Tegyük tisztába: felesleges, sőt veszélyes-e a mammográfia?
A napokban megjelent egy "hiánypótló" lap a magazinok piacán, 'Amiről az orvosok nem mindig beszélnek' címmel. Már vártuk az indulást, hiszen címlapján két olyan témát is meghirdetett, amely nekünk, Nőknek szól. A megjelenést követően nem ért váratlanul a cikk tartalma sem. Megszólítva éreztük magunkra, már-már felkérve egy tangóra...
Persze nem az első és sajnos nem is az utolsó elferdített igazságokat, féligazságokat tartalmazó cikk, amely megjelent a médiában; de hogy ne csak szubjektíven ítéljük meg a cikket, megkértük Brjeska Dóra újságírót, a FülesOdu bloggerét és Dr. Simonfalvi Ildikó radiológus főorvost, szakújságírót és egyben a NőBlog.hu alapítóját, hogy megjelent írásaikból hadd állítsunk össze számotokra egy tényfeltáró anyagot. Igaz, sokkal könnyebb lenne egy mondattal cáfolni a cikk valóságtartalmát, de maradjunk a racionalitás oldalán, hiszen talán számotokra is hitelesebb, ha pontról pontra nézzük meg a lap állításait a két szakértő segítségével...
Részlet Brjeska Dóra blogger írásából a FülesOdu.cafeblog.hu-ról:
“Mammográfia fikció” – ők ellene, én mellette | Füles Odú
A kiadó állásfoglalása szerint ez a magazin a legújabb tudományos eredmények felhasználásával készül. A tudomány náluk pedig úgy kezdődik, hogy „Mammográfia - Fikció a képernyőn”, és kapunk mellé egy odavetett mondatot a tudósokról, akik nincsenek meggyőződve arról, hogy életet menthet… Mekkora hatásvadász kamu ez, de tényleg? Az egész két oldal, amiből szerencsére elég nagy százalék kép, a maradék szöveg meg nagyjából annyi, mint egy tisztességes újságcikk bevezetője. És ezért valaki gondolom pénzt is kap… lehet, hogy kiadót kéne váltanom… ?
Szóval az említett tudósok, bárkik is legyenek azok, és a cikk írója (nem derül ki az újságból - szerk.), bárki is legyen az, néhány nagyon sokat mondó vizsgálattal akarnak minket meggyőzni. Sokat mondó… jah… sok ostobaságot…
„… olyan emberek körében, akik rákszűrésen vettek részt, és megvizsgálták mi lett velük 30 évvel később. Kiderült, hogy addigra a halálozások száma ugyanakkora volt azoknál, akik jártak rákszűrésre, mint azoknál, akik nem.”
És akkor ez most mire bizonyíték? Hogy egyszer mindenki meghal? Hatalmas megállapítás. De félre a gúnyolódást… a cikkben sehol nem szerepel, hogy ezek a 30 év alatt mégis miben haltak meg. Akármi is lehet, senki nem mondta, hogy abban a rákban, aminek a szűrésére jártak, akár a busz is elcsaphatta őket. Tehát mivel nem tudjuk miben haltak meg, mert a szerző… apropó a cikknek nincs szerzője… nem árulta el, gondolom nem tartotta fontosnak, nehogy más következtetés jöjjön ki, az egésznek a világon semmi köze nincs a mammográfiához, se semmilyen más szűrővizsgálathoz.
„…újravizsgálta a 30 éven át megfigyelt 46551 embert. A 10 000 ember közül, akik részt vettek rákszűrésen, ez idő alatt 128 halt meg rákban, a szűrésre nem járók közül szintén meghalt 192.”
