Menü

Mi még élünk és lélegzünk!

Ajánlom a Facebookon

Péntek van. Három megbeszélésem van, amiből az első, egy áttétes rákkal élő, nálam fiatalabb lánnyal kezdődik, aki egyébként író... a vele való beszélgetés sok mindenre rádöbbentett, amely utána az egész napot körbeöleli. 


Zavarban vagyok, úgyhogy fecsegek. Nem találom még a beszélgetés fonalát, amiben nyilván a 3 óra alvás is közrejátszik. No meg az, hogy bár nagyon vártam, hogy találkozzunk, bizony most nem tudom mit is mondjak. Aztán gondolok egyet és 'coming outolok' - elmesélve az én történetem rövid verzióját, hogy beindítsam beszélgetésünket, hiszen az idő telik és még annyi mindent szeretnék megbeszélni ezzel a különleges lánnyal, aki egyben a Füles Odú Blog szerzője. Oldódunk. Közben eszembe jut a lány utolsó bejegyzéseinek egyike, ami arról szól, hogy

 

rákos betegként nem elég, hogy sokszor nehéz minden napot megélni, ráadásul még beszélgetni sem szeretnek a rákos betegekkel a betegségükről. Talán félnek tőlük...?
Erre is utal egy, a könyvében megtalált kitűző felirata:

 

('Rákom van, nem tetüm.' - szerk.)

 

Végre meg van a fonál, elkezdem kérdezgetni a mindennapokról. Közbe nézem az arcát. Gyönyörű bőre van! Szinte mint a porcelán. 'Hogy lehet valakinek ilyen gyönyörű bőre, miközben ennyi kemikáliát kap a teste napi szinten?' Beszélgetünk, már sokkal oldottabban.

Kb. fél óra múlva érzem, ahogy a hála érzése eltölt. Hála azért, hogy találkoztam vele, s rádöbbent arra, mennyire szerencsések vagyunk - magamat is beleértve, akiknek nem kell(ett még?!) megismernünk a sötét oldalt!

Nézem a szemét: okos, világosbarna, már-már zöldes árnyalatú. Tiszta tekintet néz vissza rám. Ez az a tekintet, amelyben tudom, hogy naponta fellángol a fájdalom elviselhetetlen tüze. Most békés, tiszta, a lelke tükröződik benne. Cikáznak a gondolataim. Eszembe jutnak az én megpróbáltatásaim, amelyek bár embertpróbálóak voltak, de hol vannak már? Ő pedig minden nap azzal kel vagy éppen fekszik. Vagy csak úgy rátör, hirtelen, élesen, hogy levegőt sem kap tőle. És mégis minden nap felkel s teszi a dolgát. Nem is akármilyet: egy alapítványban dolgozik, mellette blogot, könyvet, naplót és cikkeket ír...

 

...hogy feldolgozza a lehetetlen…

 

Bár rengeteg kérdésem lenne még, mennem kell a következő meetingre, ami egy rövid megbeszélés lesz az egyik támogató orvosunkkal.

Két beteg között szakít rám időt, szusszan egyet, addig én kérdésekkel bombázom. Betegekről, esetekről beszélgetünk, majd arról, hogyan reagálunk mi nők a meddőségi kezelésekre szervezetileg és emberileg egyaránt. Állítólag ez utóbbi is korfüggő?!

Vegyünk egy 37-41 év kor közötti nőt, aki megérkezik a meddőségi kivizsgálásra, s komoly igényei vannak: gyereket akar, mert már tudja: ketyeg az óra. Lehetőleg azonnal, vagy max. 2-3 hónap alatt szeretne teherbe esni, amibe azért a kivizsgálás is férjen bele, no meg legalább 2-3 hónapos terhesség – természetesen problémamentes indulással. Ennek a korosztálynak ideiglenes lakójaként megerősíthetem:

türelmetlenek vagyunk,

s hajlamosak vagyunk inkább továbblépni, ha egy cél nem teljesül tegnap, de legalábbis most azonnal! 

