Mindent megtennél azért, hogy babád szülessen? Kezdd ezzel: Útvesztők helyett - Termékenységi program>>  

Szakorvosoktól, meddőséggel küzdő pároknak, együdül babát vállaló nőknek!
Ne higgy el mindent, amit a Google-ön találsz! - Intima.hu

Védd magad az ártó tartalmaktól!

A kérdés, hogy hogyan és miért kell erről éppen most beszéljünk? Erről szól mai blogbejegyzésem, ami igen aktuális, hiszen a Google folyamatos frissítéseinek következményeképpen, mára odáig jutottunk, hogy nagyobb lett a keresőkben a káosz, mint azt valaha gondoltuk volna.

Olvass tovább >

Megyünk előre, néha futva, néha döcögve, néha megtorpanva egy-egy elegazás előtt. Van aki lassan, megfontoltan szeret közlekedni, és van, aki nyomja, vagy nyomná, mint süket a csengőt. Talán a motivációban rejlik a különbség? Mai bejegyzésemben egy kis betekintést engedek a mindennapjainkba, abba a rohamtempóba, amivel haladunk (haladnánk) az Intima útján. Motiváció van hozzá bőven! Egy fontos üzenetet is tartogatok a végére a betegúton levőknek, csak hogy a kitérők ne vehessenek rossz irányt...

Régóta érik bennem, hogy írnék a munkám során szerzett tapasztalataimról, hátha segíthetek vele a betegeknek a betegutakon. Motivációm és munícióm is van hozzá bőven, hiszen 12 éve vezetem az Intima női egészségportált. Ez a blog a tapasztalataimról fog szólni, könnyebb hangvételben. Néha talán olyasmire is rá fogok világítani, ami nem biztos, hogy elsőre, másodikra mindenkinek tetszeni fog. De fontos tudnotok, hogy amit írok, szeretettel írom, segíteni szeretnék neked, nektek, hogy könnyebben, jobban boldoguljatok az egészségügy - néha sajnos kacskaringós, kiszámíthatatlan - útvesztőiben!

10 hónap elszigeteltség, magány, korlátozások után, végre megcsillant decemberben a remény: itt a koronavírus elleni vakcina, ami talán lehetőséget ad arra, hogy újra együtt legyünk azokkal, akiket szeretünk, beinduljon a gazdaság, ismét magunkra találjunk. De a közösségi médiának hála, egyre erőszakosabb hangot hallatnak a vírustagadók, oltásellenesek, elbizonytalanítanak és egymás ellen hangolnak bennünket, hozzá nem értőket, s olyan hangzatos, érzelmekre ható szónoklatokat tartanak, melyeknek szinte lehetetlen nem bedőlni. Hiszen már minden érzelmi, politikai és ideológiai kérdéssé vált a közösségi médiában, lassan az is, hogy mit ettünk karácsonykor. Hogyan segíthetnénk, hogy ne dőlj be az oltásellenes buzdításoknak?

Ajánlott nőgyógyászati rendelők

Szilvi vagyok, 30 éves. Anya, feleség, gyerek. Két éve ezen a napon az egyik pécsi klinika várótermében ültem az időpontomra várva. Nevetgéltünk, szórakoztattam a kislányom, de volt egy kis gombóc a gyomromban. A reggelre teljesen tisztán emlékszem. Kicsit össze voltam zavarodva miért hívtak vissza - közel egy hónapja volt egy kis pattanás-szerű valaminek a kimetszése a lábamon - nyilván valami problémás ha behívtak, de egy ilyen apróság miatt biztosan nincsen nagy baj. Hogyan is lehetne? A lányom 6 hónapos, most kezdtünk neki igazán az életünknek.

Cimkék:

Düh, csalódottság, kiábrándultság, szomorúság, zavarodottság, gyász - az érzések, amelyek kavarognak bennem. A kiváltója pedig egy kedves fiatal nő, anya, lány, aki ma itt hagyott bennünket. Pedig még nem volt itt az ideje. Nagyon nem. Délután óta ülök a gépnél, negyedszer futok neki ennek az írásnak, de eddig mindegyiket kitöröltem. Nem magam miatt, hanem miattatok. Nem örültetek volna páran annak, amit első, második, harmadik nekifutásra írtam. Megpróbálok nekifutni még egyszer, utoljára, hátha...

Jobban félni még embert nem láttam egy orvosi vizsgálattól. Erőltetett viccelődés, ide-oda járkálás, selfizés… csak tereljük el a figyelmet arról, hogy rettegünk. Igen, tudjuk, hogy az emlővizsgálat és azon belül a mammográfia nem kellemes, de azért kibírható vizsgálat. Anna 15 éves kora óta minden évben átéli a mellrákszűrést. De messze nem a vizsgálat, a fájdalom, vagy a fizikális teher, amitől nyárfalevélként reszket: mindig a diagnózistól szorul gombócba a gyomra. Persze érthető, hiszen minden ilyen vizsgálatban ott rejlik a ,,lehet”. De az is, ha idejében tudjuk, sokkal kisebb a baj és van, ilyenkor még van megoldás.

Cimkék:

Ma először chateltem Vikivel, mióta elkezdtük követni betegútját. Eddig valahogy igyekeztem távol tartani magam tőle, kicsit sterilnek is éreztem már magam, mint aki nem meri megközelíteni a valóságot. Aztán ma délelőtt elolvastam Vikivel készült bejegyzés második kivonatát, és rájöttem: hálát kell mondjak ennek a lánynak, hogy van, s hogy megengedi, hogy életét, szenvedéseit végig kövessük és megosszuk veletek is. Köszönjük Napsugár-lány! (Intima ügyvezető)