A nők hormonális változásai

Ajánlom a Facebookon

A hormonális működés során a nők életét 4 nagyobb szakaszra osztjuk: gyermekkor, pubertás kor, termékenység időszaka és a menopauza. Ezek a korszakok a nemi hormonok különböző koncentrációja alapján különülnek el egymástól.

A gyermekkor hormonjai

Már születésünktől fogva szabályozza az összes lényeges életfunkciót a hormonháztartásunk, így nem csak gyermekkorukban, hanem már a méhben lévő magzat szervezetében is jelen van minden hormon, ami a későbbiekben fontos szerepet fognak játszani. A későbbi női nemi hormonokhoz képest viszont ekkor még csak egy alacsonyabb koncentráció van a szervezetben, ezért is választható el egymástól a két időszak. A gyermekkorban a nemi hormonok és a termelődésüket stimuláló úgynevezett gonadotrop hormonok jelenléte is rendkívül alacsony. Ezt nevezik hormonális szempontból nyugalmi időszaknak.
.

Pubertás, azaz a serdülő kor hormonrendszere

Sok tizenéves teszi fel magának ebben az életkorban a kérdést: Normálisan fejlődöm? Sokszor a szülők is bizonytalanok egy korábban, vagy később fejlődő gyermek láttán abban, hogy mi az, ami belefér a normál variánsba, és mikor kell orvoshoz fordulni. A pubertás az az életszakasz, amikor kialakulnak a másodlagos nemi jelek, és a szervezet felkészül az utódok létrehozására. Ez nem csak testi, hanem lelki változások összessége is, ugyanakkor mi most csak a fizikai változást tekintjük át.

A kamaszévekről talán mindenkinek vannak élményei, melyek mind a szexualitás kialakulásához, a valódi identitás kereséséhez kapcsolódnak. Ezt a változásokkal teli, nehéz, mégis izgalmas időszakot nevezzük pubertás kornak.

A serdülés normálisan fiúkban 9-14 éve között, míg a lányokban 8-13 éves kor között zajlik le. Az agyban található biológiai óra ekkor beindul, és az ennek hatására egyre fokozódó mértékben termelődő nemi hormonok kialakítják a jellegzetes testi változásokat. A pubertás lefolyásához azonban a nemi hormonok mellett szükségek a pajzsmirigyhormonok, növekedési hormonok és a mellékvese kérek hormonjai is.

A lányok esetében a serdülőkori felgyorsult növekedés a másodlakos nemi jelleg kialakulása előtt kezdődik meg. A menstruáció megjelenése után már csak átlagosan 5 cm-es növekedéssel lehet számojunk. Ekkor változnak a testarányok is, a testzsír arány megnövekszik, kerekebb lesz a csípő, megnőnek a mellek, míg kialakul a szeméremszőrzet is, és számos olyan változás is lezajlik, ami nem ennyire látványos: kialakul a hüvely, a méh és a petefészek végleges formája, a később is jellemző savas pH. A folyamatot a hipofízis, a közti agy egy speciális részének a hormontermelése indítja el. Itt termelődnek ugyanis azok a hormonok, melyek szabályozzák petefészekben termelődő tüszők érését, a petesejt kiszabadulását, tehát a menstruációs ciklust.

Így az első menstruáció jelentkezése jelenti a termékeny korba való átlépést. Azonban a pubertás és a felnőttkor között van egy jelentős átmenet, amíg kialakulnak a rendszeres vérzések, a testmagasság eléri végleges szintjét, és a lány lelkileg is készen áll a felnőtt életre.

A korai nemi érésről és a pubertás késéséről bővebben itt olvashat.
.

A termékenység időszaka

A termékenység időszaka az első menstruációtól a kb. 45-51 évesen bekövetkező menopauzáig tartó időszak. Ezalatt érik meg mindaz a petesejt (átlagosan 500), melyeknek valamelyikéből a gyermek(ek) megfogan(nak). Ilyenkor a női nemi hormonok termelését a menstruációs ciklus határozza meg.