Ugyanez a 42-45 éveseknél már más. Ebben a korban már tudjuk, ha összejön: siker, ha nem, akkor el kell fogadni. Ez nem a sarki zöldséges, ahova betérünk 2 kg rózsaburgonyáért! Ebben a korban már képesek vagyunk türelemmel várni, és bizony jobban is hallgatunk a választott orvosra, pedig már sokkal kisebb eséllyel indulunk a sikeres gyerekvállalás útján.

'Vajon miért az utolsó pillanatban kezdünk el igazán, őszintén hinni, és tenni is dolgokért...?

 

Robogok tovább, hisz várnak a harmadik megbeszélésen. A városban pénteki forgalom, dugó mindenhol pedig még be kell ugorjak az irodába a laptopomért is, és huh, még nem ettem ma semmit. 

Az úton hatalmas flash: szenzációs hírt kapok az egyik, Intimától független, önállóan futó projektről, amely szintén egy - az egészségügyet és a kommunikációs szektort összefogó célt tűzött ki. Telefonok váltják egymást,

Rock & roll!

6 hónap munkája érik be.

Na de szaladjunk tovább… Ügyfélnél vagyok, tervezünk. Komoly munka folyik, amibe egyszer csak bevág egy kérdés: "Emlékeztek még arra a májusi kampányfilmre?" Persze, az egyik kedvencünk volt! "Az egyik érintett már nincs velünk. 2 hete feladta a teste."


Csend. Vágni lehet.

 

Majd lassan tovább folyik a munkamegbeszélés, de én még nem térek magamhoz. Jelzem is – bár talán profibbnak(?) kellene lennem. "Ne haragudjatok, nem tudok még figyelni. Megdöbbentett a hír." Ráz a hideg. A lány 37 éves volt.


A rohadt életbe!

Két évvel fiatalabb volt, mint én. Most volt pár hete a születésnapja.

Több, már nem lesz…


Elkezdünk erőre kapni, ötletelni. Szívünk szinte egyszerre dobban, ahogy vesszük végig a lehetőségeket, hiszen bennünk van: tennünk kell valamit, MOST! Tájékoztatni kell az embereket. Fel kell hívni a figyelmüket a szűrések fontosságára, arra, hogy időben megtalálva sokkal jobb eséllyel gyógyítható, például a mellrák, méhnyakrák. De ehhez tudniuk kell a szűrésekről, azok ajánlott gyakoriságáról, arról, hogy ha kénytelenek betegútra lépni, hogyan jussanak előre, ha elakadnak mit tehetnek magukért, honnan kérhetnek segítséget, mit várhatnak, hol vannak a segítő szervezetek, emberek, mit tehetnek magukért, mit nem tehetnek magukért. Szakértő nevek repkednek, feladatok, újabb ötletek, s hipp-hopp eltelik három óra. Még nem ebédeltem, de nem is érdekel: fantasztikus dolgot csinálunk! Egy igazán értékteremtő megbeszélés volt.

Péntek, 4 óra. Picit elfáradtam, komoly kis hét van mögöttem, és hát rövid volt az éjjel, enni is kéne már lassan valamit. De mit nekem evés és pihenés, most fontosabb dolgok várnak rám, ránk, az Intima Olvasóira. El kell indítsuk ezt a felvilágosító programot! Tolni kell gőzerővel, mert nekünk van rá lehetőségünk! Mi össze tudjuk kötni a szakértőket a betegekkel, mi el tudjuk őket látni hiteles információkkal és ezzel segíteni tudunk nekik.

 

Nekünk itt és most van időnk segíteni másokon, mert
MI MÉG ÉLÜNK ÉS LÉLEGZÜNK!

 

 

Matics Kata
Intima.hu ügyvezető

Ajánlom a Facebookon
  • Nincsenek hozzászólások

Belépés

close

A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel (cookie-kal) gyűjt névtelen látogatottsági információkat. A sütikről, engedélyezésükről és tiltásukról itt olvashat bővebben. További információ