Világszerte évente közel negyedmillió nőbetegnél diagnosztizálnak petefészekrákot. Ez a nők nyolcadik leggyakoribb daganatos betegsége és a nők daganatos halálozásának hetedik helyét foglalja el, ami kb. 140 000 nőbeteg halálát jelenti évente a világon. Ezek szerint a nőgyógyászati daganatok közül a legtöbb halálozásért a petefészekrák felel.¹ A petefészekrák gyakoriságáról és várható halálozási arányokról, valamint a korai tünetekre való figyelemfelhívásról szól bejegyzésünk.

A petefészekrák tünetei, különösen korai stádiumban olyannyira jellegtelenek, hogy a korai diagnózis igen nehéz.¹ A tünetek összetéveszthetők egyéb, veszélytelen betegségek tüneteivel, továbbá nincs olyan egyszerű, rutinszerűen alkalmazható vizsgálat sem, mely nagy pontossággal és biztonsággal jelezné a petefészekrákot. Milyen tünetei vannak a petefészekráknak a korai stádiumban és hogyan diagnosztizálható - erről szól bejegyzésünk.

Az emlőrákkal − és úgy általában a rosszindulatú daganatokkal – kapcsolatban gyakori tévhit, hogy ezek a betegségek csak az idősebb embereket érintik. Különösen sajnálatosak azok az esetek, amikor maga az egészségégügyi dolgozó küldi el a rákgyanúval nála jelentkező fiatal beteget arra hivatkozva, hogy „maga még túl fiatal ahhoz, hogy rákos legyen”. 

A petefészekrák keletkezéséhez vezető folyamatokat nem teljesen ismerjük, de vélhetően összefüggésben vannak a reprodukcióval és a tüszőrepedéssel. A petefészekrák kialakulásának kockázatát számos tényező növelheti.