Először is, az állítólagos vizsgálat neve Minnesota Colon Cancer Control Study, igen vastagbélrákra vonatkozik, az életben nem fogunk rájönni mi köze a mammográfiához, maximum annyi, hogy a cikk írója vagy nem tud angolul, vagy iszonyú rossz volt bioszon az emberi testből. Egyébként meg az Isten áldjon meg, te, aki ezt leírtad, legalább súgd már meg, hogy az a 128+192 ember most akkor vastagbélrákban, vagy mellrákban halt meg? Mert ha mondjuk utóbbi, akkor legalább azt tudjuk, hogy a vastagbélrák szűrése működött. De mivel ezt nem tudjuk, ezek az emberek akármilyen más rákban is meghalhattak, amit például nem lehet szűrni. Roppant hiteles adathalmaz. Az én szerkesztőm ennél jóval kisebb hibákra is visszaküldi a cikket, hogy javítsam. De ha ettől elvonatkoztatunk, akkor már bukik is az állítás, hogy a szűrés semmit nem ér, hiszen 64-el kevesebben haltak meg azok között, akik jártak rá, vagyis… ennyi ember életét megmentette. Igen, a szűrés. Te zseni, aki ezt leírtad!
„…számításba kell venni az összes téves pozitív eredményt…amely kártékony és szükségtelen kezeléseket vont maga után.”
Igen? Mesélj még! Tehát szerinted az orvostudomány ma ott tart, hogy egy röntgenfelvétel alapján valakit telenyom milliós gyógyszerekkel. Hallottál már biopsziáról? Ct-ről, mr-ről, pet-ről? Csak kérdezem… Segítek, mert neked, aki ezt leírtad még biztosan nem kellett ezen végigmenned, de ez úgy megy, hogy a mammográfia látja, hogy valami nem oké, elmész, vesznek mintát, és a patológus megmondja jó vagy rossz. Tudom a patológus is összeesküdött a nagy mammográfia biznisszel. Aztán ha ezek a gonoszok megtudták jó-e akkor a többi orvos összeül, és kigondolja mi legyen. Az, hogy a mammoról rögtön a kemó kezelőbe lökik át az embert, elég gagyi kijelentés… maradjunk annyiban.
....
Na, de ezt a rendkívül tudományos és hiteles… név nélküli… fejtegetést egy hatalmas képpel színesítik, amiből kiderül, hogy tulajdonképpen rohadtul mindegy, hogy mész-e a szűrésre vagy nem, mert mindenképp meghalsz. Ismét hatalmas tudásra tettünk szert. És a cikk szerint az is pont mindegy, hogy miben, tehát ne pazarold az időd ilyesmire.
Ééééééés most a végkövetkeztetés! Nagyon jó, síííírok a röhögéstől!
"Amiről az orvosok nem beszélnek" 2017. márciusi lapszámából
Az előnyök-hátrányok bontást nem igazán értem, de legyen. Hatalmas zsenialitásra vall egy ráktípust összehasonlítani az összes többivel, és az összes többi más betegséggel a világon. Ez mégis mit a francot mutat? Hogy sokkal nagyobb eséllyel dobjuk fel a pacskert tök másban, így az egész szűrésesdi teljesen fölösleges? És ez jó? Mert szerintem az a jó, ha a szűréssel 1000 emberből már egyet is sikerül felfedezni és meggyógyítani. Mert lehet, hogy az az egy az pont a te valakid lesz, és akkor majd aztán nagyon fogod szeretni a mammográfiát, hidd el nekem.
Na, nézzük a másik felét: akik nem járnak szűrésre azok között nincs hamis pozitív eredmény! Behalok! Az mekkora lenne, ha mégis lenne köztük ilyen? De komolyan… én, ha nem baj, inkább úgy vagyok vele, hogy inkább legyen 50-200 pozitív mammográfia lelet, amiről a biopszia megállapítja, hogy mégsem az, minthogy ne legyen egy se, de az se derüljön ki, ha valaki tényleg rákos. A melleltávolítós adatot nem vágom. Ki mondja, hogy az a 2-10 darab ilyen műtét szükségtelen volt? A cikk írója, vagy a kiadó tudományos szakértője? Mert ott volt? Nála van az orvosi dokumentáció? Csak kérdezem…
Írta: Brjeska Dóra újságíró, blogger
A bejegyzés folytatását és egészét ide kattintva találjátok! >>
Továbbiakban Dr. Simonfalvi Ildikó egy korábban megjelent blogbejegyzésének részletét osztjuk meg veletek, amely az említett laphoz hasonló - cikk ihlette.
