Mikor, milyen panaszokkal érdemes betegjogi panaszt tenni?

Ajánlom a Facebookon

Jogos sérelem, vagy túlérzékenység? Talán a daganatos betegek, akik a legkiszolgáltatottabbnak érzik magukat az ellátás során, különösen azok, akik a mellrákkal küzdenek. A betegséget övező - sokszor - tévhitek mind-mind sokkal érzékenyebbé tehetik a pácienseket. Az orvos-beteg közötti bizalom lehet az alapja, hogy mindenki felkészülten és a legnagyobb erővel küzdhesse le a kórt, ez azonban ilyen helyzetben különösen nehéz. Éppen ezért is fontos kérdés, hogy mik lehetnek jogos panaszaink és mik azok, amiket a különösen kiélezett helyzetben csak annak érzünk. Bodnár Ágnes, az Intima.hu betegjogi szakértője segít eligazodni ebben a kényes témában.

Szerző: Bodnár Ágnes - betegjogi szakértő

Szakértő: Bodnár Ágnes, betegjogi szakértő

Mellrák, talán a legrettegettebb diagnózis, amit nőként kaphatunk. Még ha az orvostudomány robbanásszerű fejlődésének köszönhetően ma már az esetek döntő részében gyógyítható is az emlőrák, az érintetteket a legtöbbször a földbe döngöli a diagnózis. Az életük gyökeres fordulatot vesz, legalábbis az első hónapokban biztosan, ilyenkor pedig sokkal érzékenyebbé is válnak a különböző impulzusokra, főleg a nehezítő körülményekre, amelyeket úgy éreznek, esetleg akadályozzák vagy hátráltatják a gyógyulásukat. Van, aki csendben tudomásul veszi, vagy belül bosszankodik ezeken, de van, aki azonnal reklamál, panaszt tesz, vagy esetleg még jogi lépéseket is fontolgat. Jó azonban, ha tudjuk, mi az, amiért jogosan emeljük fel a szavunkat és fel is kell emelnünk, és mikor kell inkább türelemmel lennünk és törekednünk a belső béke megteremtésére.

Leggyakoribb panaszok az onkológiai ellátás során

„A leggyakoribb panasz a hosszú várakozási idő a szakrendeléseken, valamint az, hogy az ellátás nem érkezési sorrendben történik, de ennek okáról a várakozók nem kapnak tájékoztatást. A kezelésre, vizsgálatra - az előjegyzett időponthoz képest – a várakozás akár több óráig is eltarthat. Ezek az egyébként is feszült, ideges, rémült betegeket felháborítják, miközben az egészségügyi ellátás helyzetét tekintve sajnos az orvosokon kívülálló körülményekben rejlenek az okok”—kezdi Bodnár Ágnes.

„Egy másik tipikus gond, amikor valakinek két hónap alatt sem sikerül telefonon időpontot kapni, mert a megadott szám vagy mindig foglalt, vagy nem veszi fel senki, így sokszor előfordul, hogy a betegeknek akár kilométereket kell utaznia egyetlen időpontért. Ezek azok az esetek, amit mindenképp jelezni kell az osztály vagy az intézmény vezetőjének.
Gyakoriak az orvosok, szakdolgozók hangnemével, bánásmódjával, stílusával kapcsolatos panaszok is. Ilyenkor ezt lehetőség szerint írásban jelezzük a rendelést, vagy az osztályt vezető főorvosnak, kérve az intézkedését, például egy személyes békítő beszélgetést, egy bocsánatkéréssel. Amennyiben nem történik megfelelő intézkedés, úgy az intézmény vezetőjéhez kell fordulni írásban.

Rendszeres panasz, hogy a szakrendelésen a beteg jelenlétében, sőt esetleg vizsgálata közben is az orvosok magánbeszélgetéseket folytatnak telefonon, de akár személyesen is a rendelési idő alatt. Ilyenkor érhető módon a beteg nem érzi, hogy ő lenne a fontos: a részletek elvesznek, hiszen ezekben az esetekben a doktor figyelme megosztott. Vannak esetek, amikor sérül az orvosi titoktartás, mert nem kompetens személy is jelen van a vizsgálat során, esetleg éppen olyankor, amikor a legbelsőbb dolgairól beszélne a páciens, vagy éppen félmeztelenül áll a vizsgálóban. Ezek mind-mind teljesen jogos sérelmek. Ahogy az is, ami

sajnos nagyon jellemző, hogy az orvos nem ad megfelelő tájékoztatást, nem kommunikál a betegével, vagy nem a beteg számára érthető módon értelmezi a tüneteket, nem indokolja meg miért, és milyen vizsgálatokat kell elvégezni, nem magyarázza el a betegség lényegét, nem tájékoztatja betegét a terápiás lehetőségekről.

