Menü

Vizsgálatok 1. - LH

Ajánlom a Facebookon

Cikksorozatunkban először a meddőségi vizsgálatokat vesszük sorra. Ma először az LH vizsgálatát, azaz a Lutenizáló hormon és annak vizsgálatát és eredményeit gyűjtöttük össze.

LH vizsgálat: Lutenizáló hormon

 

Mit vizsgálunk?


A luteinizáló hormon (LH) az agyban, az agyalapi mirigyben (hipofízisben) termelődik. Az LH termelődés bonyolult szabályozás alatt áll, amelyben a hipofízisen kívül szerepet játszanak az ivarmirigyekben (petefészekben illetve herékben) és a hipotalamuszban termelődő hormonok is.

A nők menstruációs ciklusa 2 fázisra osztható, a follikuláris és luteális fázisra, amelyben a ciklus közepén a follikulus-stimuláló hormon (FSH) és LH szintje meredeken megemelkedik. Az LH (és FSH) magas szintje a ciklus közepén tüszőrepedést vált ki. Az LH ezen felül a petefészekben szteroidok, elsősorban ösztradiol termelődését stimulálja. Az ösztradiol és egyéb szteroidok viszont a hipofízisben visszahatnak az LH termelődésére. Menopauzáben, amikor a petefészkek működése leáll, az LH szintek emelkedettek maradnak.

Férfiakban az LH a herék Leydig sejtjeiben tesztoszteron termelődését indukálja. Az LH szintek a pubertás után viszonylag állandóak. A tesztoszteron negatív visszacsatolás révén gátló hatást fejt ki a hipofízisre és a hipotalamuszra, ezáltal részt vesz a szekretált LH mennyiségének szabályozásában.

Kisgyermekekben az LH szintek nem sokkal a születés után megemelkednek, majd igen alacsony szintre csökkennek (fiúkban a 6. hónapban, lányokban az 1-2. évben). Hat-nyolc éves korban, a pubertás kezdetét és a másodlagos nemi jellegek kialakulását megelőzően a hormon szint ismét elkezd emelkedni.

 

Hogyan történik a mintavétel?

A vért a kari vénába szúrt tűvel veszik. A hormon vizeletmintából is meghatározható. Mivel az LH a nap folyamán intermittálva, lökésszerűen szabadul fel, az ingadozásból származó bizonytalanság huszonnégy órás gyűjtött vizelet minta alkalmazásával kiküszöbölhető. Bár a véletlenszerűen vett minta nem tükrözi a hormon valódi mennyiségét, az LH csúcs kimutatására szokták alkalmazni. Ekkor azonban a nap azonos időpontjában produkált (rendszerint a reggeli első) vizeletet célszerű használni.

 

Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?

Az LH meghatározást gyakran más vizsgálatokkal (FSH, tesztoszteron, ösztradiol és progeszteron) együtt kérik férfiakban és nőkben egyaránt, a meddőség okának megállapítására. Az LH szintek meghatározása a meddőségen kívül segítséget nyújthat a szabálytalan menstruációs ciklusok okának felderítésében, továbbá az agyalapi mirigy, valamint a petefészkek illetve herék működési rendellenességeivel járó betegségek diagnosztizálásában.

Az LH csúcs, azaz a fogamzóképesség kimutatására rendszerint vizelet tesztet alkalmaznak. Az LH csúcs jelzi, hogy a tüszőrepedés (ovuláció) az elkövetkező 1-2 napon belül bekövetkezik.

Gyermekekben, az LH (és FSH) meghatározását késői nemi érés vagy pubertas precox (korai pubertás) hátterében álló okok felderítésére használják. A meghatározás vérből történik.

Az LH szintjét esetenként a gonadotrop releasing hormonra (GnRH) adott válaszként határozzák meg a hipotalamusz - agyalapi mirigy hormonális rendszer elsődleges vagy másodlagos rendellenességeinek elkülönítésére. A GnRH a hipotalamuszban termelődő hormon, amely a hipofízist LH és FSH felszabadítására készteti. Ehhez a vizsgálathoz kiindulási vérmintát vesznek, majd GnRH injekciót adnak a páciensnek. Ezután, meghatározott időpontokban vérmintákat vesznek, és a mintákból meghatározzák az LH szinteket, és összevetik azokat a kezdeti és az azt követő értékekkel. Ez a vizsgálat segít elkülöníteni a petefészkek illetve herék (elsődleges) betegségeit a hipofízissel vagy hipotalamusszal kapcsolatos (másodlagos) rendellenességektől. Ezen felül, sokszor hasznos információkat nyújt a korai vagy késői pubertás okának felderítéséhez.

