Az Egyesült Államokban a kismedencei gyulladás a meddőség leggyakoribb megelőzhető oka. A kismedencei gyulladásban szenvedő nők mintegy egy ötödénél meddőség, egyharmadánál pedig kiújuló fertőzés alakul ki.

A kismedencei gyulladás általában a szexuálisan aktív nőknél jelentkezik. Ritkán érinti az első menstruáció előtt álló leányokat, a terhes nőket, illetve a menopauza után lévő nőket. Fokozott a kockázat a 24 évnél fiatalabbak között, illetve azokban, akik nem használnak óvszert, vagy pesszáriumot, valamint azoknak, akiknek sok nemi partnere. További kockázati tényező a nemi úton terjedő betegséggel vagy a bakteriális hüvelygyulladással  rendelkezők, vagy akik méhen belüli fogamzásgátló eszközt (IUD) használnak.

A fertőzést általában - főleg a közösülés során - a hüvelybe jutott baktériumok okozzák. A kismedencei gyulladást rendszerint a nemi úton terjedő betegségek közül a gonorrhoeát (Neisserisa gonorrhoeae), vagy a Chlamydia (Chlamydia trachomatis) fertőzést kiváltó baktériumok okozzák. A baktériumok hüvelyöblítés, ritkábban szülés, vetélés vagy orvosi beavatkozás, például méhkaparás során is bejuthatnak a hüvelybe.

A kismedencei gyulladás típusosan a méhnyakon és a méhben kezdődik. Általában mindkét petevezető fertőzött, bár a tünetek az egyik oldalon rosszabbak lehetnek. A súlyos gyulladást leszámítva a petefészkek általában nem fertőzöttek.

A kismedencei gyulladás tünetei, jellemző panaszok

A kismedencei gyulladás tünetei általában ciklusosan, a menstruációs vérzés vége felé vagy néhány nappal utána jelentkeznek. Számos nőben az első tünet a hőemelkedés, enyhe vagy mérsékelt hasi fájdalommal (gyakran görcsöléssel), rendszertelen hüvelyi vérzéssel és/vagy kellemetlen szagú hüvelyfolyással jár. A fertőzés terjedésével az alhasi fájdalom egyre súlyosabb lesz, és esetenként hányinger, hányás is társulhat hozzá. Később a láz felmehet, a váladék gyakran gennyszerűvé és zöldessárgává válik. A chlamydia fertőzés azonban nem feltétlenül okoz folyást, vagy más észlelhető tünetet.

A fertőzött petevezetők néha elzáródnak. A lezárt petevezetők a bennük rekedt folyadék miatt megduzzadnak. Ha a fertőzést nem kezelik, az alhasi fájdalom állandósulhat, és rendszertelen vérzés jelentkezik. A fertőzés átterjedhet a szomszédos szervekre, például a hasüreget borító és a hasűri szerveket fedő hártyára (hashártya-gyulladást okozva) is. A hashártyagyulladás az egész hasüregben hirtelen megjelenő, erős fájdalmat okoz.

Ha a petevezető gyulladása gonorrhoea vagy chlamydia következménye, ráterjedhet a máj körüli szövetekre is, amelynek további komoly szövődményei lehetnek.

A kismedencei gyulladás gyakran termel gennyszerű folyadékot, amely a nemi szerveken vagy a hasüregi szerveken hegesedéshez, és kóros hegszövet (összenövések) képződéséhez vezet. A következmény meddőség lehet. Minél hosszabb és súlyosabb a fertőzés, és minél gyakrabban újul ki, annál nagyobb a meddőség és más szövődmények kockázata. A kockázat minden egyes fertőzéssel egyre nő.

Azoknak a nőknek, akikben kismedencei gyulladás alakult ki, 6-10-szer nagyobb az esélyük kürtterhességre (amikor a magzat a petevezetőben növekszik a méh helyett). Ez a típusú terhesség veszélyezteti az anya életét, és a magzat nem menthető meg.

A kismedencei gyulladás megelőzése

A nő egészségének és fogamzóképességének fenntartásában alapvető fontosságú a kismedencei gyulladás megelőzése. A fertőzés megelőzésének legjobb módja a nemi élettől való tartózkodás. Ha azonban a nőnek csak egy nemi partnere van, és egyiküknek sincs nemi úton terjedő betegsége, a kismedencei gyulladás kockázata nagyon alacsony. A hüvelyöblítések mellőzése is hasznos.

A fogamzásgátló módszerek közül a mechanikai eszközök (pl. az óvszer) és a spermicidek (pl. hüvelyhab) használata mechanikai eszközzel, segíti a kismedencei gyulladás megelőzését.

A kismedencei gyulladás kórismerete és kezelése

Az orvos főként a fájdalom súlyosságára, és elhelyezkedésére alapozva állítja fel a kórismét. Többféle fizikális, köztük kismedencei vizsgálatot is végez. Általában mintát vesz a méhnyakból, azt megvizsgálja, és annak alapján eldönti, hogy fennáll-e gonorrhoea vagy chlamydia fertőzés. A diagnózis megerősítésében más tünetek és laboratóriumi vizsgálatok is segítenek. A fehérvérsejt szám általában magas. Végezhető kismedencei ultrahang vizsgálat is. Ha a diagnózis még nem biztos vagy a beteg nem reagál a kezelésre, az orvos a köldök alatt ejtett kis metszésen át bevezet egy vizsgáló csövet (laparoszkóp), hogy a hasüreget áttekintse.

Az antibiotikus kezelést a lehető leghamarabb el kell kezdeni. Általában két különböző antibiotikumot alkalmaznak, mely így számos kórokozó ellen hatékonyak. A legtöbb nőt otthon kezelik. Ha azonban a fertőzés 48 órán belül nem javul, a tünetek súlyosak, a nő terhes vagy tályog alakult ki, rendszerint kórházi felvétel szükséges.

Ha a tályog az antibiotikum kezelés ellenére sem gyógyul, felmerül a műtét szükségessége. A megrepedt tályog azonnali műtétet igényel.

Amíg tart az antibiotikum terápia, és az orvos nem igazolja, hogy a fertőzés teljesen meggyógyult, a nőnek még tünetmentes esetben is tartózkodnia kell a nemi élettől. Minden partnert vizsgálni és kezelni kell, akivel a nőnek a közelmúltban volt szexuális kapcsolata. Minél hamarabb ismerik fel és kezelik a kismedencei gyulladást, annál valószínűbb a teljes gyógyulás.

Tudj meg mindent a kismedencei gyulladásról: a kismedencei gyulladás tünetei, kezelése és megelőzése. Ha további kérdésed lenne, keresd fel nőgyógyász szakorvosunkat, Dr. Murányi Zoltán.

Forrás: Körúti Orvos Centrum, Dr. Info