Menü

Mióma? Már nem olyan félelmetes!

Ajánlom a Facebookon

A mai orvosi gyakorlatban a panaszt okozó miómák gyógyítására - a harmincöt év feletti nők egyharmadát érintő, jóindulatú elváltozás kezelésére - a méh azonnali eltávolítást (hysterectomia) javasolja még ma is a nőgyógyászok többsége, holott ez csak az esetek kis százalékában lenne csak szükséges.

„Hölgyem, Önnek van egy pár centis miómája, de egyelőre várakozó álláspontot célszerű képviselni, elegendő félévente ellenőrizni, s ha nem növekszik, békében kell hagyni. Majd ha megnő, és komolyabb vérzési zavart okoz, orvosoljuk a problémát! Lehet, hogy méheltávolítás lesz a vége!” – A mai orvosi gyakorlatban a panaszt okozó miómák gyógyítására - a harmincöt év feletti nők egyharmadát érintő, jóindulatú elváltozás kezelésére - a méh azonnali eltávolítást (hysterectomia) javasolja még ma is a nőgyógyászok többsége, holott ez csak az esetek kis százalékában lenne csak szükséges.

.

A mióma eltávolítása méhből

A fenti kijelentést azzal indokolják, hogy túl bonyolult a mióma eltávolítása a méhből, anélkül, hogy az visszafordíthatatlanul meg ne sérüljön. Ez ma már nem így van, legalábbis a legtöbb esetben nem. Habár a hiszterektómia „teljes gyógyulást” ígér - megszüntet „minden” kellemetlen tünetet és megóvja a pácienst az esetleges, később felmerülő problémáktól -, mégis jelentős testi és lelki terhet jelent azon nők számára, akik gyermekvállalás előtt állnak, vagy akik egyszerűen nem szívesen válnak meg női identitásuk jelképétől.

Az esetek túlnyomó részében azonban megoldható a szervmegtartó műtét: egy modern műtéti eljárással elbúcsúzhatunk a daganattól, és megőrizhetjük legbecsesebb női szervünket is. Elkerülhetjük a csonkoló műtétet, a méh elvesztése által okozott kellemetlen utóhatásokról nem is beszélve (pl. hüvely előre esése, szexuális funkciózavar, menopausa korábbi megjelenése, stb).

.

Miómával is van, aki még szeretne gyermeket…

Cs. Gabriella (45), háromgyermekes anyuka már néhány éve tudta, hogy a méhében növekszik egy jóindulatú daganat. Orvosa az első pillanattól fogva hasi műtétet ajánlott, ugyanakkor azt javasolta, várják meg, míg nagyobb lesz, mondván „el lehet még éldegélni a miómával”. Gabit nem hagyta nyugodni a tudat, hogy kész, ennyi volt, nincs más megoldás, ezért titokban kikérte más orvosok szakvéleményét is, akiknek sajnos ugyanez volt a meglátásuk. Ő azonban továbbra sem tudott megbarátkozni a gondolattal, hogy negyvenegynéhány évesen elveszíti a méhét.

- Fel se tételezték, hogy a férjemmel esetleg szeretnénk még kisbabát – emlékszik vissza az orvosokkal folytatott beszélgetéseire. Bántott az is, hogy ennyi idősen leírnak nőként. Gabi végül megtalálta azt az orvost, aki megértette, miért fontos számára, hogy megtartsa a méhét. Meg is mentette azt s vele együtt a nőiségét, bár hozzátette, kisebb lett volna a műtéti kockázat, ha a speciális beavatkozásra akkor kerül sor, mikor még kisebb volt a daganat.

.

A méh eltávolítása az egyetlen megoldás a miómára 40 év felett?

Mint ahogy azt Gabi esete is példázza, főként azok a negyvenes éveikben járó nők ütköznek falba, akiknek már van egy, esetleg több gyermekük is. Az orvosi szemlélet szerint a női méhnek azon túl, hogy a baba otthona, tornaterme és védelmezője, önmagában nincs különösebb értéke, s mivel lényegében a petefészek megmarad, a méheltávolítással a nőknek nem kell tartaniuk a hormontermelés leállásától sem. Ez azonban koránt sincs így: egy nemzetközi tanulmány szerint a méh a petefészkek optimális vérellátását biztosítja, kivételével romolhat azok vérellátása, mely a női hormontermelés korábbi leállásához is vezethet. Egyéb pszichés okokból kifolyólag is fontos lenne megóvni és megőrizni a méhet, amíg csak lehet.

.

