Hogyan tudod kiszámítani az ovuláció időpontját?

Ajánlom a Facebookon

Az ovuláció, más néven peteérés, az a folyamat, amely során egy, ritkább esetben több érett petesejt kiszabadul a petefészekből. Ennek időpontja általában a két menstruáció között történik meg.

A női szervezetnek több olyan természetes jelei és tünetei is vannak, amelyből következtetni lehet a menstruációs ciklus termékeny és nem termékeny periódusaira.

A termékenységről akkor beszélünk, amikor az ivarmirigyben egészséges, megtermékenyülésre alkalmas érett petesejt, illetve megtermékenyítésre képes ondósejt van. A petesejt élettartama rövid, mindössze kb. 24 óra. Ha ez alatt nem termékenyül meg, akkor elhal, felszívódik vagy kilökődik. Az ondósejtek a női szervezetbe jutva kb. 3-5 napig maradnak életképesek.

Ovuláció számítása - a termékenység időszakának meghatározása

Egy menstruációs ciklusban három szakaszt különíthetünk el a termékenység tekintetében:

A részben fertilis (bizonytalan) időszakot, amely magába foglalja a menstruációs napokat, valamint a havi vérzés végétől a peteérés (ovuláció) előtti néhány napig eltelt időt. Ezalatt a teherbeesés valószínűsége kicsi, de teljesen nem zárható ki egy előre meg nem jósolható ún. korai ovuláció miatt.
A fertilis periódus a peteérés körüli napokat jelenti. Az ivarsejtek élettartamát ismerve ekkor legnagyobb a valószínűsége a megtermékenyülésnek (fogamzás időszaka).
Infertilisnek (terméketlennek) tekintjük az ovuláció utáni harmadik naptól a következő menzeszig terjedő időszakot. Ebben a szakaszban teherbeesés nem következik be, mivel a megrepedt tüsző helyén kialakuló sárgatest által termelt hormon - központi gátlás révén - megakadályozza újabb petesejt érését (biztonságos időszak).

A természetes családtervezési módszerek különböző jelek észlelésére alapozva igyekszenek támpontot adni a termékeny és nem termékeny időszakok meghatározására. (Billings módszer). Arra nem alkalmasak, hogy segítségükkel meghatározzuk az ovuláció idejét, de arra igen, hogy a nő saját maga behatárolja a tünetek alapján fertilis periódusának pillanatnyi fokozatát.

Hogyan tudjuk kiszámítani az ovuláció, azaz a peteérés időszakát?

1. Naptármódszer

A naptármódszer a periodikus abstinencia (időszakos önmegtartóztatás) legrégibb formája az ovuláció számításának. Lényege azon a már említett megfigyelésen alapul, hogy a peteérés hozzávetőlegesen két héttel előzi meg a következő menzesz kezdetét. Szabályos, átlagos, 28 napos ciklusok esetében ez a két havi vérzés közötti középidő. A menzeszek azonban viszonylag ritkán mutatnak ilyen pontosságot és a ciklus hossza még ugyanazon személy esetében is hónapról-hónapra változik. Ez megnehezíti az ovuláció idejének behatárolását. Tovább bonyolítja a számítást az is, hogy a fertilis időszak meghatározásakor figyelembe kell vennünk az ivarsejtek élettartamát is (a peteérés előtt több nappal történt közösülésből származó spermiumok még termékenyítőképesek az ovuláció idején).

Tapasztalatok alapján jó megközelítés érhető el az alábbi számítási technikával. Ehhez legalább 6-12 hónapig tanácsos regisztrálni a havi vérzések jelentkezését menzesznaptár segítségével. (Az intima naptárrendszere is erre a módszerre épül.)

A korábbi menstruációs időpontokból meghatározzuk a legrövidebb és a leghosszabb ciklus hosszát. A fertilis periódus első napját megkapjuk, ha a legrövidebb ciklus napjainak számából kivonunk 18-at, az utolsó napot pedig úgy, hogy a leghosszabb ciklusból kivonunk 11-et. Képletben kifejezve:

FE = LRC-18

FU = LHC-11

FE = a fertilis periódus első napja, LRC = a legrövidebb ciklus napjainak száma, FU = a fertilis periódus utolsó napja, LHC = a leghosszabb ciklus napjainak száma.

Példa: ha a regisztrált ciklusok hossza 22 és 29 nap között ingadozott, akkor a termékeny (FE) periódus a 5-18. nap között van (22-18=5, 29-11=18). Szabályos, 28 napos ciklusok esetében legrövidebb ez az időszak, amely a 10-17. napok közé esik (28-18=10, 28-11=17).

2. Az ébredési alaphőmérséklet

Az ébredési alaphőmérséklet mérése, alkalmas arra, hogy jelezze a már bekövetkezett ovulációt. A bifázisos görbe emelkedett szakaszát a ciklus második felében termelődő sárgatest hormon közvetlen hőmérsékletemelő hatása magyarázza. Ez jelzi azt, hogy a peteérés megtörtént és ebben a ciklusban újabb ovulációval már nem kell számolni, s így a következő menzeszig terjedő időszák a fogamzásgátlás szempontjából biztosnak mondható. Hőmérsékleti diagrammhoz szükséges naptárat töltsd le innen!

A tapasztalatok azonban azt igazolják, hogy a hőmérsékletgörbe lefutása még megtörtént peteérés esetén sem mindig ilyen szabályos.

3. A cervix-nyák

A cervix-nyák változásai is jól utalnak a menstruációs ciklus történéseire. Ellentétben azonban az alaphőmérséklet mérésével - amely csak a már bekövetkezett ovulációt igazolja - ez a módszer azt is jelzi, hogy a ciklus első felében hogyan erősödik az a hormonhatás, amely a közelgő peteérés előhírnöke.

A menstruáció lezajlása után a termelődő tüszőhormon hatására a nyakcsatornában képződő nyák mennyisége nő, viszkozitása csökken, áttetszővé, nyújthatóvá válik, áteresztőképessége az ondósejtek számára fokozódik. Mindez azt a célt szolgálja, hogy az ovuláció idejére a legkedvezőbb viszonyok alakuljanak ki a megtermékenyülésre.

4. Ovulációs teszt használatával

Szeretnéd követni a termékeny időszakaidat? Kíváncsi vagy, mikor lesz a következő ovulációd?

Regisztrálj az intima.hu ingyenes naptár rendszerébe, mentsd el az utolsó három menstruációd időpontját és máris látni fogod, mikor van az ovulációd. Esetleg használd a főoldalunkon található ovulációs kalkulátort.

Intima.hu