Mindent megtennél azért, hogy babád szülessen? Kezdd ezzel: Útvesztők helyett - Termékenységi program>>  

Szakorvosoktól, meddőséggel küzdő pároknak, együdül babát vállaló nőknek!

Miért kell csökkenteni a stresszt mellrák esetén?

Ajánlom a Facebookon

Nem számít újdonságnak, hogy a lelki tényezőknek is szerepe lehet bizonyos betegségek kialakulásában. Egy nemrégiben nyilvánosságra hozott állatkísérletben azt tanulmányozták, hogy a stressz miként befolyásolja a mellrák kialakulását és kezelését.

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó, radiológus, szakújságíró

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó | radiológus, egészségügyi-újságíró

Stresszhormonok szerepe a mellrákban

A különféle betegségek és sokszor a daganatos megbetegedések kapcsán gyakran halljuk, hogy „minden fejben dől el”. Noha ez az állítás ebben a formában biztosan nem állja meg a helyét önmagában, az biztos, hogy nem csak kézzel fogható dolgok befolyásolják a betegségek kialakulását, sőt akár a terápia hatásosságát.

És nincs ez másként a mellrák esetében sem. Annak pedig, hogy minél többet tudjunk meg a betegséget okozó, illetve a kezelés eredményességét befolyásoló tényezőkről, különösen annak fényében van nagy jelentősége, hogy a mellrák az egyik leggyakoribb daganattípus a nők körében.

Korábbi kutatások kimutatták például, hogy a krónikus (hosszan tartó) stresszhatás elősegítheti a daganatsejtek növekedését és szaporodását mellrák eseteiben. Most egy újabb kutatás került nyilvánosságra a stressz, illetve a stresszhormonok mellrákban betöltött szerepéről.

A bázeli egyetem kutatói a Nature című lapban hozták nyilvánosságra annak az állatkísérletnek az tapasztalatait, mely további bizonyítékként szolgál arra, hogy a stressz elősegíti a mellrákos sejtek növekedését, sőt talán gyorsíthatja az áttétképzés folyamatát is. Azt is állítják ugyanakkor, hogy bizonyos stresszhormon-származékok gyengíthetik a tumorellenes kezelések, a kemoterápia hatásosságát.

Izgalmas kérdés, hogy pontosan milyen mechanizmus révén valósul meg az összefüggés a stresszhormonok és a mellrák között. Úgy tűnik, hogy áttétes daganatokban különösen aktívak az úgynevezett glükokortikoid-receptorok. Ezek olyan speciális struktúrák a sejtek felszínén, melyekhez a stresszhormonok, köztük a kortizol kötődik. A most egereken tett megfigyelések azt jelzik, hogy az áttétes betegségben szenvedő állatok szervezetében jóval nagyobb mennyiségben van jelen a kortizol és egy másik stresszhormon, az úgynevezett kortikoszteron, mint azoknál az állatoknál, ahol a daganat még nem adott áttéteket (metasztázisokat) a szervezet távolabbi pontjaira. Az is bebizonyosodott, hogy amennyiben ezek a stresszhormonok magas szinten voltak jelen, ez a helyzet önmagában is képes volt aktiválni a glükokortikoid-receptorokat – ez pedig magyarázatot adhat arra, hogy a stressz, illetve a stresszhormonok miért segítik elő a mellrákos sejtek növekedését, szaporodását és áttétképzését.

Egér kísérlet stresszhormonok szerepének vizsgálatához

Sőt ennél is tovább mennek, amikor azt mondják, hogy e speciális receptorok a kortizol szintetikus formáival is képesek kölcsönhatásba lépni, ilyen szereket (például a dexametazont) pedig gyulladáscsökkentőként alkalmaznak például a kemoterápia bizonyos mellékhatásainak legyőzésében is – figyelmeztetnek a szerzők, akik azt is hozzáteszik, hogy dexametazon jelenlétében ráadásul a mellrák kezelésében használt egyes szerek is veszítenek hatásosságukból.

Eredményeiket mind az orvosok, mind a betegek figyelmébe ajánlják. A mellrákos betegeket gondozó kollégáikat arra figyelmeztetik, hogy különös gondossággal mérlegeljék a glükokortikoid hormonokat tartalmazó gyógyszerek alkalmazását mellrákban. De ami még talán ennél is fontosabb:

„Eredményeink rámutatnak, hogy a mellrák kezelése során milyen nagy jelentőségűek a stresszcsökkentő technikák, különösen a mellrák egyik speciális formájában, az úgynevezett tripla negatív mellrákban. A közepes intenzitású testmozgás és a relaxációs módszerek igazoltan javítják az életminőséget és növelik a túlélési esélyeket.”

– hangsúlyozza dr. Mohamed Bentires-Alj professzor, a vizsgálat vezetője.

Forrás: Nature https://www.nature.com/articles/s41586-019-1019-4  

Írta: dr. Simonfalvi Ildikó radiológus főorvos, egészségügyi újságíró 

Emlődaganattal diagnosztizáltak? Nem hagyunk magadra!

IRATKOZZ FEL BETEGTÁMOGATÓ HÍRLEVELÜNKRE!

Emlőrák - a diagnózis, amit senki nem akar hallani, mégis 8-9 nőből 1-et érint… Ha Téged is, akkor ezen az úton szeretnénk támogatni és olyan információkkal, tanácsokkal ellátni, melyeket nem biztos, hogy orvosod elmondott, vagy minden kérdésedre válaszolni tudott, de mi összegyűjtöttük neked - szakorvosok, egészségügyi szakértők bevonásával!

Feliratkozást követően 13 héten keresztül, 13 olyan hasznos anyagot küldünk email címedre, melyek a leggyakrabban felmerülnek emlőrák érintettek életében, vagy melyekről éppen senki nem beszél, pedig fontos lenne! Az első levelet mindjárt a regisztrációd után olvashatod! 

IRATKOZZ FEL MOST!

Matics Kata, Intima.hu alapítója

Matics Kata az Intima.hu alapítója

Kapcsolódó tartalmak:

Betegtájékoztatók nőknek, szakorvosoktól

Itt megtalálod a nőket leggyakrabban érintő betegségekkel, állapotokkal kapcsolatos kérdésekre a szakorvosi válaszokat, érthetően.
Tünetektől a kivizsgálási és kezelési lehetőségekig, minden egy helyen!
Image

Ajánlott orvosok

klinikai onkológus

Budapest

onkológus, belgyógyász

Budapest

Ha számodra is hasznos volt cikkünk, megköszönjük, ha értékeled!
Értékelés:
( 4 Ratings )
Ajánlom a Facebookon
  • Nincsenek hozzászólások