít eldönteni, hogy a te diétádba beilleszthető-e vajon az a termék.

Tápérték:

Az energiatartalmat és a tápanyagok mennyiségét minden esetben 100 g-ra, vagy 100 ml-re vetítve kell megadni.
A tápérték jelölésben kötelezően jelölendő elemek: energiatartalom, zsír, telített zsírsavak, szénhidrát, cukrok, fehérje, só. A felsorolás kiegészíthető az alábbiakkal: egyszeresen- és többszörösen telítetlen zsírsavak, poliolok, keményítő, rost, jelentős mennyiségben jelenlévő vitaminok és ásványi anyagok.
A tápérték vizsgálatakor a termék szénhidrát tartalmát feltétlen figyelemmel kell kísérni szénhidrátanyagcsere-zavar esetén, ebből fogunk tudni étkezésre vetítve össz szénhidrát tartalmat számolni.
A szénhidrát alatt megjelenik az „amelyből cukor” kifejezés. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy a termék feltétlen hozzáadott cukrot tartalmaz. Ha az összetevők között nem szerepel cukor, akkor itt ez a termék természetes cukortartalmát mutatja.
2016.12.13-tól a tápérték jelölés általánosan kötelezővé vált hazánkban is. Vannak azonban kivételek, melyek esetében a jelölés nem kötelező, ilyen pl egyes alkoholos italok, nem előre csomagolt élelmiszerek, fűszernövények, rágógumi, aromák, zselatin és még lehetne sorolni.

Például:

Tápérték táblázat

Az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatás nagyon bonyolult, és a vevők érdekeit szolgálja. Ha érdekel mélyebben ez a téma, ajánlom figyelmedbe a cikkem egyik forrását: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A32011R1169

A címkéket figyelemmel kísérve sok információt tudhatunk meg az élelmiszerekről/termékekről. A címkenézegetést egyértelműen nem csak a már betegségben szenvedőknek ajánlom, hanem azoknak is, akik tudatosan -pl bizonyos összetevőket kerülve- szeretnének bevásárolni maguknak, vagy csupán azt preferálják, hogy hazai termékeket vigyenek haza.

Inzulinrezisztenciára gyanakszol? Töltsd ki tesztünket! >>

Írta: Tárczy Virág dietetikus

Forrás: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A32011R1169

Az inzulinrezisztencia szakorvosi hátteréről, kezelési lehetőségeiről beszél Dr. Kelemen Csaba endokrinológus-nőgyógyász ebben a videónkban:

PCOS-sel, inzulinrezisztenciával diagnosztizáltak? Nem hagyunk magadra!

Iratkozz fel ingyenes információs anyagainkra most!

A következő 5 héten 5 levélben elküldjük neked a legfrissebb, legfontosabb cikkünket a PCOS-ről és az inzulinrezisztenciáról, melyek szakorvosok és dietetikusok ajánlásai alapján készültek. Az első levelet mindjárt a regisztrációd után olvashatod!

Ezek a tartalmak is érdekelhetnek:

Betegtájékoztatók nőknek, szakorvosoktól

Itt megtalálod a nőket leggyakrabban érintő betegségekkel, állapotokkal kapcsolatos kérdésekre a szakorvosi válaszokat, érthetően.
Tünetektől a kivizsgálási és kezelési lehetőségekig, minden egy helyen!

Részletek