Tudj meg mindent a hiperaktív hólyagról és a kezeléséről

Ennek a vizelettárolási problémának többféle elnevezésével is találkozhatsz: hiperaktív hólyag szindróma (tünetegyüttes), túlműködő hólyag, vagy angol elnevezésének rövidítéséből (over active bladder) OAB-ként is nevezik. Az elnevezés nagyon kifejező, tulajdonképpen leírja a probléma lényegét: a hólyagod többet dolgozik, mint kellene, mint amire szükséged lenne, vagy amire kéred, és ebben az esetben ez nem jó neked. Mert ilyenkor elveszíted a kontrollt a hólyagod felett. A hólyag működésének egy része ugyanis akaratlan, idegi szabályozású, másrészt akaratunktól függő, azaz mi szabjuk meg, hogy nekünk mikor van lehetőségünk, időnk pisilni.

De hogyan is működik a húgyhólyag?

A húgyhólyag egy lufihoz hasonlítható üreges szerv, melyet egy izomköteg (detrúzor izomzat) vesz körül, ezáltal képes tágulni és összehúzódni. Képzelj el egy lufit, amit ha elkezdesz vízzel megtölteni kitágul, és ha elengeded az összeszorított száját, akkor a tartalma kifolyik, és a lufi összezsugorodik. Ehhez hasonlóan működik a húgyhólyagunk is, mely a vesék által kiválasztott és továbbított vizelettel telítődik, és idegi szabályozás révén, egy bizonyos vizelettartalom (250- 300 ml) esetén üzenetet küld az agyadnak arról, hogy lassan ideje üríteni a hólyagodat. Ezt az üzenetet te érzékeled (vizelési inger), és amikor neked alkalmas, akaratlagosan elernyeszted a medencefenéki izmaidat, amivel elindul a vizelés. Normál esetben tehát képes vagy szabályozni a vizeletürítésedet, mert az ingert követően, a kb. fél liter vizelet befogadására képes húgyhólyagnak van még kapacitása a folyamatosan érkező vizeletet befogadni, azaz tovább tágulni és tárolni. Egy nap kb. 8-szor pisilünk (plusz éjszaka 1-2-szer), ami összességében mindössze pár perces folyamat, a nap többi részében a hólyagunk tárolja a vizeletet. Ezért érthető, hogy a vizelettárolási problémák okoznak nagyobb kényelmetlenséget nekünk, szemben a vizeletürítési gondokkal.

Miért függetleníti magát a hólyagod?

Azt, hogy mi történik a túlműködő hólyag betegségben ismerik a szakemberek, de hogy pontosan miért, azt már nem teljesen. Több helyen is lehet hiba a rendszerben, például az idegi szabályozásban, de a receptorok érzékenysége változhat, vagy anatómiai eltérések, betegségek lehetnek a háttérben, és az életmódod is befolyásolhatja a normális működést (ez utóbbiról bővebben itt olvashatsz). Ilyenkor a hólyagod detrúzorizomzata téves jelzéseket kap az agyból, hogy húzódjon össze, ezért te nagyon gyakran és sürgetően érzed azt, hogy wc-be kell menned, pedig a hólyagban összegyűlt vizelet mennyisége ezt még nem indokolná.

Kiket érint az OAB?

Téves az az általános vélekedés, miszerint a túlműködő hólyag az idősebb nők betegsége, ugyanis előfordulási gyakorisága nemtől függetlenül, átlagosan 16%. Az alábbi ábra szemlélteti, hogy 40 év felett férfiaknál akár gyakoribb is lehet, mint nőknél.

A hiperaktív hólyag előfordulási gyakorisága (prevalenciája) életkor és nemek szerint

Milyen formái vannak?

A túlműködő hólyag szindróma többféle vizelettárolási tünet együttese, amelyben a panaszok eltérő súlyosságúak lehetnek, és változó mértékben zavarják az érintettek mindennapjait. Van olyan formája, amely nem jár vizeletszivárgással, vagy akaratlan vizeletelfolyással, ez a hiperaktív hólyag „száraz” formája, mely gyakoribb, és kevésbé rontja az életminőséget. A „nedves” forma, mely inkontinenciával is jár, a betegek kb. harmadát érinti, ők sokkal nehezebben élik meg a betegséget.

Az OAB tünetei, és amivel ez járhat

Az OAB-re jellemző tüneteket 4 csoportra oszthatjuk:

Sürgető vizelési inger: ez az, amit a legtöbb beteg érez, és ami a legjobban jellemzi azt, hogy az események kikerültek az irányításunk alól. Ilyenkor hirtelen és visszatarthatatlannak tűnő vizelési inger tör ránk, ami egy ijesztő állapot, hiszen úgy érezzük, hogy azonnal a legközelebbi WC-be kell sietni, ám az odavezető út nem mindig egyszerű, főleg, ha ismeretlen helyen járunk vagy a mozi sorának közepén ülünk: ki kell jutni, meg kell keresni a mosdót, ki kell várni a sort, stb.

