Mindent megtennél azért, hogy babád szülessen? Kezdd ezzel: Útvesztők helyett - Termékenységi program>>  

Szakorvosoktól, meddőséggel küzdő pároknak, együdül babát vállaló nőknek!

Árt vagy használ az aszpirin a mellrákban?

Ajánlom a Facebookon

Kis túlzással könyvtárnyi szakirodalma van annak, milyen tényezők javíthatják a mellrákos betegek gyógyulási túlélési esélyeit. Korábbi vizsgálatok szerint például az acetil-szalicilsav (amely az aszpirin hatóanyaga) jó hatású lehet, a Cancer című orvosi szaklapban most megjelent vizsgálat szerint azonban akár visszájára is elsülhet a hatása, hiszen agresszívabbá teheti a daganatot.

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó, radiológus, szakújságíró

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó | radiológus, egészségügyi-újságíró

Aki járt már életében a neten és ezen belül is a közösségi oldalakon, már biztosan találkozott azzal, hogy időről-időre felröppennek hírek azzal kapcsolatban, mi a bombabiztos gyógyír a rákbetegségre. Tipikusan egyszerű, gyakori, a háztartásban is fellelhető vagy a patikákban recept nélkül is megvásárolható gyógyszerekről hirdetik a kattintásvadász oldalak, hogy végre-valahára fellebbent a titokról a fátyol: nagyon is egyszerű módja van a rák gyógyításának.

Azonban többek között az aszpirin (acetil-szalicilsav) a példa arra, hogy még azon szerek esetében sem árt az óvatosság, melyekről valóban tudományos kutatások bizonyították már a − ha nem is a teljes gyógyulást hozó, de mindenképpen kedvező − hatásosságot.


A Cancer című lapban most megjelent vizsgálat eredményét röviden úgy lehetne összefoglalni, hogy az aszpirin szedése mellrákban amolyan orosz rulett: lehet előnyös, de éppen ellenkezőleg is. Az Észak-Karolinai Egyetem kutatói hangsúlyozzák, hogy a hatás leginkább a beteg és a daganat genetikai sajátosságaitól függ.

Aszpirin


Korábbi vizsgálatok alapján igazoltnak látszik, hogy rosszindulatú daganatos betegségekben az aszpirin javítja a túlélési esélyeket, mely kedvező hatást leginkább az aszpirin gyulladáscsökkentő hatásának tulajdonítják. A mellrák esetében azonban már nem állítható egyértelműen ugyanez, hiszen az aszpirin egyes esetekben jó hatású, míg más esetekben nemhogy nem használ, hanem még a tumor agresszivitását is erősíti. Hogy adott betegnél melyik helyzet áll elő, azt genetikai tényezők határozzák meg. Az aszpirin és a hozzá hasonló vegyületek ugyanis a szervezet örökítő anyagának, a DNS-nek a metilációját befolyásolják. Ennek a kimenetele lehet kedvező, azaz a daganat növekedésének gátlása, ami nagy segítséget jelent a szervezetnek ahhoz, hogy immunvédekezése révén legyőzze a kóros burjánzást. Máskor azonban aszpirin szedése mellett a daganat a korábbinál agresszívabb formába megy át.

Hogy a két lehetőség közül melyik következik be, attól függ, hogy a DNS metilálódik-e a mellrák kialakulásában szerepet játszó úgynevezett BRCA1 génen belül.

Amennyiben a BRCA1-en belül úgynevezett nem metilált promoter régió található, úgy az aszpirin protektív, védő hatásúnak mutatkozott, a halálozási arányok alacsonyabbak voltak. Azokban az esetekben azonban, amikor a BRCA1 metilált promoter régiót tartalmazott, a halálozási arány magasabb volt, ami agresszívabb rákbetegségre utal.

 

A fenti következtetéseket 1266 beteg adatai alapján vonták le, akiknek betegségét 1996−1997-ben diagnosztizálták, és akiknek sorsát 2014-ig kísérték figyelemmel. Ez idő alatt 476 beteg hunyt el, közülük 202-en a mellrák következtében.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy mostani megfigyeléseik hasznosíthatók lehetnek a klinikai döntéshozatalban, hogy már a kezelés elején tisztázzák az orvosok a daganat genetikai jellemzőit. Hiszen ez alapján többek között az is eldönthető, hogy az aszpirin kedvező vagy előnytelen hatású-e a gyógyulási és túlélési esélyekre nézve.

Természetesen nem várható el, hogy minden beteg genetikai szakértővé képezze magát, hogy megfelelő döntéseket hozhasson – és ennek az írásnak nem is ez a célja.

Mindössze arra szeretné nyomatékosan felhívni a figyelmet, hogy orvosa megkérdezése nélkül senki ne dőljön be mégoly csábítónak tűnő ajánlatoknak sem. Mert minden eset más, és akár az a szer is káros lehet az egyik betegnek, ami a másik – látszólag ugyanolyan −betegségben jó hatású.


És akkor a bizonyítottan hatástalan vagy káros „csodaszerekről” még nem is beszéltünk…

Írta: dr. Simonfalvi Ildikó radiológus főorvos, egészségügyi újságíró

Forrás: Cancer https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/cncr.32364

 

Emlődaganattal diagnosztizáltak? Nem hagyunk magadra!

IRATKOZZ FEL BETEGTÁMOGATÓ HÍRLEVELÜNKRE!

Emlőrák - a diagnózis, amit senki nem akar hallani, mégis 8-9 nőből 1-et érint… Ha Téged is, akkor ezen az úton szeretnénk támogatni és olyan információkkal, tanácsokkal ellátni, melyeket nem biztos, hogy orvosod elmondott, vagy minden kérdésedre válaszolni tudott, de mi összegyűjtöttük neked - szakorvosok, egészségügyi szakértők bevonásával!

Feliratkozást követően 13 héten keresztül, 13 olyan hasznos anyagot küldünk email címedre, melyek a leggyakrabban felmerülnek emlőrák érintettek életében, vagy melyekről éppen senki nem beszél, pedig fontos lenne! Az első levelet mindjárt a regisztrációd után olvashatod! 

IRATKOZZ FEL MOST!

Matics Kata, Intima.hu alapítója

Matics Kata az Intima.hu alapítója

Kapcsolódó tartalmak:

Betegtájékoztatók nőknek, szakorvosoktól

Itt megtalálod a nőket leggyakrabban érintő betegségekkel, állapotokkal kapcsolatos kérdésekre a szakorvosi válaszokat, érthetően.
Tünetektől a kivizsgálási és kezelési lehetőségekig, minden egy helyen!
Image

Ajánlott orvosok

radiológus főorvos, szakfordító, szakújságíró

Budapest

radiológus főorvos


Budapest

Ha számodra is hasznos volt cikkünk, megköszönjük, ha értékeled!
Értékelés:
( 2 Ratings )
Ajánlom a Facebookon
  • Nincsenek hozzászólások