Radiológus válaszol leggyakoribb kérdésekre a sugárkezelésről

A Mellrákinfó Egyesület összeszedte a leggyakoribb kérdéseket, amelyek fel szoktak merülni a sugárterápiával kapcsolatban. Bejegyzésünkben a radiológus orvos válaszait olvashatjátok.

 

1. Milyen mellékhatásokra lehet számítani a sugárkezelés alatt?

Külső sugárkezelés során elkerülhetetlen a bőr hajszálereinek tágulata miatt létrejövő bőrpír, valamint a bőr felső rétegeinek gyulladása, amely száraz vagy nedves hámleváláshoz vezethet, a gyulladás mértékének függvényében. Idősebb életkorban fáradékonyság, aluszékonyság a jellemző kísérő tünet.

2. Mitől függ a kezelések mennyisége?

A sebészi szél nagyságától, szövettani típustól és az életkortól.

3. Műtét után mi a protokoll, mennyi idővel kell elkezdeni a sugárterápiát, hogy az még hatásos legyen?

A sebgyógyulást követően 4-6 héttel a műtét után, de 12 héten belül.

4. Mennyi az esély baloldali sugarazásnál a szívizom károsodásának?

A szívizom károsodásának kicsi az esélye, tekintve hogy az egészséges izomszövet viszonylag ellenálló a sugárzással szemben (nem sugárérzékeny szövet), az emlő sugárkezelésekor használt dózisok nem okoznak benne károsodást és a modern sugárkezelési technikákkal már „kikerülhető” a szív, illetve annak dózisterhelése minimálisra csökkenthető.

5. Valóban megéghet a nyelőcső a sugárkezelés során?

Megfelelő technika esetén ennek esélye minimális. A jelenleg használt CT alapú besugárzás-tervezéssel teljesen elkerülhető, hogy a nyelőcső a sugárnyaláb fősugarába kerüljön és jelentős gyulladás alakuljon ki.

6. Milyen hatással van a fogakra a sugárkezelés?

Az emlő és a hozzá kapcsolódó nyirokcsomó régiók sugárkezelésekor használt mezőknek és céltérfogatoknak sem része a szájüreg, így a fogak sem. Ebből adódóan semmilyen sugárzást nem kapnak így hatással sincs a fogakra.

7. Mennyi idő elteltével lehet fogorvosi beavatkozást végezni (pl. foghúzás)?

Az emlő sugárkezelése semmilyen módon nem befolyásolja a fogászati beavatkozást. Ennek ellenére célszerű a kezelést követően sort keríteni rá, ugyanis amennyiben a fogászati beavatkozás során komplikáció lépne fel, hátráltathatja a már folyamatban levő sugárkezelést.

8. A sugárkezelés után milyen mellékhatásokra és mennyi ideig számíthatunk? (rövid- és hosszútávon)

Rövidtávon, azaz a sugárkezelést követő 90 napon belül a kezelés akut mellékhatásaira számíthatunk, melyek a bőrpír és a bőr felső rétegének gyulladása, valamint esetleges hámleválás.

90 napon túl a sugárkezelés késői mellékhatásairól beszélhetünk, melyek a bőr barnás elszíneződése (pigmentációja), a hajszálerek tartós tágulata és a bőrszövet elvékonyodása. Ritkábban, de előfordulhat emlő és kar duzzanat (kar ödéma), igen nagyon ritkán radiogén tüdő fibrózis és ischémiás szívbetegség.

9. A sugárkezelés befejezése után mennyi ideig nem szabad napra, illetve úszni (termálfürdő, szauna) menni?

Napra menni és úszni az akut bőr mellékhatások lezajlásáig (8-12 hét) nem tanácsos. Termálfürdőt, szoláriumot és szaunát azonban hosszabb ideig javasolt kerülni.

10. Mennyi idő múlva távozik a szervezetből a sugárterápia?

Biológiai hatást csak a kezelés során a szövetekben elnyelődött ionizáló sugárzás fejt ki. A „sugár” így nem marad a szervezetben, a sugárkezelt betegek egyáltalán nem jelentenek veszélyt a környezetükre.

11. Mivel és mikor (kezelés előtt-után) kell kezelni a sugarazandó területet?

Sugárkezelésre tiszta bőrfelülettel ajánlott érkezni a betegeinknek, majd a kezelést követően valamely zsíros, semleges, illatanyagot nem tartalmazó nyugtató habbal, krémmel (Bepanthen, Panthenol) ajánlott ápolni a sugárkezelt bőrterületet.

12. Valóban örökre ott marad a bőrön a szimulációkor bejelölt néhány kis tetoválás pötty?

A pöttyök, melyek valójában pontszerű (~1mm²) tetoválások a tervezési CT vizsgálatkor kerülnek a betegek bőrére és kb. 1-2 évig láthatóak. Kozmetikai problémát ezek azonban átmenetileg sem jelentenek.

13. Okozhat-e bármiféle károsodást a tüdőben a bal oldali sugárkezelés?

A külső sugárkezelés során használt dózisok kb. 45-50%-ban okozhatnak kismértékű tüdőfibrózist akár bal, akár jobb oldali emlőről van szó. Ennek mértéke azonban nem számottevő, a betegnek szubjektív panaszt (légszomj, nehézlégzés) nem okoz, de képalkotó vizsgálattal (mellkas CT) kimutatható.

14. A sugárterápia elősegíti az ödémásodást az érintett oldalon?

Igen. Az emlő sugárkezelésének ismert késői mellékhatása lehet a kezelt oldali emlő vagy végtag ödéma, mely megelőzhető, csökkenthető rendszeres gyógytornával, illetve nyiroktornával. A kar ödéma modern, kíméletesebb sebészi technikák (pl. őrszem-nyirokcsomó biopszia) alkalmazása óta jelentősen ritkábban alakul ki, mint régebben.

15. A sugárkezelés valóban kivonja a szelént a szervezetből? Ajánlatos ezt pótolni? Ha igen, milyen módon?

A sugárkezelés önmagában nem vonja ki a szervezetből sem a szelént sem más nyomelemet vagy vitamint, így a kezelések alatt sem kell pótolni. A túlzott antioxidás vagy szelén bevitel azonban kismértékben, de csökkentheti a sugárkezelés hatékonyságát!

16. Igaz, hogy sugárkezelés alatt nem szabad kisgyerekkel érintkezni?

A betegek a sugárkezelés alatt és után semmilyen veszélyt nem jelentenek sem a környezetükre, sem a gyermekekre. Nyugodtan a közelükben tartózkodhatnak, akár meg is ölelhetik őket.

További kérdéseid lennének a sugárterápiával kapcsolatban, küldj levelet az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címre.

Forrás: Mellrákinfó - Együtt könnyebb

 

Kapcsolódó cikkek:

• A mell jóindulatú elváltozásai

• A mellrák korai diagnózisát segítő új vértesztet fejlesztenek

• Emlőrákszűrés ötven év felett
  

• Mellrákinfó Egyesület - Együtt könnyebb!