Gyakori nappali vizeletürítés: a gyakori ingerek miatt gyakoribb a WC-re járás is. Annak megítélése, hogy mi számít gyakorinak változhat, általában a nyolcszori nappali vizeletürítést tartják normálisnak. Ez persze egyénenként eltérő lehet, mivel sok minden befolyásolhatja, pl. az, hogy mit eszünk, iszunk, vagy, hogy milyen viselkedési szokásaink, életmódbeli sajátosságaink vannak, de egészségi állapotunk is hatással lehet rá.

Éjszakai vizelés (nocturia): a vizelési inger éjszakai is jelentkezhet, kórosnak a kettő vagy ennél több éjszakai vizelést tartják. Sok minden befolyásolhatja, pl. az, hogy mit, mikor és mennyit iszunk lefekvés előtt, vagy, hogy milyen gyógyszert szedünk. Sokaknál rendkívül zavaró ez az állapot, különösen, ha nem tudnak könnyen visszaaludni ezt követően. A kialvatlanság a nappalokat teszi fárasztóvá, időseknél, nehezebben mozgóknál pedig az elesések, esetleges törések miatt lehet veszélyes, akár végzetes is.

Késztetéses inkontinencia: szerencsére, ez nem szükségszerűen társul a hiperaktív hólyaghoz. Az akaratlan vizeletvesztés mértéke különböző mértékű lehet, néhány csepptől a kifejezett folyásig. Az inkontinenciáról bővebben itt olvashatsz.

Tesztelt a hólyagod egészségét, vezess vizelési naplót! Ezekkel jobban megismered az állapotodat és segíthetsz kezelőorvosodnak is a számodra legmegfelelőbb terápia megtalálásában!

Hogyan lehet kezelni az OAB-t?

A hiperaktív hólyag kezelése lépcsőzetes, ha időben orvoshoz fordulsz, nem biztos, hogy rögtön gyógyszerre lesz szükséged.

Először az állapotot pozitívan befolyásoló életmódbeli, viselkedési szokások betartása válik szükségessé, melyeket a gyógyszeres kezelések mellett is ajánlott folytatni. Ezekről bővebben itt olvashatsz.

A gyógyszeres kezelésre többféle receptköteles készítmény áll rendelkezésre, ezek közül némelyiknek lehetnek kellemetlen mellékhatásai. Ha ezeket nehéz elviselni, vagy ellensúlyozni, akkor dózis módosításra, vagy gyógyszer cserére is van lehetőség. Szerencsére van már olyan készítmény is, amelyik kedvezőbb mellékhatás profillal rendelkezik, mindemellett hatékony is. Azt fontos tudni, hogy a gyógyszer hatásának kifejlődéséhez nem elegendő pár nap, hanem több hét, akár néhány hónapra is szükség lehet folyamatos gyógyszerszedés mellett. A gyógyszereket mindig az előírt dózisban, megfelelő rendszerességgel és addig kell szedni, ahogy azt a kezelőorvos előírta. Emellett a viselkedés terápiás tanácsokat is érdemes betartani ahhoz, hogy a javulás jelentkezzen, vagy az elért állapot fenntartható legyen.

Ha a gyógyszeres kezelés hatása nem elégséges, akkor egyéb, akár sebészi beavatkozásra is van lehetőség, melyről a kezelőorvos fog dönteni.

A túlműködő hólyag befolyásolhatja a mindennapokat, de ne csüggedj!

Ha ilyen problémád van, akkor tudod: a szokásos napi tevékenységektől kezdve a társas vagy párkapcsolatokon keresztül, a munkán és szabadidős tevékenységeken át sok mindent befolyásol a betegséged.

Mindenki másképp éli meg a betegségét, más módszerek segítenek vagy rontanak a helyzeten, van, aki szemérmesebb, belenyugszik, van, aki tenni akar, de nem tudja hogyan. A kontrollálhatatlan hólyag nem a te hibád, és nem az élet természetes velejárója! Van segítség, de azt kérni kell, és a kapott tanácsokat, terápiát pedig el kell fogadni, ki kell próbálni és be kell tartani.

Fordulj orvoshoz a mielőbbi gyógyulás érdekében!

A cikket írta: Dr. Sz. Ildikó 

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legfrissebb inkontinenciáról szóló cikkeinkről!