Modern szemlélet a miómák eltávolítására

A mai modern szemlélet szerint a miómák eltávolításának első választandó alternatívája az endoszkópos – laparoszkópos vagy hiszteroszkópos – műtéti eljárás- mondja dr. Illanitz Elemér a Dr. Rose Magánkórház szülész- nőgyógyász szakorvosa, aki sok ilyen műtétet végzett már.

Előnye a nyílt hasi műtéttel szemben, hogy kisebb műtéti megterhelést jelent a beteg számára, és kisebb kockázattal is jár: optimális méret esetén kevesebb a vérveszteség, lehetővé teszi a méhüreg és egyéb kismedencei szervek épségének megőrzését, és kevésbé kell tartani a későbbi összenövésektől. A kicsi behatolásoknak köszönhetően a sebgyógyulással kapcsolatos szövődmények száma minimálisra csökken, hiszen a kisebb sebfelületek jóval kisebb behatolási kaput biztosítanak az esetleges sebfertőzések számára, valamint csökkent a műtéti utóvérzések száma is. A kis behatolások mindemellett biztosítják azt is, hogy a megoperált betegek műtét utáni fájdalma minimális, így fájdalomcsillapító igényük jelentősen kisebb, mint a hagyományos műtéti technikával operált betegek esetében.

.

Mióma eltávolítása laporoszkópos műtéttel

„Egy lúdtojás méretű mióma is kioperálható laparoszkópos műtéttel, néhány cm- es metszésből (összehasonlításként egy ekkora mióma eltávolítása hagyományos technikával 30 cm-es metszést igényel – a szerk.). Bár a műtéti idő hosszabb lehet ezen minimál invazív sebészeti technikával, a beteg csak jól járhat, és ez mindannyiunk érdeke. Ha valakinek miómája van és műtétre volna szüksége, akkor keressen egy orvost, aki méheltávolítás nélkül, csak a miómát műti ki. Számos kutatás foglalkozik azzal, mekkora is az a mióma, amely laparoszkópia keretein belül távolítható el anélkül, hogy a hasüreget megnyitnánk. Klinikánkon olyan - egyelőre kevés helyen alkalmazott - technikával dolgozunk, amely lehetővé teszi a nagyméretű, akár 9 cm-t meghaladó miómák biztonságos eltávolítását is. Ez a laparoszkópos morcellációs technika, ami kapcsán a mióma göböket feldarabolva távolítjuk el egy keskeny műszeren keresztül. A gyógyulási időszak után nem marad vissza széles műtéti hegvonal, csupán néhány alig észrevehető, apró vágásnyom jelzi, hogy bármilyen beavatkozás történt- említi Dr. Illanitz Elemér.

.

Mindennek megvan a maga ideje!

Illanitz doktor továbbá elmondta, hogy a mióma tünettana színes, egyénenként változó, függ a daganat elhelyezkedésétől, függhet annak méretétől, ám sokszor a tünetek súlyossága sajnos nem arányos a mérettel. Ezért fontos az, hogy a terápiát is személyre szabottan határozzák meg, konzultáció és részletes kivizsgálás után a legmegfelelőbb eljárást választva. „Tünetmentes esetben, valamint ha a mióma mérete nem haladja meg a 4cm-t, nem szükséges műtéti beavatkozás, viszont elengedhetetlen a rendszeres, félévenkénti ultrahang vizsgálat, amivel az állapot hosszabb távon is megítélhető. Műtét elvégzése szükséges, ha a daganat tünetmentes, ám mérete meghaladja a 4 cm-t, illetve akkor, ha tüneteket tapasztalunk. Ezek között leggyakrabban a menstruációs ciklus kapcsán jelentkező rendszertelen, akár fájdalmas, elhúzódó, tömeges, alvadékos vérzés fordul elő. Jelentkezhet alhasi görcsös fájdalom, nyomásérzés, fehér hüvelyi folyás, gyakori vizelési inger, esetleg székrekedés. A legfontosabb probléma azonban, amit mióma okozhat, a meddőség vagy a sikertelen terhességek sorozata” – fejti ki a szülész- nőgyógyász.

„Az én méhemben is van egy mióma immáron 4 éve, de még fiatal vagyok (35 éves) ahhoz, hogy kivegyék a méhemet. Szeretnék majd még kisbabát! Mitévő legyek?”

