A fájdalmat mindig csak a beteg érzi, a fájdalomérzet objektíven nem mérhető, ugyanaz a mértékű fájdalom is okozhat egyszer kisebb, máskor nagyobb szenvedést. Ugyan az agy fájdalomingerekre adott aktivitása vizsgálható képalkotó berendezésekkel, de az adott pillanatban átélt fájdalomérzetet nem mutatja ki sem laborvizsgálat, sem más orvosi diagnosztika. A betegnek kell minél pontosabb leírást adnia arról, hogy hol és mit érez, panaszai milyen időközönként jelentkeznek, milyen természetűek.

65 rózsa, így nevezik világszerte ezt a betegséget. Az elnevezés egy kanadai kórházból származik, ahol a cisztás fibrózissal kezelt kisgyerekek nem tudták kimondani a betegség angol nevét (cystic fibrosis), ezért helyette a sixty-five roses kifejezést használták, amely jelentése 65 rózsa. Európában ez a leggyakoribb öröklött genetikai betegség, minden 25. ember hordoz valamilyen cisztás fibrózis mutációt.

Felkészült szakmai csapat és informatikai háttér segíti az idő ledolgozását - a rákbetegek legnagyobb ellenfelével szemben veszi fel a harcot és ad fegyvert is az egészségügyi ellátók, páciensek kezébe az OncompassMedicine. Az orvostudomány, a technológia és az információ összekapcsolása mellett ugyanis fontos, hogy a betegséget időben felismerjék, jusson a lehető legrövidebb úton részletes és pontos diagnózishoz orvos, páciens egyaránt.

,,Az információ gyógyít”—talán ez lehetne a diagnosztika legforradalmibb irányának filozófiája, legalábbis úttörőjének, dr. Peták István, kutatóorvosnak, vagy mondhatjuk megszállott rákkutatónak biztosan. Az elmúlt évtizedekben világossá vált, hogy a daganatok részben öröklött, részben szerzett genetikai hibák miatt alakulnak ki, vagyis tudjuk, hogy a betegségnek molekuláris oka van, így független lehet attól, hol jelentkezik az elváltozás. A klasszikus vizsgálatok mellett ma már helyet követel az úgynevezett molekuláris diagnosztika az igazán célzott gyógyításban. 

A hüvelyi folyás a nők életének alapvető velejárója. A folyás mennyiségnek vagy minőségének a megváltozása sok esetben lehet teljesen normális, de számos esetben kórokozók vagy egyéb kórfolyamatok állhatnak a háttérben.

Mennyit érnek és mennyibe kerülnek a gyógyulást ígérő "csodaszerek"? Interjú egy érintett 3 éve tünetmentes rákbeteg tollából Dr. Csupor Dezső egyetemi tanárral, gyógyszerésszel, a Kódpiszkálóblog.hu létrehozójával.

A magas tesztoszteronszint számtalan problémát okozhatnak a nőknél, hiszen amellett, hogy jelentősen megnehezíti a teherbeesést, olyan önbizalom romboló külső panaszokat is okozhat, mint az arcon lévő fokozott szőrnövekedés, hajhullás, pattanások, túlsúly. Hogy mi minden állhat az állapot hátterében, arról dr. Koppány Viktória endokrinológust kérdeztük.

A pajzsmirigy funkciók vizsgálatánál gyakran fel szokott merülni az ún. AntiTPO szintjének ellenőrzése is. Hogy pontosan miről van szó, mire utalhat a megemelkedett mennyisége, és hogy mely esetekben érdemes megbizonyosodni az AntiTPO szintjéről, arról dr. Békési Gábor PhD-t, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistáját kérdeztük.

Ha orvoshoz megyünk, a végén ambuláns lapot, leletet kapunk a kezünkbe. Csupa rejtélyes lation orvosi szakkifejezés, kibogozhatatlan rövidítések. Nincs ez másként a méhnyakszűrés esetében sem. Ám természetes törekvés, hogy szeretnénk tudni, mi van a titokzatos elnevezések, rövidítések mögött. Nem is olyan régen még egy P betű és utána egy szám jelölte, hogy normális vagy kóros-e a szűrési lelet. Mára ez sokat változott, a régebbi betűk és számok helyét újabbak foglalták el. De mit jelentenek ezek a rövidítések?