Valamennyi ilyen eset már a bizalmat is rombolja, így akár orvost is válthatunk. Mert ehhez bármikor jogunk van”—mondja a betegjogi szakember.

Gyógyszerekhez való hozzáférés, esélyegyenlőség, betegutak

Egy másik kérdés, ami nem feltétlenül az orvos személyéhez kötődik, az a kezelésekhez való hozzáférésben lévő esélyegyenlőtlenségek, vagy az összehangolatlanság, a zavaros beteg utak.

„Még ha az onkológiai ellátás szervezése is a legjobb jelenleg Magyarországon, sajnos itt is vannak komoly zavarok. Ezért is fontos, hogy a betegek maguk is figyeljenek, maguk is jelezzék, ha fennakadás van. Ez nem azt jelenti, hogy az orvossal szembemennek, sokkal inkább, hogy segítik a munkáját, ha látják, valahol probléma van” — teszi még hozzá a szakember.

Ne felejtsük el, hogy a rákbetegek diagnosztizálásában, terápiájában
fontos a bizalom és az idő!

A panaszokkal sok intézményhez, hivatalhoz, szervezethez fordulhatunk, de első körben kórházi vizsgálatot kezdeményezzünk, amelyet írásban kell megtenni az intézmény vezetőjénél, ehhez kérhetjük a betegjogi képviselő segítségét is. Ő segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását. Akár a panaszostól közvetlen, akár a betegjogi képviselő által írásban benyújtott panaszra az egészségügyi szolgáltató köteles a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb harminc munkanapon belül írásban válaszolni, kivéve, ha a panasz orvoslásához más szerv, vagy hatóság megkeresése szükséges. Ebben az esetben 60 nap az ügyintézési határidő, de erről a panaszost értesíteni kell. A betegjogi képviselet jogintézménye az Emberi Erőforrások Minisztériuma Integrált Jogvédelmi Szolgálata, az illetékes betegjogi képviselő elérhetőség minden intézményben jól látható helyen megtalálható: www.ijsz.hu

Intézmények, elérhetőségek a betegjogi panaszok kezelésére:

Orvos-szakmai panasz esetén: Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek (volt ÁNTSZ OTH)
Etikai kérdésekkel: Magyar Orvosi Kamara Etikai Bizottság
Diszkrimináció esetén: Egyenlő Bánásmód Hatóság
Gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos panaszok: Fogyasztóvédelmi Hatóság
Jogi segítségnyújtás (szakszerű jogi tanácsadás és képviselet) pl. peren kívüli egyezségben való képviselet (rossz anyagi helyzetben lévőknek ingyenes): Nép ügyvédje (kormányablakokon keresztül)
Betegjogokkal foglalkozó szervezetek és egyfajta betegségcsoportra specializálódott szervezetek: Civil szervezetek

Amennyiben úgy érezzük, hogy egyik fórum, hivatal sem vizsgálta meg a panaszunkat alaposan, illetve annak eredményével nem értünk egyet, akkor legutolsó megoldás legyen a polgári per indítása, ami azonban nagyon meggondolandó, hiszen költséges, évekig eltart, még inkább megviseli a beteget, panaszost lelkileg is. Előtte mindenképpen érdemes a peren kívüli egyezséget kezdeményezni az intézmény vezetőségével.

Szakértő: Bodnár Ágnes, betegjogi szakértő

Emlődaganattal diagnosztizáltak? Nem hagyunk magadra!

IRATKOZZ FEL BETEGTÁMOGATÓ HÍRLEVELÜNKRE!

Emlőrák - a diagnózis, amit senki nem akar hallani, mégis 8-9 nőből 1-et érint… Ha Téged is, akkor ezen az úton szeretnénk támogatni és olyan információkkal, tanácsokkal ellátni, melyeket nem biztos, hogy orvosod elmondott, vagy minden kérdésedre válaszolni tudott, de mi összegyűjtöttük neked - szakorvosok, egészségügyi szakértők bevonásával!

Feliratkozást követően 13 héten keresztül, 13 olyan hasznos anyagot küldünk email címedre, melyek a leggyakrabban felmerülnek emlőrák érintettek életében, vagy melyekről éppen senki nem beszél, pedig fontos lenne! Az első levelet mindjárt a regisztrációd után olvashatod!

IRATKOZZ FEL MOST!

Matics Kata az Intima.hu alapítója

Kapcsolódó tartalmak:

Betegtájékoztatók nőknek, szakorvosoktól

Itt megtalálod a nőket leggyakrabban érintő betegségekkel, állapotokkal kapcsolatos kérdésekre a szakorvosi válaszokat, érthetően.
Tünetektől a kivizsgálási és kezelési lehetőségekig, minden egy helyen!

Részletek