Az elváltozás az esetek többségében (80%) tünetmentesen fejlődik, mégis nagy problémát jelenthet a gyermekvállalás során, mivel spontán vagy habituális vetélést, akár meddőséget is okozhat. „Klinikánkon ezért nagy hangsúlyt fektetünk a prevencióra, így a már fiatal korban elkezdett rendszeres nőgyógyászati vizsgálat elvégzésére, amit kismedencei ultrahanggal kiegészítve pontos diagnózist kaphatunk. A mai napig rengeteg nő fordul orvoshoz azzal a problémával, hogy nem tud teherbe esni, s az ilyenkor végzett kivizsgálás sok esetben miómát véleményez a háttérben. A még idejében felfedezett elváltozás könnyen kezelhető, ezért fontosnak tartjuk az időszakos vizsgálatok rendszeres elvégzését” – fejti ki a Dr. Illanitz Elemér szakorvosa, aki szerint éppen ezért lenne az új módszer különösen ajánlott azon nők esetébe, kiknek a méhében még fiatalon, szülés előtt fejlődik ki az elváltozás. Ha ugyanis a mióma a méh hátsó falán helyezkedik el, maga a megtermékenyítés is kétségessé válik, illetve a méhüreg körüli kis köbök esetén a megtermékenyített petesejt nem tud beágyazódni a méh nyálkahártyájába.

.

Van, akinek szerencséje volt!

 

-36 éves vagyok, egy nyolcéves nagylány és egy kétéves kisfiú anyukája – kezdi történetét S. Anna. Nagyjából öt évvel ezelőtt a nőgyógyászom miómát fedezett fel a méhfalban, egyszerre kettőt is. Panaszt akkoriban nem okozott, így nagyon nem is aggasztott a dolog, egészen a rákövetkező év tavaszáig: április- májusban ugyanis komolyabb vérzési problémáim voltak, a menstruációm is jóval hosszabb ideig tartott. Az újabb kontrollvizsgálaton az orvosom megállapította, hogy 4 illetve 2,5 centisre nőttek a miómáim és mellettük újabbakat - több kicsit - is talált. Az orvosom mesélt nekem erről a laparoszkópos eljárásról. Végül sikerült átesnem egy olyan beavatkozáson, mely során megmaradt a méhem, eltávolították a miómám, és ezt nem nyitott hasi műtéttel, hanem négy kicsi ponton, hasi „metszésen” keresztül tették. Mindvégig nagyon hálás leszek a doktor úrnak!

Van, aki egy internetes fórumon kér segítséget, útbaigazítást „sorstársaitól”: „… Édesanyám 51 éves 3 gyermekes anya. Menstruációja zavartalan, ami azt jelenti, hogy 26-28 napra jön meg, és 4-5 napig tart. Másfél két éve már, hogy erősen, sokat vérzik. Panaszával felkereste nőgyógyászát, aki megállapította, hogy van egy 3 cm- es mióma a méh hátsó felén, és csak a petefészek eltávolításával lehetne megszüntetni ezt a problémát. Érdeklődnék egy kevésbé „drasztikus” műtéti eljárás iránt. Én úgy gondolom, hogy anyukám még fiatal ahhoz, hogy kivegyék a méhét, ezért ha lehet, szeretném elkerülni a jelenleg egyetlen megoldásnak tűnő műtétet…”

.

Új szelek fújnak: mióma eltávolítása endoszkópos sebészeti eljárással

 

Az endoszkópos sebészeti (avagy kulcslyuksebészeti) eljárás a hasi műtétnél komplikáltabb és hosszabb beavatkozás (a mióma méretétől és elhelyezkedésétől függően akár 6- 7 órás is lehet), mindemellett jelentős technikai kihívást is jelenthet a kórházak számára, a páciensek kisebb műtéti megterhelése sokak számára fontos szempont, így mindenképp megéri a fáradtságot. Végül nem elhanyagolható az sem, hogy a páciensek gyakran már a műtét másnapján úgy mehetnek haza a kórházból, hogy szinte átlagos napi életüket élhetik, és munkába való visszaállásuk sem haladja meg a 7- 10 napos időtartamot. Mindehhez az orvosok szakértelme - endoszkópos műtéti jártasság és tapasztalat, kifinomult manualitás -, a személyzet precíz, pontos munkája és persze a megfelelő kórházi eszközpark szükséges.

Forrás: dr. Illanitz Elemér a Dr. Rose Magánkórház

Ajánlom a Facebookon
  • Nincsenek hozzászólások

Belépés

close

A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel (cookie-kal) gyűjt névtelen látogatottsági információkat. A sütikről, engedélyezésükről és tiltásukról itt olvashat bővebben. További információ