Tudtad, hogy minden nő petefészke születésekor már 250 000 éretlen petesejtet tartalmazó kis zsákocskákat, azaz tüszőt rejt magában?
Minden egyes kis petesejt magában hordozza azt az eshetőséget, hogy ő lesz a megálmodott kisbaba. A megtermékenyítés folyamatában rendkívül fontos az időzítés, mind az évek számát, mind pedig a menstruációs ciklus napjait illetően. Természetes jelenség, hogy a kor előrehaladtával csökken a termékenység.
Egy nő számára a húszas éves jelentik az ideális kort a gyermekáldásra. 18 éves kor alatt megnő az esélye annak, hogy a baba kis súllyal vagy koraszülöttként érkezik a világra, 35 éves kor felett pedig sokkal több magzati kromoszóma-rendellenességre vagy komplikációra lehet számítani.
.

A változókor vagy menopauza

A klimax egy görög eredetű szó, amely a változó korra, mint kritikus időszakra utal. Klimax időszakának az ötven év körüli nők élettani fázisát nevezzük. Fő jellemzője a menstruáció elmaradása. A közfelfogás szerint a menopauza akkor köszönt be, ha már egy éve nem jelentkezett a havi vérzés. A petefészkek működésének megszüntetése vagy sebészi eltávolítása valamilyen rendellenesség miatt, korai és mesterséges menopauzát von maga után.

Nehéz megmondani, hány hónapig tartanak ezek a rendellenességek. Minden egyes nő különböző ideig él ebben az átmeneti korban. Általában néhány hónapot azonban igénybe vesz. A legtöbb nőnél néhány hónapi menstruációs rendellenesség után ismét visszazökken minden a rendes kerékvágásba, majd egy idő múlva megint rendszertelenné válik a ciklus, míg végül teljesen elmaradnak a menstruációk. Előfordul az is, hogy semmi változás sincs a menstruációk rendjében, hanem egyik hónapról a másikra beáll a klimax. Ez azonban kivételesen fordul csak elő és a legtöbbször a klimax ilyen hirtelen bekövetkezését valamilyen erős érzelem, ellenszenv vagy valamilyen nagy gond váltja ki.

Az itt leírt zavarok korántsem jelentkeznek együttesen vagy akár mindenkinél. Van olyan nő, aki egyet sem észlel közülük, míg másoknál is csak egy-kettő fordul elő. De bármennyire kellemetlenek is ezek a zavarok, sohasem súlyosak és mindig csak átmenetileg jelentkeznek, tehát hosszabb-rövidebb idő múlva maguktól megszűnnek. Általában a rendellenességek már egy-két, sőt néha három-öt évvel a végleges menopauza előtt megkezdődhet.
.

Menopauza korai tünetei

A klasszikus menopauzális panaszok röviddel az utolsó menstruációt követően, vagy azt megelőzően jelentkeznek, innen kapta a menopauza korai tünetei jelzőt. A nők 80%-a szenved a következő tünetek valamelyikétől: hőhullámok, éjszakai izzadás, álmatlanság, ingerlékenység. Gyakori ekkor még a szívdobogásérzés, az ízületi, és izomfájdalmak. Előfordul a nemi vágy csökkenése. Sok nő számol be a pszichés tünetekről (depresszió, szorongás, emlékezetzavarok, önértékelés zavara).
.

Menopauza középtávú tünetei

Az ösztrogén csökkenése miatt a hüvely és környéke kémhatása megváltozik, kevésbé tud ellenállni a baktériumok inváziójának, ezért megjelennek a gyakori, állandóan visszatérő húgyúti és hüvelyi fertőzések. A hüvelyt és a húgycsövet fedő hámszövet szintén e hormon hiánya miatt elvékonyodik, ami számos kellemetlen tünettel jár. Csökken a nyálkahártya nedvessége, ami hüvelyszárazságot, és fájdalmas együttlétet okozhat. A húgycsőben létrejövő hámvékonyodás vizelettartási nehézségekkel járhat.
.

Menopauza késői szövődményei

A változókori csontritkulás az utolsó menstruációt követően 5-10 év múlva alakulhat ki a menopauza hormonhiányának következményeként. A betegségre a csonttömeg fogyása, a csontszerkezet károsodása, illetve a csontok törékenysége jellemző. A menopauza ösztrogénhiányos állapota kockázati tényező a szív- és érrendszeri megbetegedések (pl. infarktus) kialakulásában is.

A menopauza tüneteinek enyhítésére azonban ma már számos biztonságos, és korszerű megoldás létezik melyek a tünetek típusának és súlyosságának megfelelően hatnak csak az intim területeken vagy az egész szervezetben.