Világszerte évente közel negyedmillió nőbetegnél diagnosztizálnak petefészekrákot. Ez a nők nyolcadik leggyakoribb daganatos betegsége és a nők daganatos halálozásának hetedik helyét foglalja el, ami kb. 140 000 nőbeteg halálát jelenti évente a világon. Ezek szerint a nőgyógyászati daganatok közül a legtöbb halálozásért a petefészekrák felel.¹ A petefészekrák gyakoriságáról és várható halálozási arányokról, valamint a korai tünetekre való figyelemfelhívásról szól bejegyzésünk.

A petefészekrák tünetei, különösen korai stádiumban olyannyira jellegtelenek, hogy a korai diagnózis igen nehéz.¹ A tünetek összetéveszthetők egyéb, veszélytelen betegségek tüneteivel, továbbá nincs olyan egyszerű, rutinszerűen alkalmazható vizsgálat sem, mely nagy pontossággal és biztonsággal jelezné a petefészekrákot. Milyen tünetei vannak a petefészekráknak a korai stádiumban és hogyan diagnosztizálható - erről szól bejegyzésünk.

A petefészekrák keletkezéséhez vezető folyamatokat nem teljesen ismerjük, de vélhetően összefüggésben vannak a reprodukcióval és a tüszőrepedéssel. A petefészekrák kialakulásának kockázatát számos tényező növelheti.

A  petefészekrák kiterjedtsége illetve előrehaladottsági foka alapján a betegséget stádiumokba sorolják. A betegség stádiumának megállapítása nagyon fontos az adott beteg legmegfelelőbb kezelésének kiválasztásához, valamint információt nyújt a betegség prognózisával kapcsolatban is. Az európai nőgyógyászok/onkológusok leggyakrabban a Nemzetközi Szülészeti és Nőgyógyászati Szövetség (FIGO = International Federation of Gynecology and Obstetrics) stádumbeosztását használják.