A női nemi szervek harmadik leggyakoribb rosszindulatú megbetegedése a méhnyakrák. Magyarországon évente csaknem hatszáz nő hal meg e súlyos megbetegedésben, mely a női nemi szervi rákok 10-12 %-át teszi ki. A rákszűrés kiterjesztése miatt az utóbbi évtizedben előfordulási gyakorisága csökken, a veszélyeztetett életkor azonban sajnos az egyre fiatalabb korosztály felé tolódik el.
Ennek egyik oka a már serdülőkorban elkezdett rendszeres nemi élet, illetve a partnerek gyakori cserélgetése. A nem kezelt gyulladások, folyások és méhszájelváltozások (ún. méhszájsebek), melyek gyakran társulnak vírusos fertőzéssel (HPV - Humán Papilloma Virus), a rákmegelőző állapoton át a rettegett rákká fejlődhetnek. A méhnyak jóindulatú sebei, rákmegelőző elváltozásai és a kezdeti, még gyógyítható stádiumban lévő rák könnyen diagnosztizálható, felismerhető a rendszeres méhnyakszűrés, nőgyógyászati rákszűrés keretében elvégzett vizsgálatokkal.
Na de mit jelent a P0-P5 cytológiai eredmény?
Hagyomány szerint P0, P1, P2, P3, P4, P5 cytológiai eredmények lehetségesek, de az írott lelet ennél sokkal több részletet tartalmaz.
P0 = alkalmatlan minta, valami hiba történhetett a mintavétel/vizsgálat/stb. során, ezért ismétlést igényel.
P1 = NEGATÍV; normális sejtek (általában a szűzlányoknál lehetséges ez az eredmény)
P2 = NEGATÍV; normális sejtek + kevés fehérvérsejtet jelent.
P3 = GYULLADÁS áll fent. Daganatos megbetegedés nem zárható ki 100%-ban.
P4 = DAGANATRA GYANÚ - kifejezetten altípusos sejteket mutat a vizsgálat.
P5 = DAGANATOS SEJTEK jelenléte mutatható ki.
Mit jelent a P3-as leletnél a „nem zárható ki 100%-ban a daganatos megbetegedés”?
P3-as lelet mellett már nem lehet teljesen kizárni a rákmegelőző állapotot, de még nincs rosszindulatú elváltozásra utaló gyanú, de már találtak a mintában olyan sejteket, melyek normál esetben nem szoktak ott lenni. Ennek oka az esetek nagy részében csak hajlamosító fertőzés (HPV - human papilloma virus), esetleg ismeretlen eredetű sejteltérés (ASCUS, AGNOS), vagy spontán gyógyulást lehetővé tevő hámeltérés (CIN I-II) áll a háttérben, de ettől függetlenül szigorúbb ellenőrzés javasolt.
Az ilyenkor szokásos protokoll eljárás során értesítést kapunk szakorvosi rendelőtől, ún. „visszahívás”-t. A vizsgálat megismétlését követően, ha ismét P3-as eredményt kapunk, akkor szövettani elemzés elvégzése (konizáció) is javasolt- alcsoporttól függően, melyet két-három hónappal később végeznek el.
P4-P5 cytológiai eredmények esetén javasolt nőgyógyász onkológus szakvéleményét is kérni, mivel ilyen eredmények esetén már daganatgyanús, ill. rákos sejtek is láthatóak. Ilyenkor szövettani vizsgálat szükséges, mely leggyakrabban a méhszáj kúp alakú kimetszését jelenti. E kis műtéttel biztosítható a pontos diagnózis, és az esetek nagy részében ez a gyógyulást is jelenti.
A P4-es vizsgálati eredmény azt jelenti, hogy a mintában rákra gyanús sejteket, a P5-ös eredménynél pedig egyértelműen ráksejteket találtak. Mindkét esetben azonnal elvégzik a konizációt, ami egzakt szövettani eredményt biztosít.
