Az esetek 40 százaléka úgynevzett stresszinkontinencia. Az elnevezés a hasűri nyomás megnövekedésére utal, ami például köhögéskor, tüsszentéskor, nevetéskor, vagyis minden olyan tevékenység közben történik, melyhez hasprés kell. Amikor ez a nyomás nagyobb, mint amit a gátizom meg tud tartani, elcseppenhet a vizelet.
 
A második leggyakoribb forma, a sürgősségi vagy késztetéses inkontinencia leginkább 40 éves kor felett alakul ki. Az érintettek hirtelen erős vizelési ingert éreznek, és bár megpróbálják visszatartani, általában nem sikerül. A problémának sokszor idegrendszeri oka van, de gyulladás következménye is lehet.

A harmadik a reflex-inkontinencia, melynél idegrendszeri károsodás okozza a problémát. A páciens nem érez vizelési ingert, amit ilyenkor mesterségesen, az idegpályák elektromos stimulálásával lehet kiváltani.

A negyedik, legritkább forma a túlfolyásos inkontinencia főként idős férfiak betegsége, mely során a hólyag kitágul, de összehúzódásra már képtelen, és a benne összegyűlt vizelet túlcsordul.

A vizeletvesztési zavarokra érdemes odafigyelni, mert idővel a tünetek súlyosbodhatnak. A kezelést mindig túlsúly leadásával és gátizom-tornával érdemes kezdeni. A gyakorlatokat a megelőzés jegyében folytassuk azután is, hogy enyhültek a tünetek. Ez különösen fontos, ha valaki már szült, veleszületett kötőszöveti gyengeségtől, székrekedéstől szenved, vagy életmódjában olyan hajlamosító tényezők szerepelnek, mint a túlsúly, mozgásszegény életmód.

Ha a gyakorlatok nem bizonyulnak elég hatásosnak, különféle kezelések következnek, végső esetben a műtéti megoldás.

Szabadi Andrea