A betegek egy jelentős részénél előfordul az onkológiai kezelések – főként kemoterápia – idején az immunrendszerben kulcsszerepet játszó neutrofil sejtek (a fehérvérsejtek egyik típusa) számának kóros csökkenése, a neutropénia. Önmagában a neutropénia nem okoz panaszt, a beteg közvetlenül nem érez semmit a laboratóriumi érték változásából. Ám a szervezetet olyan fertőzések támadhatják meg, amelyeket máskor legyőzne.

Általános szabály szerint önmagában az életkor nem ellenjavallata egyetlen daganatellenes kezelésnek sem, minden beteget aktuális egészségi állapota és nem életkora alapján kell kezelni.

Ismerjétek meg Vickit, akinek mellrákja 12 héttel kislánya születése után derült ki – akkor, amikor még csak szoptatta a babát. Azért gondoltam, hogy elmesélem a történetét, mert sok szempontból tipikus.

Bár sokakban él a tévhit, hogy a mellrák az idősebb nők betegsége, ez sajnos messze nem igaz. És az a tény, hogy mellrák fiatalabb életkorban is előfordulhat, egyben azt is jelenti, hogy vannak esetek, amikor a betegségre éppen a várandósság vagy a szoptatás alatt derül fény. Dr. Sávolt Ákossal, az Országos Onkológiai Intézet Emlő- és Lágyrészsebészeti osztályának osztályvezető-helyettes főorvosával arról beszélgetünk, milyen szempontból jelent ez speciális helyzetet – akár a felismerést, akár a kezelést illetően.

Az onkológiában szinte minden nap születnek új eredmények, felfedezések, melyek a gyógyulási esélyek javulását, jobb életminőséget, hosszabb túlélést ígérnek a betegeknek. Az új eredmények, a naponta érkező hatalmas információdömping azonban hatalmas kihívás elé állítja az onkológiai betegek legjobb ellátására törekvő orvosokat. Dr. Kahán Zsuzsanna professzor asszony, a Szegedi Egyetem Onkoterápiás Klinika egyetemi tanára, az OncoLogic Kft. onkológus-sugárterapeuta szakorvosa arról beszélt, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az emlőrák kezelésében, milyen új módszerek, eredmények láttak napvilágot az elmúlt években, és hogyan lehet az újdonságokkal lépést tartani, azokat a leghatékonyabban beilleszteni a mindennapi betegellátásba.

Szokatlan, ugyanakkor megindító fotókiállítás nyílt október 3-án a Mária Magdolna Toronyban „Egy élet – két csoda címmel”. A kiállított fotókon bátor nők vállalták fel betegségüket azért, hogy bátorítsák az érintetteket arra, hogy a mellrák diagnózisa sem akadálya a gyermekvállalásnak, ugyanakkor tudatosítsák a nem érintettekben is a téma fontosságát.

A daganatos betegség diagnózisának felállítása után a betegre vonatkozó összes információ az onkoteam elé kerül, melynek tagjai javaslatot tesznek a kezelésre. A döntés folyamatában a beteg nem passzív elszenvedő, hanem aktív résztvevő, melybe az is beletartozik, hogy döntése megerősítésére vagy bizonytalansága eloszlatására másodvéleményt kér. Erre most már a mesterséges intelligencia is a szolgálatára áll, az összes rendelkezésre álló információt kínálva számára ehhez a fontos döntéshez.

Kis túlzással könyvtárnyi szakirodalma van annak, milyen tényezők javíthatják a mellrákos betegek gyógyulási túlélési esélyeit. Korábbi vizsgálatok szerint például az acetil-szalicilsav (amely az aszpirin hatóanyaga) jó hatású lehet, a Cancer című orvosi szaklapban most megjelent vizsgálat szerint azonban akár visszájára is elsülhet a hatása, hiszen agresszívabbá teheti a daganatot.

A rákbetegség diagnózisa sokként éri a beteget és a családtagokat is. Dönteni kell, lehetőleg minél hamarább és minél pontosabb információk birtokában. Optimális esetben az onkológus szakértelme és az onkoteam terápiás javaslata biztos támasz. Ekkor sem árt azonban a megerősítés, kétely vagy aggodalom esetén pedig egy független orvos véleménye. Ehhez most egy új szolgáltatás is a betegek rendelkezésére áll.

Bármilyen daganatos megbetegedés, ahogy az emlőrák is, nagyon ijesztő lehet, hiszen tudjuk, hogy súlyos betegségről van szó. Nem csoda, ha felmerül a kérdés, hogy emlőrákos beteg vajon tovább tudja-e adni a daganatsejteket, fertőzhet-e a rák?