Felesleges, sőt veszélyes-e a mammográfia?
Ez a poszt már régóta érlelődik, régóta akarok már írni arról a vitáról, ami a mammográfia körül kialakult. És persze amit mindenki a saját érdekeinek megfelelően ki is használ, féligazságokat, csúsztatásokat lobogtatva ezoterikus, holisztikus és egyéb megfoghatatlan módszerekkel varázsló gyógyítók értelmezik aszerint, hogy lám, a modern orvostudomány újabb sötét ármánya, vissza hát a kovapattintó őskorba. Jöjjön el az íriszdiagnosztika, virágterápia, oltáskivezetés, ráolvasás és rontáslevétel kora!
...
„A dán Nordic Cochrane Center kutatói is hasonló eredményre jutottak 500 000 nő vizsgálata alapján: minden 2000 nőből, akik mammográfiás vizsgálaton vettek részt egy tízéves időszak alatt, mindössze egynek hosszabbítja meg az életét ez a szűrés, másik tízet viszont megbetegít. A mammográfia sugárzása évente 3%-kal növeli a mellrák kialakulásának esélyét, és sok esetben egy különben magától visszahúzódó tumor olyan behatást kap tőle, hogy gyors terjedésnek indul.”
Azzal most ne foglalkozzunk, milyen fényt vet valakire dr. prefixszel a neve előtt, ha a Kiskegyedből citál „tudományos” érvként, ne is firtassuk a Kiskegyed impaktfaktorát, inkább lapozzunk, térjünk rá a dolgok érdemi részére. Annak pedig kifejezetten örülhetünk, hogy ez esetben a Nordic Cochrane Center nem azt tölti be az érvrendszerben, mint például az örök adu ászként lobogtatott NASA mondjuk a chemtrailek esetében. A Nordic Cochrane Center valóban létezik, sőt cikket is publikált a témában. Csak hát… abban nem teljesen ez van, ugye nem lepődik meg senki?
A dán Nordic Cochrane Center? Hurrá, végre egy konkrét nyom, amit követve talán eljuthatok az első valóban tudományos forráshoz. Jelentem, eljutottam. És már meg sem lepődtem rajta, hogy nem egészen azt találtam, amiről a cikk mesél. Tudjátok, a Gizike és a gőzeke tipikus esete.
A Nordic Cochrane Center már emlegetett kutatói azzal kezdik összefoglalásukat (amiből egyébként igen előzékenyen nemcsak orvosi, hanem laikusoknak szóló nyelven is készítettek egyet, tehát a latin szavak nem ismerete nem mentség a komoly szövegértési nehézségekre), hogy a mammográfiás szűrés célja, hogy már azelőtt felfedezze az emlőrákos elváltozásokat, hogy azok tapinthatóvá válnának, mivel a korán kezdett kezelés nagyobb eséllyel vezet gyógyuláshoz. Összesen 600 ezer (nem 500 ezer, ahogy a cikk írja – idézni csak pontosan, szépen…) nő részvételével lefolytatott hét vizsgálat adatainak áttekintése alapján bizonyítottnak látszik, hogy a mammográfiás szűrés csökkenti az emlőrák okozta halálozást. Ennek pontos mértéke még nem tisztázott, de a becslések szerint a halálozás körülbelül 15 százalékkal csökken (ez relatív csökkenést jelent, ami 0,05 százalékos abszolút csökkenésnek felel meg – a „relatív” és „abszolút” fogalmáról a már emlegetett cikkben szintén ejtettem néhány szót).
Majd így folytatják, mármint nem a cikk szerzője, hanem a Nordic Cochrane Center kutatói:
„A mammográfiás szűrés tíz éves időszakot tekintve minden 2000. nő életét meghosszabbítja. Emellett 10 olyan eset fordul elő, hogy a vizsgálat olyan daganatra derít fényt, ami a beteg életében nem okozott volna tüneteket vagy halált, azaz felesleges kezelésekhez vezethet.”