 

Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?


Az LH meghatározás (az FSH meghatározással együtt) mind férfiaknál, mind nőknél a meddőség lehetséges okának felderítését, a hipofízis vagy ivarmirigyek rendellenességeinek kimutatását célozza.

A vizsgálatot gyakran kérik olyan nőknél, akiknél a menstruációs ciklusok szabálytalanná váltak. Az általában FSH teszttel együtt végzett vizsgálatból sokszor arra a kérdésre igyekeznek választ kapni, hogy a vizsgált nő elérte-e a változó kort. (Különösen gyakori ez, ha a nő 40-50 év körül van.)
LH és FSH vizsgálatra kerülhet sor akkor is, ha egy fiúnál vagy lánynál nem a megfelelő életkorban (túl későn vagy túl korán) jelentkeznek a pubertás jelei. A pubertás jelei többek között a következők:

  • lányoknál az emlők megnagyobbodása;
  • fanszőrzet megjelenése;
  • fiúknál a genitáliák (nemi szervek) megnagyobbodása;
  • lányoknál a menstruációs ciklus beindulása.

Amennyiben ezen jelek bármelyike vagy azok közül több az átlagos életkornál korábban figyelhető meg, vagy a fiatalnál a pubertás várható idejéhez képest késik, súlyosabb probléma állhat a háttérben, amely érintheti a hipotalamuszt, hipofízist, ivarmirigyeket (petefészkeket illetve heréket), vagy más rendszereket.

Az LH és FSH meghatározása segítséget nyújt ahhoz is, hogy elkülönítsék a jóindulatú betegségeket a valódi betegségektől. Ha kiderül, hogy a tüneteket valódi betegség okozza, további vizsgálatokra kerülhet sor az ok kiderítésére.

 

Mit jelent az eredmény?

Mivel a referencia érték számos tényezőtől függ, (pl. a páciens kora, neme, a populáció, amelyből a mintavétel történt, a teszt módszere), az eredmények számértékei laboratóriumonként mást és mást jelenthetnek. Ezért ehhez a teszthez nem lehet általánosan érvényes referencia tartományt rendelni. Az Ön laboratóriumi leletén az a referencia tartomány van feltüntetve, amely a vizsgálatot végző laboratóriumban érvényes. Mindenképpen ajánlott az eredményeket szakorvossal megbeszélni. További információt kaphat a Referencia tartományok és jelentésük lapon.

Nőknél az LH (és FSH) szintek meghatározása segíthet elkülöníteni az elsődleges (primer) petefészek működési elégtelenséget (azaz magának a petefészeknek a működési elégtelenségét vagy a petefészek fejlődési zavarát) a másodlagos petefészek működési zavaroktól (amikor a petefészkek a hipofízis vagy a hipotalamusz rendellenessége miatt nem képesek ellátni funkciójukat). Elsődleges petefészek működési elégtelenségben az LH és FSH szintek emelkedettek.
Elsődleges petefészek működési elégtelenség oka lehet:

 

Fejlődési zavar:

  • A petefészkek hiánya (agenezise) (nem fejlődtek ki a petefészkek).
  • Kromoszóma-rendellenesség (például Turner szindróma).
  •  A petefészkek szteroid-termelésének rendellenessége (például a 17-alfa-hidroxiláz hiány).


A petefészek működésének túlságosan korai megszűnése, amelyet okozhat:

  • Besugárzás
  • Kemoterápia
  • Autoimmun betegség

Krónikus anovuláció (a tüszőrepedés elmaradása), amelynek oka lehet:

  • Policisztás ovárium szindróma (PCOS).
  • Mellékvese betegség.
  • Pajzsmirigy betegség.
  • Petefészek tumor.

