Méhnyakszűrés: miért és hogyan? (x)
A nőgyógyászati rákszűrésre gondolva sok nőnek – különösen az idősebbeknek – kizárólag a hagyományos méhnyakszűrés ugrik be. A citológiai vizsgálat, mely – a módszer kitalálójának, dr. George Papanicolaou görög származású amerikai anatómusnak a nevéből származóan – egy P betű után álló szám formájában adta meg a szűrési eredményt. A korszerű méhnyakszűrés azonban ma már nem képzelhető el HPV-szűrés nélkül.
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó | radiológus, egészségügyi-újságíró |
A méhnyakrák világszerte a gyakorisági lista elején áll a nőket érintő rosszindulatú daganatok körében. Mint ahogyan minden betegségre – és a rákbetegségre kiemelkedően – igaz, úgy a méhnyakrákról is elmondható, hogy korai felismeréssel és kezeléssel jelentősen javíthatók a gyógyulási és túlélési esélyek, sőt a méhnyakrák esetében akár teljes és végleges gyógyulás is elérhető.
A méhnyakrák megelőzésében és kezelésében kedvező körülmény, hogy korszerű szűrési módszerek állnak rendelkezésünkre nemcsak arra, hogy már korai stádiumban „elcsípjük” a betegséget, hanem már azok az – úgynevezett rákelőző – elváltozások is kimutathatók, melyek még nem jelentenek rákbetegséget, de kezelés nélkül idővel jó eséllyel rákká alakulhatnak.
Az orvostudományban szinte semmi nem állandó, a módszerek idővel változnak, új módszerek jelennek meg, így nem meglepő, hogy ma már a méhnyakszűrés szemlélete és módszere sem ugyanaz, mint akár néhány évvel ezelőtt volt.
A méhnyakszűrés módszerei
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelenleg három módszert javasol méhnyakszűrés céljaira:
- a méhnyak vizuális ecetsavas vizsgálata
- hagyományos (Pap-) teszt és folyadék alapú citológia
- HPV-szűrés a nagy kockázatú genotípusok kimutatására
Kezedben a rákszűrésed, de nem tudod mit jelent?
Segítünk értelmezni!
Az elavult P0, P1, P2... és így tovább
A méhnyakszűrés terén úttörő módszernek számító citológiai vizsgálat (Pap-teszt) alapjait dr. George Papanicolaou fektette le. A vizsgálat lényege, hogy egy erre alkalmas eszközzel a méhnyak felszínéről nyert sejtekből egy üveglemezre kenetet készítenek, melyet megfelelő feldolgozás és festés után mikroszkóp alatt vizsgálnak. A mikroszkópos vizsgálat során olyan sejteket keresnek, melyek rákbetegség vagy rákelőző állapot szövettani jellegzetességeit mutatják.
Bár a citológiai vizsgálat továbbra is fontos elemét képezi a méhnyakszűrésnek, az önmagában alkalmazott Papanicolaou-vizsgálatot némiképpen túlhaladta az idő – kezdve azzal, hogy a P szerinti besorolást (P-rendszert) a szakemberek ma már nem tekintik kellően informatívnak a talált elváltozás jellegének megadására, ezért azt már egyre inkább kiszorítja a Bethesda-rendszer.
Az önmagában végzett citológiai vizsgálat körül ugyanakkor vannak egyéb – és talán nagyobb – problémák, hiányosságok is. Több kutatásból kiderült például, hogy a méhnyakrákkal diagnosztizált nők körében akár 30 százalék körül is lehet azok aránya, akiknél a diagnózist megelőző 3-4 éven belül negatív méhnyakszűrési lelet született – kizárólag a hagyományos citológiai vizsgálatra, a Pap-tesztre támaszkodva.
Emellett – értelemszerűen – a hagyományos citológiai vizsgálat nem alkalmas annak megítélésére sem, hogy az adott nőnél jelen van-e már a HPV valamelyik nagy kockázatú típusa.
Gyakori kérdések, szakértői válaszok - érthetően a HPV-ről >>
A HPV-szűrés javíthatja a szűrővizsgálat megbízhatóságát
A HPV-szűrés célja a humán papillómavírus azon típusainak a kimutatása, melyek a legnagyobb valószínűséggel összefüggésbe hozhatók a méhnyak rákelőző és rákos elváltozásainak kialakulásával.
A HPV-szűrés hasonló módon történik, mint a hagyományos citológiai vizsgálat, és azzal egy időben elvégezhető. A hagyományos szűrés HPV-szűréssel történő kiegészítését a szakmai irányelvek többsége 30 éves kortól kezdődően javasolja.
Tudj meg többet a HPV-ről, a méhnyakrákról és a szűrési lehetőségekről!
Egységben az erő... és a szűrési pontosság
Jelen tudásunk szerint a hagyományos citológiai vizsgálat és a HPV-szűrés kombinációja ígéri a legpontosabb szűrési eredményeket.
A hagyományos citológiai vizsgálat (Pap-teszt) a méhnyak kizárólag azon elváltozásainak a kimutatására alkalmas, melyek már ténylegesen jelen vannak. Ezzel szemben a HPV-szűrés előnye, hogy már az előtt fény derül a HPV rákokozó típusainak jelenlétére, hogy kóros elváltozásokat idéznének elő. Ezen kívül hozzásegítheti az orvosokat olyan méhnyaki eltérések detektálásához is, melyek a hagyományos citológiai vizsgálat során esetleg rejtve maradtak/maradhatnának.
Miért?
Ha például egy nőnél két egymás utáni pozitív HPV-szűrési lelet születik, illetve a HPV-szűrés csak egyetlen alkalommal ad ugyan pozitív eredményt, de az nagy kockázatú HPV-típus jelenlétét igazolja, akkor negatív Pap-teszt birtokában is rövidebb intervallummal kerít sort az orvos ismételt vizsgálatra – ami olyan elváltozások kimutatását is lehetővé teszi, melyekre pusztán a hagyományos citológiai vizsgálat (Pap-teszt) alapján nem derült volna fény.
A HPV tesztet tehát elsődleges szűrőmódszerként alkalmazzák, ami pozitivitás esetén még nem jelent szükségszerűen rákos elváltozást! Annak érdekében, hogy megtudjuk, a fertőzés milyen – esetlegesen visszafordíthatatlan - elváltozást okozott már a méhnyak sejtjeiben - végezhető el a citológiai vizsgálat. Így a HPV teszt érzékenysége és a citológiai teszt együttes eredménye megbízhatóan jelzi a méhnyakrák kialakulásának valószínűségét, amely alapján biztosabban meghatározható, hogy van-e szükség utánkövetésre, esetleg következő lépésre, vagy a páciens nyugodtan aludhat a következő szűrőteszt elvégzéséig.
Forrás: American Cancer Society
Írta: dr. Simonfalvi Ildikó radiológus, egészségügyi-újságíró
Járj rendszeresen nőgyógyászati szűrésre,
és végeztess CervicLife komplex HPV és méhnyakrákszűrést!
Az oldal létrejöttét támogatja: a Roche Magyarország Kft.
Bejelentkezés hozzászóláshoz
- Nincsenek hozzászólások
Hozzászólások