Tehát korántsem arról van szó, hogy a „vizsgálat betegíti meg” az adott személyt, hanem arról, hogy olyan elváltozásra is fényt derít, ami egyébként soha nem derülne ki mammográfia nélkül. (Más szóval: az adott személy végelgyengülésben vagy valamilyen más ok miatt előbb meghal, mint hogy a daganat akkorára nőne, ami már tüneteket is okoz.) És mivel senki nem tudhatja előre, hogy ő lesz a kétezredik vagy a tíz nőből az egyik, esetleg a semleges többség, a mammográfiának igenis van létjogosultsága azzal a kitétellel, hogy a fenti tényekkel, valamint a vizsgálat előnyeivel és hátrányaival mindenkinek tisztában kell lennie, mielőtt arról dönt, részt vesz-e mammográfiás szűrésen. Magyarul tudnia kell, hogy 1) a mammográfia sem mindenható, az esetek igen csekély hányadában „elnézhet” kicsiny elváltozást, 2) esetenként olyasmit is kórosnak „lát”, amiről később kiderül, hogy nem rosszindulatú. Ha pedig bárki is a személyes véleményemre kíváncsi, engem inkább frusztráljon pár napig a „jaj, csak nehogy rák legyen” kínzó kérdése a további vizsgálatokig, mint hogy későn derüljön fény arra, hogy nagy baj van.
Ami pedig a röntgensugárzás okozta többletkockázatot illeti:
Minden kezelésnek, orvosi beavatkozásnak vannak előnyei és hátrányai. Egy döntés előtt mindig ezeket kell mérlegelni és azt, hogy adott esetben a haszon oly mértékben meghaladja-e a kockázatot, hogy a haszon reményében érdemes legyen bevállalni az esetleges veszélyeket. Ha viszont a röntgensugárzás okozta ártalmakat csökkenteni szeretnénk, akkor nem igazán jó út egy olyan dolgot kiiktatni, ahol a kockázat/haszon arány még így is bőven a haszon oldalára billen. Sokkal értelmesebbnek tartanám a valóban felesleges vizsgálatok kerülését, gondolok itt a banális felső légúti hurut esetén hetente ismételt mellkasfelvételekre, a közelebbről még nem vizsgált hascsikarás miatt első vizsgálatként kért – sőt a beteg által sokszor kikövetelt! – CT-vizsgálatra, és a sort még hosszan folytathatnám. Talán mégsem a rendszeres szűrővizsgálatokkal kéne kezdeni a gyomlálást, ami a mammográfia esetében egyébként kétévenkénti gyakoriságot jelent.
Ha viszont már kétkedünk, akkor értelmesebb lett volna, ha a Facebook-poszt szerzője a mell önvizsgálatának istenítése helyett inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy az önvizsgálattal kapcsolatban tényleg vannak kritikus hangok szakmai körökben. Egyszerűen azért, mert hamis biztonságérzetet kelthet, ha valaki csak a – nem is mindig megfelelően kivitelezett – önvizsgálatra hagyatkozva semmilyen más szűrésen nem vesz részt, mondván: "ő semmit sem tapintott, ergó nincs is ott semmi.”