Amikor egy nő eléri a változó kort (menopauzát), és petefészkei beszüntetik működésüket, az LH szintek megemelkednek.

Alacsony LH és FSH szintek figyelhetők meg másodlagos petefészek működési elégtelenségben, amikor is a hipofízis vagy hipotalamusz működésével kapcsolatos problémára utalnak.

 

Férfiaknál a magas LH szintek a herék elsődleges funkciózavarát jelzik. Ezt okozhatja a herék fejlődési zavara vagy a herék sérülése:

Fejlődési zavar:

  • A gonádok agenezise (nem fejlődtek ki a herék)
  • Kromoszómális rendellenességek (például Klinefelter szindróma)


A herék működészavara

  • Vírusinfekció (mumpsz)
  • Trauma
  • Besugárzás
  • Kemoterápia
  • Autoimmun betegség
  • Csírasejt tumor

Alacsony szintek hipofízis vagy hipotalamusz rendellenességekre utalnak

A GnRH-ra adott LH válasz meghatározásának eredményei segíthetnek az elsődleges működészavar (a petefészkek illetve herék működészavara) és a másodlagos rendellenességek (a hipofízissel vagy hipotalamusszal kapcsolatos problémák) elkülönítésében. Miután levették az alap LH-szint meghatározásához szükséges vért, injekció formájában GnRH-t juttatnak be a páciens szervezetébe. Amennyiben az injekciót követően az LH szint emelkedik, a hipofízis képes volt reagálni a GnRH-ra, ami arra utal, hogy a probléma okát a petefészkek vagy herék szintjén kell keresni. Alacsony LH szintek azt mutatják, hogy a hipofízis nem válaszolt a GnRH-ra, és a betegség valószínűleg a hipofízis vagy hipotalamusz rendellenes működésével kapcsolatos.

 

Fiatal gyermekeknél a magas LH (és FSH) szintek a másodlagos nemi jellegek korai kialakulásával együtt a pubertás precox diagnózisát támasztják alá. Ez sokkal gyakoribb lányoknál, mint fiúknál. Ennek a korai nem érésnek sokféle oka lehet, amelyeket meg kell állapítani és kezelni kell. Ilyen okok például a következők:

  • A központi idegrendszer károsodásai
  • Hormontermelő tumorok
  • Petefészek tumorok vagy ciszták
  • Heretumorok

Az LH (és FSH) pubertást megelőzően mérhető szintjei a pubertáskori változások egyes jeleit már mutató gyermeknél pubertás precox jóindulatú formájára utalhatnak, amelynek hátterében nem állapítható meg illetve nincs semmilyen rendellenesség, és amely valószínűleg csupán a pubertás normális változata.

Késleltetett pubertás esetén, az LH és FSH szintek normálisak vagy a fiatal életkorában, a pubertás adott szakaszában várhatóaknál kissé alacsonyabbak lehetnek. A GnRH-ra adott LH-válasz megállapítására lehet szükség egyéb vizsgálatokkal együtt, hogy a késői pubertás okára fény derüljön. Késői pubertás okai lehetnek például a következők:

  • Az ivarmirigyek (petefészkek vagy herék) elégtelen működése (például PCOS).
  • Hormonhiány.
  • Turner szindróma (kromoszóma rendellenesség lányokban).
  • Klinefelter szindróma (kromoszóma rendellenesség fiúkban).
  • Krónikus fertőzések.
  • Rákos betegség.
  • Táplálkozási anomália (anorexia nervosa).

 

Mit kell még tudnom?

Egyes gyógyszerek, például antikonvulzív szerek, clomiphene és naloxon, az LH szint emelkedését válthatják ki, míg mások, például digoxin, orális fogamzásgátlók és hormonterápiás szerek, az LH szintek csökkenéséhez vezetnek.

Ha valakinél a közelmúltban izotópos radiológiai leképező vizsgálat történt, az alkalmazott radioizotóp az LH vizsgálat eredményét befolyásolhatja.

Hamarosan folytatjuk!

Ajánlom a Facebookon
  • Nincsenek hozzászólások

Belépés

close

A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel (cookie-kal) gyűjt névtelen látogatottsági információkat. A sütikről, engedélyezésükről és tiltásukról itt olvashat bővebben. További információ