HPV és méhnyakrák... és még? (x)
Ahogyan egyre többet tudunk a rákbetegségek okáról, úgy egyre több daganattípusról derül ki, hogy a betegség oka nem valami fatális véletlen, a szerencsétlen körülmények egybeesése, hanem nagyon is jól megfogható oka van/lehet. Ezek közé tartozik a nők körében egyik leggyakoribbnak számító daganat, a méhnyakrák is. Három betű: HPV.
Sokan vannak közöttünk, akik átélték már azt a sokkoló pillanatot, amikor kénytelenek voltak szembenézni azzal, hogy náluk, valamelyik szerettüknél vagy a távolabbi ismerősök körében méhnyakrákot diagnosztizáltak az orvosok. Ebben a helyzetben – az első megrendülésből felocsúdva – természetes módon mindenki keresi az okokat: Miért pont én? Miért pont most? Mi okozta a betegségemet?
Ezek a kérdések legtöbbször megválaszolatlanok maradnak. A méhnyakrák azonban azon ráktípusok közé tartozik, melyek esetében legalább az utolsó kérdésre vannak válaszaink.
Kezdjük egy kis statisztikával!
A méhnyakrák az iparilag fejlett országokban a negyedik, a Föld elmaradottabb régióiban a második leggyakoribb daganat a nők körében, mely körülbelül 6-7 százalékát alkotja a nőket érintő összes tumoros betegségnek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2018-as statisztikája szerint csak abban az egy évben körülbelül 570 ezer új esetre derült fény világszerte. Rögtön az elején el kell oszlatni azt a közkeletű vélekedést, hogy a méhnyakrák kizárólag az idősebb nők betegsége. Valójában a méhnyakrák éppen úgy érinthet fiatalabbakat, mint idősebbeket, sőt az esetek jelentős része éppen fiatal nőknél fordul elő.
Ahogyan minden betegségre, úgy a méhnyakrákra is igaz, hogy a korai felismerés és kezelés akár életet is menthet, ezért a WHO is a megelőzés, a szűrés, a korai diagnózis és az idejekorán megkezdett korszerű kezelés jelentőségére hívja fel a figyelmet.
Folytassuk egy kis anatómiával!
A méhnyak a méh alsó része, melyen keresztül a méh ürege közlekedik a hüvellyel, ezzel például utat engedve a menstruációs vérnek vagy szülés közben a világra készülődő magzatnak. A méhnyak speciális tulajdonsága, hogy ezen a területen húzódik kétféle hámszövet határvonala. Anélkül, hogy felesleges orvosi részletekbe belemennénk, erről a szituációról annyit kell tudni, hogy minden, hámátmenettel jellemezhető anatómiai régió gyakori és kedvelt helye rosszindulatú folyamatok kiindulásának.
Ez az anatómiai jellegzetesség azonban önmagában többnyire nem lenne elegendő ahhoz, hogy rákbetegség alakuljon ki. Mi kell hozzá még?
HPV: szinte mindenütt ott van, és időnként bajt is okoz
A méhnyakrákról tájékozódva minduntalan „belebotlunk” három betűbe: HPV. De mit takar a rövidítés?
A HPV a humán papillómavírus elnevezés rövidítése. A HPV a bőrünkön jelen lévő vírus, mely igen elterjedt mikroorganizmusnak számít. A HPV-nek több mint 100-féle alfaja (úgynevezett genotípusa) létezik, ezeknek azonban nem mindegyike okoz betegséget. A nemi szervek megbetegedésében körülbelül 30-féle HPV játszhat szerepet, ám a megbetegedés nem feltétlenül rákot jelent, hanem például a nemi szerveken kialakuló szemölcsöket, egyéb jóindulatú elváltozásokat.
A méhnyakrák szempontjából az úgynevezett nagy kockázatú („high-risk”) HPV-típusoknak van jelentősége, ezekből jelen ismereteink szerint legalább 14-féle van. Ezek közül is a 16-os és 18-as genotípus a legveszélyesebb, melyek a méhnyak rákos és úgynevezett rákelőző (idővel nagy valószínűséggel rákbetegséggé súlyosbodó) elváltozások körülbelül 70 százalékáért tehetők felelőssé.
A HPV bőr–bőr kontaktus révén terjed, melyre kiváló feltételeket teremt a szexuális együttlét. Fontos tudni, hogy a „nem hagyományos” szeretkezési módok sem védenek a HPV-fertőzés ellen, orális és anális közösülés során ugyanúgy átjuthat a partner szervezetébe a vírus, mint hüvelyi érintkezés alkalmával.
A HPV-fertőzés az esetek túlnyomó többségében tünetmentes, az érintett legtöbbször nincs is tudatában annak, hogy megfertőződött a vírussal.
Amennyiben azonban a HPV tartósan jelen van a szervezetben, a méhnyak sejtjeiben úgynevezett rákelőző elváltozások jelenhetnek meg. Ezek egy része minden beavatkozás nélkül visszatérhet normális állapotába, míg más esetekben valódi rákká alakul, és létrejön a méhnyakrák.
Gyakori kérdések, szakértői válaszok - érthetően a HPV-ről >>
A HPV méhnyakrákot okozhat... mást nem?
Ha a humán papillómavírusról esik szó, akkor mindenki, aki tisztában van a HPV rákokozó hatásával, azonnal a méhnyakrákra gondol.
Tény, hogy a HPV-fertőzés kapcsán kialakuló rák az esetek túlnyomó többségében valóban méhnyakrák, de kevesebben tudják, hogy a HPV kóroki szerepe egyéb szervek rosszindulatú megbetegedései esetében is felmerül.
Ezek közé tartozik a hüvely, a szeméremtest, a végbélnyílás környéke, a hímvessző és száj- és garatüreg is. Ez utóbbiak ismeretének azért van különös jelentősége, mert bár gyakori vélekedés, hogy a HPV csak nőknél okozhat rákbetegséget, nevezetesen méhnyakrákot, a valóságban azonban más női nemi szerveket is érinthet, és – ami talán még ennél is fontosabb, mégis nagyon kevesen tudják – a HPV okozta rákbetegségek a férfiakat sem kímélik. E létfontosságú információnak a szűrés, megelőzés és korai felismerés szempontjából egyaránt kiemelkedő jelentősége van.
Forrás: NCCC
Az alábbi rendelőkben tudsz jelentkezni a CervicLife szűrésre >>
Tudj meg többet a HPV-ről, a méhnyakrákról és a szűrési lehetőségekről!
Járj rendszeresen nőgyógyászati szűrésre,
és végeztess CervicLife komplex HPV és méhnyakrákszűrést!
Ajánlott orvosok
Bejelentkezés hozzászóláshoz
- Nincsenek hozzászólások
Hozzászólások