És végül még egy idézet, most már tényleg nem tőlem, hanem a Medical Tribune-ből, dr. Riedl Erikától:
„Az emlő rosszindulatú daganatai igen gyakoriak, az elmúlt évek adatai szerint az összes hazai daganatos megbetegedés 8–10 százaléka sorolható e betegségcsoportba. Az emlő daganatai számos alcsoportra oszthatóak, azonban alapvető jelentőségűnek mondható, hogy az emlőben megjelenő rosszindulatú daganat eleinte laikus vizsgálatokkal szinte alig ismerhető fel, fájdalmat nem okoz, ugyanakkor az idő haladásával az esetek jelentős részében helyi megbetegedésből sokszoros áttétet adó, az életet is fenyegető rendszerbetegséggé válik. Ilyenkor már csak hosszú hónapokat igénybe vevő, költséges, megterhelő kezelésekkel lehet megkísérelni egyáltalán az állapot stabilizálását, majd ennek alapján remélhető – napjainkban azért már egyre több – szerencsés esetben a tartós tünetmentesség és néha a teljes gyógyulás. Ezzel szemben korai stádiumban az emlődaganatok jóval kevesebb megterhelés árán jóval eredményesebben gyógyíthatóak. Azaz mind a betegnek, mint pedig az őt ellátó rendszernek érdeke, hogy az emlő daganatai már a kezdeti, korai szakban felismerésre és ellátásra kerüljenek. Azt azonban nem lehet tudni előre, kinek is lesz emlődaganata és kinek is nem, tehát logikus gondolat és szakmai szükségszerűség is egy olyan országos szűrőprogram létrehozása és működtetése, mely a legfenyegetettebb korosztályok számára biztosítja a szervezett szűrővizsgálatot és ezzel a korai felismerés lehetőségét. A technológia fejlődésével bővülnek a szűrővizsgálat során alkalmazható eszközök, nő azoknak a száma, akiknél a szűrővizsgálat daganatgyanút talál, de a kiegészítő vizsgálatok végül jóindulatú elváltozásokat igazolnak, azaz azonos megjelenési aránnyal számolva elvileg növekszik az ellátandó esetek száma is. Az emlőszűrő vizsgálat nem egy kötelező és kellemetlen procedúra, hanem egy olyan szolgáltatás, mely rendelkezésére áll minden egészséges asszonynak, hogy megtarthassa vagy visszaszerezhesse egészségét, és nem utolsó sorban csökkenhessen a félelemből, szeméremérzetből, tájékozatlanságból későn orvoshoz forduló, későn felismerésre kerülő előrehaladott emlődaganatos esetek hazai száma.”
Írta: Dr. Simonfalvi Ildikó radiológus főorvos, szakújságíró, NőBlog.hu szerzője
|
NOTA BENE:
"Az internetre - és sajnos a nyomtatott lapokba is - bárki, bármikor, bármit feltehet szűrő és kontroll nélkül. Ezért ne feledjétek: egészséggel, betegséggel kapcsolatos tartalmaknál a LÉT A TÉT!"
Cikkek forrása - a szerzők engedélyével:
-
Felesleges, sőt veszélyes-e a mammográfia? NőBlog.hu
Az összeállítást készítette: Matics Kata, az Intima.hu alapító-ügyvezetője
Emlődaganattal diagnosztizáltak? Nem hagyunk magadra!
IRATKOZZ FEL BETEGTÁMOGATÓ HÍRLEVELÜNKRE!
Emlőrák - a diagnózis, amit senki nem akar hallani, mégis 8-9 nőből 1-et érint… Ha Téged is, akkor ezen az úton szeretnénk támogatni és olyan információkkal, tanácsokkal ellátni, melyeket nem biztos, hogy orvosod elmondott, vagy minden kérdésedre válaszolni tudott, de mi összegyűjtöttük neked - szakorvosok, egészségügyi szakértők bevonásával!
Feliratkozást követően 13 héten keresztül, 13 olyan hasznos anyagot küldünk email címedre, melyek a leggyakrabban felmerülnek emlőrák érintettek életében, vagy melyekről éppen senki nem beszél, pedig fontos lenne! Az első levelet mindjárt a regisztrációd után olvashatod!
IRATKOZZ FEL MOST!
Matics Kata az Intima.hu alapítója
Ezek a tartalmainkat is ajánljuk figyelmedbe:
- Emlőrák - a mellrákszűrés fontossága, felismerése, kezelése
- Emlőrákszűrés ötven év felett
- Nőgyógyászati szűrővizsgálatok
- Amiről nem beszélünk... - szűrés előtti félelmeink előtte alatta, s utána
- Miért nehéz ügy a nőgyógyászati szűrővizsgálat?
- Így fogyasztunk egészségügyi információkat a neten
Ajánlott orvosok
Bejelentkezés hozzászóláshoz
- Nincsenek hozzászólások
Hozzászólások